Back to top

Szupergabonák

Az változatos, rostokban gazdag étrend nem nélkülözheti a gabonaféléket. Az újra felfedezett és idegen földrészen termő köretnek valókból kis rafinériával, zöldfűszerek, zöldségek hozzáadásával változatosabbá, érdekesebbé tehetjük ételeinket.

Az emésztőszerv-rendszer betegségeivel foglalkozó gasztrorenterológusok szerint az emésztőszervi megbetegedések, legsúlyosabb esetben a vastagbélrák a rostokban gazdag táplálkozással megelőzhető. Erre idősebb korban, amikor a kevesebb mozgás és a csekélyebb mennyiségű táplálék és folyadék bevitele miatt az emésztés is lassabb, kiemelt jelentőségű. A zöldségfélék és a gyümölcsök mellett a gabonafélék tartalmaznak nagyobb mennyiségben rostokat, amelyek emészthetetlen anyagok, a salak- és méreganyagok gyors kisöprésében van nagy jelentőségük. Aki unja már a müzlit és a rizst, vagy esetleg gluténérzékeny, néhány igazán trendi szupergabonát ajánlunk, aminek egy részét a kertünkben is megtermelhetjük.

Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők
Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők

Mik az álgabonák?

Az álgabonák olyan növények, amelyek botanikailag nem a pázsifűfélékhez tartoznak, mint a búza vagy a kukorica, de magas keményítőtartalmuk miatt a gabonafélékhez hasonlóan hántolva köretként, vagy lisztté őrölve tésztafélék, sütemények készítésére használhatjuk föl ételeinkhez. Ide tartozik az amaránt és a hajdina.

Amaránt

Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amaránt a disznóparéjfélék családjába tartozik, a gyomnövényként ismert szőrös disznóparéj és a dísznövényként ültetett bókoló disznóparéj rokona. Őshazája Közép- és Dél-Amerika, az inkák, aztékok fontos alapgabonája, rituális szertartásokhoz is használták. Több faját termesztik. Európában a 18. századtól ismerik. Az általunk fogyasztott gabonafélékhez képest szénhidráttartalma alacsonyabb, fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma (vas, magnézium, kalcium, cink) viszont magasabb. Tartalmaz még B1-, E- és C-vitamint. Magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet. Nagy mennyiségben található benne a lizin nevű esszenciális aminosav, ami az izomépítésben és -regenerációban játszik fontos szerepet. Jó hatású az érelmeszesedés megelőzésében, gátolja a rákos sejtek kialakulását is. Glutént nem tartalmaz. Az őrölt amarántmagot kenyérsütéshez 5-10 százalékban javasolt a búzaliszthez leverni. A pirított, pattogatott amarántmag levesbetétnek, köretnek, töltelékhez és műzlialapanyagnak, önmagában joghurtba keverve fogyasztható.

Az amarántot Magyarországon már több mint tíz éve termesztik, házikerben is nevelhető. Igénytelen, jól alkalmazkodó növény. Márciusi megvetéssel májusban palántázhatjuk. Apró magjait homokkal keverve sekélyen vessük. Az amarántmag ok akkor szedjük, amikor a virágok kezdik elveszteni élénk színűket, és megdörzsölve kipotyognak a magok. A levágott virágfüzéreket vászonzsákba szedjük, hagyjuk megszáradni, és morzsoljuk ki belőle a magokat.

Aztékzsálya (Chia)

Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsálya (chia) mag egy zsályaféle, a Salvia hispanica magja, ami szintén a közép- és dél-amerikai kontinensről származik, és az ottani őslakosok fontos növénye, amit energia- és fehérjeforrásként fogyasztottak. Erre utal elnevezése is, a chia jelentése ugyanis nem más, mint erő. Fehérjében, rostban, kalciumban, antioxidánsban gazdag, Omega-3 zsírsavat is tartalmaz. Nagy szerepe van az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésében, mivel csökkenti a „rosszkoleszterin”-szintet. Méretének kétszeresét képes megkötni vízből, ezért fogyókúrázók számára is javasolt. Szárazon nem szabad fogyasztani, mert már a nyelőcsőben képes megduzzadni, ami fuldoklást válthat ki. Előáztatott magokat joghurtba, zöldség- és gyümölcsturmixba (smoothie) keverve fogyaszthatjuk, piskóta és muffin is készíthető vele. A napi javasolt mennyiség 15 gramm. A szezám- és/vagy mustármagra érzékenyek ne fogyasszák!

Hajdina

A hajdina, más néven pohánka, vagy tatárka (Fagopyrum esculentum) szintén álgabona, hiszen a keserűfűfélék családjába tartozik. Közép-Ázsiából, Nepál és Kína határvidékéről származik. Európában a középkor végén, a 15. században vált ismertté. A hűvösebb éghajlatú, csapadékosabb vidékeken termeszthető sikeresen. Magyar neve, a pohánka a „pogány gabona” elnevezés összevonásából származik, mivel főként a szegényebb néprétegek tápláléka volt. Sokhelyütt vetik másodnövényként takarmányozás céljára, vagy zöldtrágyaként, illetve méhlegelőnek. A hajdina termesztése emberi fogyasztásra nálunk mindig is kismértékű volt, de ma is kihagyhatatlan alapanyaga egyes szlovén, illetve őrségi tájjellegű ételnek.

A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyak helyére vetik, kiváló zöldtrágyanövény, amely megvédi a kertet a gyomosodástól, és ősszel csak be kell forgatni a földbe. A hajdina termesztése viszonylag egyszerű. Rövid tenyészideje miatt május második felétől július közepéig vethető, 10-12 cm mély magágyba és a magot gereblyével dolgozzuk be a talajba. Melegkedvelő növény, a fagyra érzékeny. A májusi vetések augusztusban virágoznak vagy éppen már betakarítható állapotban vannak. A hajdina a talajra nem igényes, még a savanyú kémhatású talajokat jól tűri, de csak magas szerves anyag-tartalmú talajon ad jó termést.

A hajdina egyre divatosabb élelmiszer a reformtáplálkozás híveinek körében, őrleményével és hántolt magjával mind gyakrabban találkozhatunk ma már nemcsak a reformszaküzletekben, de az áruházláncokban is. Lisztjéből kenyér, lepény és palacsinta készülhet. A hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként használhatjuk.

A hajdina igen ízletes és egészséges is. magas szénhidrát-, rost- és fehérjetartalmú növény, telítetlen zsírsavakban is gazdag. Ásványianyag-tartalma igen magas, különösen kalciumban és magnéziumban gazdag. Előnye még, hogy nátriumtartalma alacsony, káliumtartalma viszont magas. Nyomelemekből vasat, rezet és cinket tartalmaz a legtöbbet. A hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamin csoport majdnem minden tagja megtalálható benne. E-vitamin, B2-vitamin és B1-vitamin-tartalma kiemelkedő. Ezen kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat, például antioxidáns hatású flavonoidokat és a rutin is tartalmaz. Magas rutintartalma miatt a hajdina a magas vérnyomás csökkentésében segíti szervezetünket.

Kedvező összetételénél fogva a hajdina gyakoribb fogyasztása volna kívánatos a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri betegségekkel, gyakori székrekedéssel és testsúlytöbblettel küszködő magyar lakosság számára. Glutént nem tartalmaz.

Még több szupergabonát ismerhet meg a Kerti Kalendárium 2019. január-februári számában.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mogyoró: bujtványt vagy merisztéma-szaporításút?

Kissé megfeledkeztünk a kevésbé jelentős gyümölcsfajainkról, pedig véleményem szerint manapság mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A mogyorófajtákat köztudottan bujtással szaporított gyökeres sarjakkal telepítették régen és Magyarországon még ma is. A világon azonban több új módszert is kifejlesztettek, amivel a mogyorótermesztés egyes problémái elkerülhetők.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

Valentin-nap: még mindig a vörös rózsa a legnépszerűbb

A hazai virágüzletek forgalma megduplázódik Valentin-napkor, de még az azt követő pár napban is erős. Az utóbbi években február 14-én – az ilyenkor még külföldről behozott – vörös rózsa mellett egyre több fogyott a piros, pink és bordó színűből, illetve divatba jött a nárcisz és a jácint – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Nyitnikék magbörze Rákosmentén

Első ízben, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Budapesti Kertbarát Szövetség a Nyitnikék vetőmag- és szaporítóanyag börzét rákoskeresztúri Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A rendezvényen a résztevők előadásokon gyarapíthatták tudásukat, vetőmagot és szaporítóanyagot cserélhettek és vásárolhattak, illetve növényvédelmi szaktanácsokat is kaphattak.

Lelkesek a kis kertészek – hamar elfogytak a vetőmagcsomagok

A kiírás szerint február 15-ig lehetett a gyerekeknek a Vesd bele magad! programra jelentkezni, de jó egy héttel a megadott határidő lejárta előtt már minden vetőmagcsomag gazdára talált. Sokan későn kaptak észbe, és lekéstek az idei akcióról .

Miért érdemes avokádót enni minden nap?

Az avokádó egyre népszerűbb Magyarországon is. Rendkívül tápláló, tele van sok vitaminnal és ásványi anyaggal. Egészségünk megőrzésében nagy segítségünkre lehet. A belőle készített guacamole szósz pedig egyszerűen mennyei. Összefoglaljuk mindazt, amit az avokádóról tudni érdemes.

Nemcsak kártevő lehet a rovar a szőlőben

A növényvédelemben minden olyan élőlény, amely károsítókkal táplálkozik, hasznosnak tekinthető. A biológiai védelem nemcsak az ökológiai gazdálkodásban valósítható meg, hanem a környezetbarát, a hasznos élő szervezeteket kímélő szőlőtermesztési technológiákban is.

A nyolc leghatásosabb immunerősítő étel

Az év azon időszakában vagyunk, amikor legnagyobb szükségünk van az erős immunrendszerre. Egyre többen szenvednek a megfázástól vagy influenzától. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy felvértezzük magunkat. A rendszeres mozgás és elegendő alvás mellett rendkívül fontos az egészséges táplálkozás. Íme tíz étel, amivel felvehetjük a harcot a baktériumok és vírusok ellen.

Vízben nevelt saláta

Egész évben elérhető, egyöntetű minőségű, növényvédő szerek alkalmazása nélkül és kevesebb széndioxid-kibocsátással termesztett. Ezeket az előnyöket hangsúlyozva vezette be a piacra január végén a hollandiai Albert Heijn élelmiszeráruház-lánc a vízkultúrás rendszerben termesztett salátaféléket.

Narancssárga és roppant egészséges az Amerikában piacra dobott kukorica

Az új fajta narancs színét a benne lévő karotinoidok adják. Ezek közé az antioxidánsok közé tartozik a béta-karotin is, mely az A vitamin elővitaminja, és a szem, illetve az immunrendszer egészséges működésében van szerepe.