Back to top

Szupergabonák

Az változatos, rostokban gazdag étrend nem nélkülözheti a gabonaféléket. Az újra felfedezett és idegen földrészen termő köretnek valókból kis rafinériával, zöldfűszerek, zöldségek hozzáadásával változatosabbá, érdekesebbé tehetjük ételeinket.

Az emésztőszerv-rendszer betegségeivel foglalkozó gasztrorenterológusok szerint az emésztőszervi megbetegedések, legsúlyosabb esetben a vastagbélrák a rostokban gazdag táplálkozással megelőzhető. Erre idősebb korban, amikor a kevesebb mozgás és a csekélyebb mennyiségű táplálék és folyadék bevitele miatt az emésztés is lassabb, kiemelt jelentőségű. A zöldségfélék és a gyümölcsök mellett a gabonafélék tartalmaznak nagyobb mennyiségben rostokat, amelyek emészthetetlen anyagok, a salak- és méreganyagok gyors kisöprésében van nagy jelentőségük. Aki unja már a müzlit és a rizst, vagy esetleg gluténérzékeny, néhány igazán trendi szupergabonát ajánlunk, aminek egy részét a kertünkben is megtermelhetjük.

Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők
Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők

Mik az álgabonák?

Az álgabonák olyan növények, amelyek botanikailag nem a pázsifűfélékhez tartoznak, mint a búza vagy a kukorica, de magas keményítőtartalmuk miatt a gabonafélékhez hasonlóan hántolva köretként, vagy lisztté őrölve tésztafélék, sütemények készítésére használhatjuk föl ételeinkhez. Ide tartozik az amaránt és a hajdina.

Amaránt

Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amaránt a disznóparéjfélék családjába tartozik, a gyomnövényként ismert szőrös disznóparéj és a dísznövényként ültetett bókoló disznóparéj rokona. Őshazája Közép- és Dél-Amerika, az inkák, aztékok fontos alapgabonája, rituális szertartásokhoz is használták. Több faját termesztik. Európában a 18. századtól ismerik. Az általunk fogyasztott gabonafélékhez képest szénhidráttartalma alacsonyabb, fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma (vas, magnézium, kalcium, cink) viszont magasabb. Tartalmaz még B1-, E- és C-vitamint. Magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet. Nagy mennyiségben található benne a lizin nevű esszenciális aminosav, ami az izomépítésben és -regenerációban játszik fontos szerepet. Jó hatású az érelmeszesedés megelőzésében, gátolja a rákos sejtek kialakulását is. Glutént nem tartalmaz. Az őrölt amarántmagot kenyérsütéshez 5-10 százalékban javasolt a búzaliszthez leverni. A pirított, pattogatott amarántmag levesbetétnek, köretnek, töltelékhez és műzlialapanyagnak, önmagában joghurtba keverve fogyasztható.

Az amarántot Magyarországon már több mint tíz éve termesztik, házikerben is nevelhető. Igénytelen, jól alkalmazkodó növény. Márciusi megvetéssel májusban palántázhatjuk. Apró magjait homokkal keverve sekélyen vessük. Az amarántmag ok akkor szedjük, amikor a virágok kezdik elveszteni élénk színűket, és megdörzsölve kipotyognak a magok. A levágott virágfüzéreket vászonzsákba szedjük, hagyjuk megszáradni, és morzsoljuk ki belőle a magokat.

Aztékzsálya (Chia)

Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsálya (chia) mag egy zsályaféle, a Salvia hispanica magja, ami szintén a közép- és dél-amerikai kontinensről származik, és az ottani őslakosok fontos növénye, amit energia- és fehérjeforrásként fogyasztottak. Erre utal elnevezése is, a chia jelentése ugyanis nem más, mint erő. Fehérjében, rostban, kalciumban, antioxidánsban gazdag, Omega-3 zsírsavat is tartalmaz. Nagy szerepe van az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésében, mivel csökkenti a „rosszkoleszterin”-szintet. Méretének kétszeresét képes megkötni vízből, ezért fogyókúrázók számára is javasolt. Szárazon nem szabad fogyasztani, mert már a nyelőcsőben képes megduzzadni, ami fuldoklást válthat ki. Előáztatott magokat joghurtba, zöldség- és gyümölcsturmixba (smoothie) keverve fogyaszthatjuk, piskóta és muffin is készíthető vele. A napi javasolt mennyiség 15 gramm. A szezám- és/vagy mustármagra érzékenyek ne fogyasszák!

Hajdina

A hajdina, más néven pohánka, vagy tatárka (Fagopyrum esculentum) szintén álgabona, hiszen a keserűfűfélék családjába tartozik. Közép-Ázsiából, Nepál és Kína határvidékéről származik. Európában a középkor végén, a 15. században vált ismertté. A hűvösebb éghajlatú, csapadékosabb vidékeken termeszthető sikeresen. Magyar neve, a pohánka a „pogány gabona” elnevezés összevonásából származik, mivel főként a szegényebb néprétegek tápláléka volt. Sokhelyütt vetik másodnövényként takarmányozás céljára, vagy zöldtrágyaként, illetve méhlegelőnek. A hajdina termesztése emberi fogyasztásra nálunk mindig is kismértékű volt, de ma is kihagyhatatlan alapanyaga egyes szlovén, illetve őrségi tájjellegű ételnek.

A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyak helyére vetik, kiváló zöldtrágyanövény, amely megvédi a kertet a gyomosodástól, és ősszel csak be kell forgatni a földbe. A hajdina termesztése viszonylag egyszerű. Rövid tenyészideje miatt május második felétől július közepéig vethető, 10-12 cm mély magágyba és a magot gereblyével dolgozzuk be a talajba. Melegkedvelő növény, a fagyra érzékeny. A májusi vetések augusztusban virágoznak vagy éppen már betakarítható állapotban vannak. A hajdina a talajra nem igényes, még a savanyú kémhatású talajokat jól tűri, de csak magas szerves anyag-tartalmú talajon ad jó termést.

A hajdina egyre divatosabb élelmiszer a reformtáplálkozás híveinek körében, őrleményével és hántolt magjával mind gyakrabban találkozhatunk ma már nemcsak a reformszaküzletekben, de az áruházláncokban is. Lisztjéből kenyér, lepény és palacsinta készülhet. A hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként használhatjuk.

A hajdina igen ízletes és egészséges is. magas szénhidrát-, rost- és fehérjetartalmú növény, telítetlen zsírsavakban is gazdag. Ásványianyag-tartalma igen magas, különösen kalciumban és magnéziumban gazdag. Előnye még, hogy nátriumtartalma alacsony, káliumtartalma viszont magas. Nyomelemekből vasat, rezet és cinket tartalmaz a legtöbbet. A hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamin csoport majdnem minden tagja megtalálható benne. E-vitamin, B2-vitamin és B1-vitamin-tartalma kiemelkedő. Ezen kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat, például antioxidáns hatású flavonoidokat és a rutin is tartalmaz. Magas rutintartalma miatt a hajdina a magas vérnyomás csökkentésében segíti szervezetünket.

Kedvező összetételénél fogva a hajdina gyakoribb fogyasztása volna kívánatos a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri betegségekkel, gyakori székrekedéssel és testsúlytöbblettel küszködő magyar lakosság számára. Glutént nem tartalmaz.

Még több szupergabonát ismerhet meg a Kerti Kalendárium 2019. január-februári számában.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

Cirokból származó rovarriasztók

Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy a cirok által termelt, flavonoidoknak nevezett vegyületek képesek-e védelmet biztosítani a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) ellen.

Egyre népszerűbbek a növényi alapú húspótlók

Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a húsfogyasztás csökkentésének irányába ható törekvések. Ennek megfelelően a vezető brit szupermarketlánc, a Tesco is kínál növényi alapú húspótló készítményekeket, amiket nagyobb áruházainak csomagolt hústermékei között helyez el.

Úgy viszik a bécsi földet, mint a cukrot

Rekord mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta. A Guter Grund nevet viselő virágföldet a város zöldhulladékára alapozva állítják elő, ráadásul teljesen tőzegmentes és a biotermesztésben is felhasználható.

Kertekkel és napelemekkel szórja tele a városokat a Lidl

Az olasz Lidl megnyitotta első olyan üzletét, melynek tetején városi kertet alakított ki. A terv egy civil szervezet bevonásával valósult meg. Közben Belgiumban 7200 napelemet szerel fel boltjai tetejére.

Gluténmentes ételek az éttermekben?

Az élelmiszerekben még egy egészen kis mennyiségű glutén is gondot okoz a lisztérzékenységtől szenvedők számára, és az éttermek azok, ahol a legnehezebb elkerülni a glutén fogyasztását.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.