Back to top

Öntözésfejlesztést – de hova?

AKI-s kutatások a termelői és agrárpolitikai döntéstámogatás, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás szolgálatában: Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget tartogat.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban jelentős hasznosítható édesvízkészlettel gazdálkodhat, ennek ellenére öntözésre jelenleg csupán a hasznosított vízkészlet 1,5-3 százalékát fordítjuk. Így nem meglepő, hogy az öntözésre berendezett szabadföldi terület mindössze 191 ezer hektárt tesz ki, amiből átlagosan 100 ezer hektár a ténylegesen öntözött terület.

Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget tartogat.

Az aszályos időszakok gyakoribbá válásával és a csapadék intenzitásának, valamint időbeli eloszlásának kedvezőtlen módosulásával egyenesen szükségszerű az öntözhető területek növelése. Ez jól látható abból, hogy a termelők körében is megjelent az igény az öntözés fejlesztésére, hiszen az utóbbi években egyre több gazdálkodó elérte a mezőgazdasági termelés olyan színvonalát, ahonnan továbbfejlődni csak komplex, öntözést is biztosító gazdálkodás megvalósításával lehetséges.

Fotó: Gál Enikő
Mindezek miatt az Agrárgazdasági Kutató Intézet már 2011 óta nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági vízhasználat és az öntözésfejlesztés témakörére. Fontos mérföldkőként, többéves kutatómunka után 2018-ban elkészült egy országos öntözésgazdaságossági tanulmány. Ebben, döntően vízkeresleti szempontú lehatárolás alapján, lehatároltuk a valószínűsíthetően gazdaságosan öntözhető területeket, és ennek során a fontosabb természeti és gazdasági tényezőket is figyelembe vettük.

Az AKI öntözésfejlesztési kutatásai

Eredményeink alapján a mezőgazdaságban – kizárólag beru­házásgazdaságossági szem­pon­tokat nézve – összesen több mint 1 millió hektárt lehetne öntözni, azonban a meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti öntözőrendszerek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni.

A vizsgált növények mezőgazdasági területe és a felszíni öntözőrendszerek által lefedett terület, azaz a vízkereslet és vízkínálat metszete alapján elvileg maximum 337 ezer hektárt lehetne gazdaságosan öntözésbe vonni.

Kormányzati feladatok támogatása

Kormányzati szinten is kiemelt célként fogalmazódott meg az öntözött területek növelése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, annak észszerű fejlesztése Magyarországon. E feladatok végrehajtásához a kormány 1744/2017. (X. 17.) határozata Öntözésfejlesztési Stratégia készítését rendelte el, valamint a 1426/2018. (IX. 10.) kormányhatározatban megállapította a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslataihoz elvégzendő feladatokat.

Az öntözött területek növelése érdekében az ágazatban érintett kormányzati szereplők [Agrárminisztérium – AM, Belügyminisztérium – BM, Országos Vízügyi Főigazgatóság – OVF), kutatói (AKI) és köztestületei (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK)] szorosan együttműködve komoly erőfeszítéseket tettek az öntözésfejlesztés stratégiai megalapozásáért. Az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeinek – ahol az igények felmerülésekor biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű szükséges öntözővíz, kedvezőek a természeti adottságok és termesztenek intenzív kultúrákat – lehatárolásához a jelenleg aktív 68, felszíni víztestekre alapozott öntözőrendszer hatásterületén felmértük a termelői igényeket. A felmérés többek között a birtokviszonyokra, az együttműködési lehetőségekre (közös öntözőtelep), az együttműködési hajlandóságra (vízátvezetés), a jelenlegi öntözési lehetőségekre (öntözésre berendezett és öntözött területek), a jövőbeni öntözési szándékra és az öntözés gazdasági hatásaira kérdezett rá oly módon, hogy a válaszok térbeni elemzése is lehetséges legyen. Közel 40 ezer termelő válasza alapján az AKI meghatározta a több termelőt érintő öntözőrendszerek kialakításának legvalószínűbb helyszíneit (1. ábra).

Az AKI évek óta számos módon aktívan támogatja a komplex vízgazdálkodás mezőgazdasági vonatkozású gazdasági kérdéseinek információs igényét, illetve az ehhez kapcsolódó, az öntözéses gazdálkodást érintő szakpolitikai munkát. Példa erre a vízjogi engedélyezési eljárás, illetve a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatási-statisztikai feladatok támogatását megvalósító VIZEK projekt (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023), amelynek az AKI konzorciumi tagja.

Az öntözésberuházási döntések támogatására az öntözéses gazdálkodás és a szárazművelés lehetőségét komplex talajtani, ökológiai, vízügyi, gazdaságossági szempontból elemző döntéstámogató alkalmazás modelljét is kialakítottuk a VIZEK projekt keretében. A modell az összes szakágazati szereplő (termelő, minisztérium, hatóságok, statisztikai szervek) számára segítséget nyújt az öntözési beruházás nagyságrendjének és jövedelmezőségének felméréséhez. Az öntözésben rejlő lehetőségek még komplexebb vizsgálatához a jelenlegi vetésszerkezet öntözéses gazdálkodásra való „optimalizálását” is modellezzük, ami egyaránt figyelembe veszi a természetföldrajzi és a vízügyi szempontokat (2. ábra).

Térinformatikai és modellezési elemzések

Az AKI elsődleges célja a termelők és a döntéshozók által hasznosítható eredmények és elemzések biztosítása az öntözés gazdasági kérdéseit illetően annak érdekében, hogy az öntözéses gazdálkodás mind területi, mind eredményességi értelemben fejlődhessen. A termelők oldaláról érzékelhető növekvő öntözési szándék mellett látható, hogy szükségük van szakmai támogatásra (pl. hol és mit öntözzenek, milyen technológiával, az engedélyezési eljárások kapcsán stb.). Mindezt az öntözésgazdaságossági számítások, térbeli elemzések termelők által értelmezhető formában történő megjelenítésével, azaz interaktív modellekkel biztosítjuk.

Jelen cikkünkben a Kákás közvetlen öntözőfürtön mutatjuk be a megtérülési kalkulációk térbeli ábrázolásának egyik aspektusát. A 3. ábrán azt láthatjuk, hogy az egyes tábláknak hány százalékán térül meg az öntözési beruházás 10 éves időtáv esetében. Amennyiben az adott táblán − a jelenlegi vetésszerkezet alapján − olyan növénykultúrák szerepelnek nagyobb arányban, amelyek egyrészt meghálálják az öntözést, másrészt nagy­értékű kultúrának számítanak, úgy a tábla nagyobb százalékán térül meg az öntözési beruházás. A százalékos megtérülési értékeket, a könnyebb értelmezhetőség érdekében, intervallumokban közöltük. Ezek az eredmények aszerint módosulhatnak, hogy milyen vetésszerkezeti és öntözéstechnológiai változatot használunk a modellezés során.

Döntéshozói oldalról szükség van a gazdálkodók ösztönzésére, ami többféle módon is lehetséges (pl. a termelők jussanak felszíni vízhez, ha ennek vízgazdálkodási alapfeltételei adottak, vagy a termelőket olyan támogatási konstrukcióhoz kell juttatni, amely biztosítja számukra, hogy az öntözési beruházás gazdaságos legyen stb.). Mindezen kérdések megválaszolásához az öntözésgazdaságossági számítások és térbeli elemzések többdimenziós értékelése nyújt lehetőséget. Ezekhez az AKI jelenleg az összefüggéseket komplex módon kezelő érzékenységi modelleket készít. Mindezen célok eléréséhez elengedhetetlen a komplex adatbázisok rendelkezésre állása. A szerteágazó érintetti körrel való együttműködés eredményeként, a részben átvett, részben saját, illetve közösen végzett felmérésekből származó adatoknak köszönhetően az AKI-ban lehetőségünk van a termelők részéről jelentkező öntözési igényeket akár táblaszinten is elemezni. Ez egyben azt is biztosítja, hogy elkészüljön a több termelőt érintő öntözőrendszerek komplex térinformatikai elemzése, ami alapján hatékony javaslatokat tudunk kidolgozni a döntéshozók számára.

Az öntözéssel kapcsolatban készült elemzéseink, tanulmányaink célja a tényalapú szakpolitikai döntés-előkészítés támogatása, így az öntözésfejlesztési stratégia támogatása. Ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy milyen nagyságrendű kibocsátás- és termelésiérték-növekedést eredményez az öntözésfejlesztés a különböző régiókban, azaz az öntözés elterjesztésével milyen gazdasági hasznok várhatók, hol milyen hozzáadott érték állítható elő.

Dr. Molnár András

Dr. Vári Enikő

Kiss Andrea

Agrárgazdasági Kutató Intézet

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre

A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Erdei fejlesztések indulnak 3,5 milliárd forintból

Hét sikeres uniós pályázat 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából a természetjárás feltételeit javító, erdei fejlesztések indulnak 2020 szeptember végéig országszerte - jelentette be a beruházást koordináló Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Kelet-Közép-Európa legkorszerűbb zöldség-gyümölcs termelő beruházása

Mosonmagyaróváron március 19-én közös sajtótájékoztató keretében jelentette be az Agrárminisztérium és a FAKT AG, hogy egy közel egymilliárd eurós mezőgazdasági és infrastruktúra-fejlesztési beruházás valósul meg hamarosan Hegyeshalom-Bezenye települések határában. A beruházás jelentős mérföldkő mind a cég, mind Magyarország életében.