Snejder Sándor, a 160 tagot számláló Temerini Kertbarát Kör elnöke lapunknak elmondta, hogy több mint száz rokon egyesülettel tartják a kapcsolatot a Kárpát-medencében. A kertészkedés és a hagyományok ápolása mellett a borászatban érték el a legjobb eredményeket a kör tagjai.
– Huszonkét évvel ezelőtt, az első borversenyünkön szekszárdi borásztársaink is jelen voltak, így már az a rendezvény is nemzetközi jellegű volt. Ma ott tartunk, hogy rendezvényünkön minden évben megjelennek a hazai és a magyarországi borok mellett az erdélyi, a felvidéki és a horvátországi borászok nedűi. Ebből az öt országból minden évben több mint nyolcvan borszakértő érkezik ide egy héttel a borkóstoló előtt, hogy osztályozzák a borokat, amelyeket majd a közönség megkóstolhat. A benevezett borok öt kategóriában, a fehér-, a vörös-, a rozé-, a siller-, a gyümölcs- és a desszertborok mezőnyében versenyeznek. Idén nagyon sok, mintegy ötven gyümölcsbor futott be a versenyre. A bírálat százpontos rendszer szerint történik. A rendezvény elsősorban a borkultúra fejlesztését szolgálja, ugyanakkor a Kárpát-medencében élő magyar borásztársadalom összefogását erősíti, de az is nagyon fontos, hogy nagyon jól érzik itt magukat a térség szerb borászai is.
– A Vince-napi borversenyen rendre megjelennek régi barátaink, ugyanakkor minden évben új arcokkal bővül az idelátogatók köre. Azt is el kell mondani, hogy itt együtt méretkeznek meg a legnagyobb borászok azokkal, akik csak a családjuk vagy baráti körük részére készítenek borokat. Akik ide elhozzák az italukat, azok mindegyike folyamatosan képzi magát, és szakmailag igyekszik felvenni a versenyt, így senkinek sem kell szégyenkeznie. A napokban lezajlott a borok bírálata. Az eredmények még aznap felkerültek az internetre. Az egész napos munka után társas est keretében megszerveztük a borbírák találkozóját, disznótoros vacsorával és jó muzsikával. A következő napokban kiírtuk az elismerő okleveleket, amelyek átadására a január 19-ei borkóstoló keretében, ünnepélyes körülmények között került sor. Ma már ügyelnünk kell arra is, hogy túl sok borminta ne érkezzen be a versenyre. Az 500 dináros (1400 HUF) benevezési díjjal elértük, hogy csak a legjobb minőségű italaikat nevezik be a borkészítők, az előbírálatot pedig otthon, baráti körben elvégzik. Egy-egy mintából három üveggel hoznak a borászok. Ebből egy kerül a zsűri elé, kettő pedig a borkóstolón fogy el. A kóstolón részt vevők nem járnak rosszul, ugyanis 25 dináros áron degusztálhatják a borokat. Ez azt jelenti, hogy egy sör kocsmai árából négy bormintát tudnak megkóstolni. Így nem kell csodálkozni azon, hogy évről évre rendre mintegy kétezer ember jön el a Vince-napi borkóstolóra – mesélte a kertbarát kör elnöke.
Bor és barátság…
Beke Zoltán, a Nagymányoki Szőlő- és Bortermelők Baráti Köre Egyesület elnöke:
– Tizenhatodik éve vagyok jelen a temerini borversenyen. A borászokat tömörítő temerini és nagymányoki egyesület között kiváló kapcsolat alakult ki. Ott vagyunk egymás rendezvényein. Ők eljönnek a mi borbálunkba, mi pedig rendre itt vagyunk Vince-napkor, és az Illés-napi faluünnepen is. Ebből is látszik, hogy a bor barátságot teremt. Ez már egy csodálatos hagyomány, melynek keretében eszmét cserélünk, együtt vagyunk, és nagyon szép azt látni, hogy Temerin 120 kilométerre a magyar határtól is megtartotta magyar identitását.
Gulyás Ferenc csongrádi (bokrosi) borász is régi vendég már Temerinben. Húsz hektáron termeszti a szőlőt, 1966-ban kezdte a bortermelést:
– Sok-sok évvel ezelőtt a szentesi kertbarátok kerestek meg, hogy tartsak velük a Vajdaságba, Temerinbe, mert ott a borászat terén valami alakulóban van. Ez nagyjából két évtizede történt. Azóta, akármennyire is mostoha az időjárás, minden évben itt vagyunk. Nagyon sok barátra, szaktársra tettem itt szert. Nincs különbség közöttünk. Hogy hol tart a magyar nemzet egyesítése, az abból is látszik, hogy úgy jövök ide Temerinbe, mintha Csongrádban a szomszédhoz mennék át. Minden évben alig várjuk, hogy eljöjjön Szent Vince napja, hogy útra kelhessünk, és hogy ismét átölelhessük egymást – teszi hozzá Gulyás Ferenc.
Dr. Palik László a szlovákiai Zselizről érkezett Temerinbe borokat bírálni. Zseliz Esztergomtól 30 km-re északnyugatra található.
– Négytagú családommal az ezredforduló óta, 400 hektáron folytatunk szántóföldi biotermelést. Termékeink certifikált biotermékek. Emellett 15 hektáros szőlőültetvénnyel és 5,5 hektáros gyümölcsössel rendelkezünk. A növénytermesztés mellett gazdag állatállományunk van. A szőlőültetvényünk egy volt Eszterházy-birtokon található, 47 szőlőfajtát termesztünk. Huszonnégy szőlőfajtából készítünk fajborokat. A Cabernet sauvignon fajtából viszont nyolcféle bort állítunk elő. Emellett gyümölcsborokat, sőt, különlegességként paradicsombort is készítünk. Ennek nagy sikere volt. Elkerült Európa minden részébe. Most pedig éppen bort bírálok Temerinben –meséli Palik László.
A bor szikrát ad a szerelemnek
Az erdélyi származású Gál Gyöngyvér Szegedről érkezett a temerini borversenyre. Ő a Dél-alföldi Borbarát Hölgyek Társaságának elnöke, a Tokaji Borbarát Nők Társaságának alapítója és a Szent Vince-borrend tagja:
– 1999-ben alapítottuk meg Balla Gézával, a 2018-as Év Bortermelőjével a Wine Princess borászati céget a ménesi borvidéken, Aradtól 24 kilométerre, amely a mai nap is működik. Nagyon kötődök a borhoz, szeretem a bort. Szerintem ez egy szenvedély, amely felöleli azt a kulturált borfogyasztást is, amit a hölgyek körében terjesztünk.
✦ A borbírálók körében többségben vannak a férfiak, kevés a hölgy. Hogy érezte magát itt kisebbségben?
– Nagyon jól éreztem magam itt a temerini borversenyen. Sokadszor vagyok már itt meghívottként. Nagyra tartom, hogy a férfiak befogadták a nőket is bírálni. A nők kifinomultabb ízlelőbimbókkal rendelkeznek a férfiaknál, amit ilyenkor, borversenyek alkalmával igyekszünk kihasználni. Mi gyakran olyan ízeket, aromákat is észreveszünk az italban, ami kapcsán a férfiak csak csóválják a fejüket. Észrevételeinket elfogadják és méltányolják.
✦ Milyenek az idei borok itt Temerinben?
– Folyamatos fejlődést tapasztalok a minőség javulása terén. A dél-bácskai kistermelők által előállított borok ízvilágát a kézműves borászatok ízvilága jellemzi. Ezek a borok nagyon tiszták, az eredeti állapotot képviselik a borvilágban. Nincsenek túlszofisztikálva. Ezen az úton, amin haladnak, tovább kell menetelni. Közben figyeljenek a fogyasztók, köztük a nők igényeire is, mert ez nagyon fontos. A nők pedig jó volna, ha megértenék, hogy „a bor szikrát ad a szerelemnek, szárnyat a gondolatoknak és kandallótüzet a barátságnak”!
A bor és a diplomácia
Mi köze a bornak a diplomáciához? A kérdésre Kosárka József nyugalmazott nagykövet, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Sommelier Szövetség elnökségi tagja, a Magyar Borszakírók körének ügyvivője adta meg a választ, aki ugyancsak borbírónak érkezett Temerinbe:
– Nincs távol egymástól a diplomácia és a bor, a diplomáciai életnek ugyanis elkerülhetetlen része a társasági élet. Azok az országok, ahol minőségi bor készül, szeretnek büszkélkedni ezzel, és egyértelmű, hogy a nagykövet felhasználja az országkép javítására a bort is. Mexikóban, Peruban, Chilében, ahol 12 évet töltöttem nagykövetként, csak magyar bort szolgáltunk fel a fogadásokon, ebédeken, vacsorákon. Arra is ügyeltünk, hogy ez a bor olyan legyen, hogy elkápráztassa a vendégeinket, akik aztán terjesztették a jó hírét a magyar bornak. Sok anekdota van arról, hogy államfők szerettek bele a borokba annak eredményeként, hogy a nagykövetségről eljutott hozzájuk néhány palack.
✦ Milyen szakmai tapasztalatokra tett szert Dél-Amerikában, amelyeket most hasznosíthat például itt Temerinben is?
– Én úgy gondolom, hogy azok az országok, amelyek borral foglalkoznak, bizonyos tekintetben a kultúra magasabb fokán állnak, mert a bor szeretete összehozza az embereket. Ez a lelki közösség, ami a borbarátok között megvan, a szakmai kapcsolatok mélyülését és a népek közötti jobb megértést is segíti. Bor mellett ugyanis másként társalog az ember, mint más italok mellett. A bor mögött mély kultúra van, és ha igyekszünk megérteni egymás borkultúráját, az segít abban, hogy jobban érezzük magunkat.
✦ Tavaly négy kontinens 22 rangos borversenyén vett részt. Most pedig itt Temerinben, a Duna és a Tisza közének csücskében az egyszerű emberek borait minősíti?
– Ez a minimum, amit megtehet az ember, hogy eljön, segít, hozzájárul ahhoz, hogy a borászok megfelelő visszajelzéseket kapjanak a boraikról. A baráti beszélgetéseken el tudom mondani a véleményemet. Ugyanakkor nyíltan ki kell mondani: tartozunk mi magyarok egymásnak. Tudjuk, hogy a határon túl nehezebb helyzetben vannak a nemzettársaink, és ha ilyen formában tudunk segíteni, ami ráadásul kellemes élményeket okoz nekünk, akkor miért ne tennénk meg? Ma már természetes, hogy a naptárunkba be van írva, hogy „január, Vince-napi borverseny, Temerin”.
Ternovácz István, Vajdaság
|
|
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a
