Back to top

Aggódva várják a tavaszt a méhészek

Évente egyre nagyobb gondot okoz a méhészeknek az, hogyan kezdik az új szezont. A nagy problémát egy kis ízeltlábú okozza.

A méhek életében a beteleltetés lényege, hogy szeptember 20-ig kellő mennyiségű és jó minőségű táplálékot juttassanak a méhészek a kaptárba. Ebből nyerik majd a szorgos rovarok az energiát a szükséges hőmérséklet kialakításához, ami a fiasításhoz, az anyák peterakásához elengedhetetlen - írja a kemma.hu.

Ám ilyenkor még a méhek nyugalmi állapotban vannak, csak úgy két hét múlva húzódnak fürtökbe, hogy aztán január végén megindulhasson az élet a kaptárakban. De ezt megelőzően

el kell végezni a varroa atka elleni, úgynevezett záró védekezést.

Az a fajta „tétlenség”, ami a fullánkosokról elmondható télidőben, az a méhészekről már korántsem.

– A szakmának ilyenkor jut ideje a kaptárok javítására, keretek készítésére, műlépezésére – emelte ki Simonné Venter Éva, a környei Simon Méhészet vezetője.

Ám még ennél is fontosabb az üres kaptárok fertőtlenítése. Emellett a lépkészletet is ekkor ildomos megújítani. Erre is méhegészségügyi szempontból van szükség.

Ez idő tájt a kaptárakban letakarják a kereteket jó hőszigetelő anyaggal – például szalmapárnával, fóliával, papírral –, ezzel is előmozdítva a peterakást.

A Simon Méhészetben 270 családot teleltettek be időben, de

már ősszel legalább 25 százalékos volt a méhpusztulás. Ez megfelel az országos helyzetnek.

– A fő „gyanúsított” most is az atka – fogalmazott a méhész hölgy. – Gyakran a nem kellően kezelt méhállományok fertőznek vissza. Ennek következtében a méhésztársadalom aggódva várja a tavaszt, hogy milyen állapotban repülnek ki a rovarok, illetve mennyi család élte túl.

A hideg, a madarak és a rágcsálók ellen is védik a méheket

Gégény Benjamin, a Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület elnöke a baon.hu kérdésére elmondta:

a tél folyamán akár 30–40 százalékos állományvesztést is elszenvedhetnek a méhészek, ami meghaladhatja a korábbi időszakokban tapasztalt veszteségek mértékét.

Az állomány újratermeléséhez terméskiesés szükséges, ez a méz mennyiségének rovására megy. Jelenleg a méhek számára a nyugalom biztosítása a legfontosabb, a konténereket, kaptárakat a rágcsálók és nagyobb hótakaró esetén a madarak ellen kell védeni. A jelenlegi hőmérséklet még nem okoz gondot, de a legyengült állományban a mínusz 20 fokos hideg már komoly pusztítást végezne, ami tovább nehezítené a méhészek helyzetét.

A hazai mézfogyasztás érdekében tett akciókról szólva Gégény Benjamin elmondta:

országszerte 1011 helyszínen 165 ezer gyerekhez jutottak el az Agrármarketing Centrum, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Agrárkamara együttműködésének köszönhetően.

Ez jelentős növekedés az előző évi 100 ezer főhöz képest.

Bejelentés

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 2003-as Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztériumi rendelet értelmében a méhészkedést (méhtartást) minden év február 28-ig kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. Ennek a kötelezettségnek írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon tehetnek eleget a méhésztársadalom tagjai.

Forrás: 
kemma.hu/baon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

Június 10-ig kell teljesíteni a tömeges méhpusztulások felderítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást

A Nébih az elmúlt hetekben több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást a 2018-as tömeges méhpusztulások felderítése érdekében. Az ügyfélkapuval nem rendelkező termelőktől érkezett visszajelzések alapján a hivatal az adatszolgáltatási határidőt 2019. június 10-ig meghosszabbította.

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

A méhcsípések dícsérete

A méhmérggel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak kiképzett szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Méhkockázati monitoring program: szigorúbb ellenőrzés, több mintavétel

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

Miért dorombolnak a macskák?

A macskák általában akkor dorombolnak, ha simogatjuk őket. Azonban a dorombolás nemcsak az elégedettség jele, hanem egy kommunikációs forma is, ami sokkal bonyolultabb, mint azt idáig sejtettük.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.