Back to top

Lisztkukac: költöztetés kéthetente

A kistestű gyíkok, kétéltűek, a pókszabásúak, továbbá számos díszmadár rég bevált elesége a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, köznapi nevén a lisztkukac.

A lisztkukac az egyéb rovarok mellett kiegészítő jelleggel, akár a változatosságot is biztosítva jelenhet meg kedvencünk takarmánypalettáján.

Feletetés előtt már ne hűtsük!

A lisztkukacokat a kereskedelemben a bábozódást megelőző utolsó lárvastádiumban árusítják. Annak érdekében, hogy a nem kívánatos bábozódást megelőzzék, gyakran lehűtve tárolják őket. Így a lárvák beszüntetik a táplálkozást is.

Ezért feletetés előtt pár napig normál hőmérsékleten tároljuk, és megfelelően tápláljuk a kukacokat. Így feljavíthatjuk a minőségüket.

A lisztkukac alkalmazásának különösen akkor lehet jelentősége, ha szaporulatokat nevelünk, így hirtelen felduzzadt állatállományunk szokásos rovareleség-szükséglete is megnő. Ilyenkor nagy segítség, ha a megszokott, nagyobb tápértékű, de drágább takarmányt ki tudjuk egészíteni a könnyebben előállítható lisztkukaccal. Minthogy a kisléptékű lisztbogártenyészet kialakítása nem nagy ördöngösség, akár házilag is megpróbálkozhatunk vele.

Küzdelem az atkák ellen

Szaporításukhoz elegendő néhány használaton kívüli akvárium vagy műanyagláda – pl. egér tenyészláda is. Ezek sima falán a lárvák képtelenek felmászni, viszont éjjel egy-egy bogár kirepülhet a tenyészetből. Ha ez zavar bennünket, akkor valamilyen sűrű hálóval fedjük a férőhelyeket.

A lárvák a szabadban ugyan fakorhadékkal és egyéb szerves hulladékkal is beérik, fogságban ennél igényesebb táptalajban érdemes őket tartani.

Ennek összetevője különböző gabonafélék darája vagy lisztje lehet. Mindezt az olcsó búzakorpával érdemes kiegészíteni. A lárvák az ezekből álló táptalajban élnek, és elsősorban ezzel is táplálkoznak. Folyadékszükségletüket a talaj tetejére helyezett zöldségszeletekből fedezik. Ezeket egy-két naponta cserélni kell. A zöldség alól ki is gyűjthetjük a nagyobb lárvákat és bogarakat, anélkül, hogy bolygatnánk a tenyészetet. Mivel a nagyobb lárvák elfogyaszthatják a petéket és a fiatalabb kukacokat, érdemes a bogarakat, bábokat kéthetente új helyre költöztetni, hogy ott szaporodjanak tovább. Így érhetjük el, hogy az egyes tartóhelyekről nagyjából azonos fejlődési stádiumban lévő lárvákat gyűjthessünk. A tenyészet fenntartása során az ideális, 25-27 °C-os hőmérséklet mellett nagyjából 9-12 hetes generációváltásra számíthatunk.

Tenyészetünk legnagyobb ellenségei az atkák lehetnek. Ezek megjelenését azzal előzhetjük meg, ha nem hagyjuk túlnedvesedni a táptalajt, illetve ha időnként kitakarítjuk a rovarok helyét.

Ennek legegyszerűbb módja, ha megfelelő méretű szitán átszűrjük, és az átrágott törmelékről így leválasztott lárvákat új, friss táptalajra helyezzük. Mint azt már más eleségállatok kapcsán is jeleztük, a lisztkukac használatánál is javasoljuk, hogy a feletetés előtt a lárvákat néhány napig takarmányozzuk olyan eleséggel, amilyet szeretnénk bevinni állataink étrendjébe is. Egy-két nap szárazon való tartás után a lisztbogár lárvái is hamar elfogyasztják a zöldséget, gyomnövényeket, egér vagy haldarabokat is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Hiánycikk, és lassan megfizethetetlen a széna és a szalma

Szinte naponta dőlnek meg a csúcsok, sosem látott magasságokba emelkedett, és ki tudja, hol áll meg Németországban a széna és a szalma ára. A jelenség oka a tavalyi rekordaszály, következménye pedig az állatállomány csökkenése, mert sokszor egyszerűen fenntarthatatlan a takarmányozás.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Kitüntették dr. Kukovics Sándort

Érden, a március 15-ei ünnepségen, a Szepes Gyula Művelődési Központban adták át a városi kitüntetéseket. A közgyűlés Érdi Tudományos Díját az idén dr. Kukovics Sándor kapta, aki hosszú évek óta szerkeszti a Magyar Mezőgazdaság Juhászat című mellékletét.

Madárinfluenza: nem lankadhat a figyelem

Európa több tagállamában, szórványosan továbbra is előfordul a magas patogenitású madárinfluenza megbetegedés házi és vadon élő madaraknál. A legújabb eseteket Bulgáriából jelentették, amelynek különös jelentősége, hogy hazánk ebbe az irányba élénk kereskedelmet folytat. A Nébih ezúton is felhívja az állattartók figyelmét a telepek járványvédelmi zártságának fontosságára.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

A franciák miniatűr birkái a Föld legkisebb ökológiai fűnyírói

Az ouessant (ejtsd: ueszan) a legkisebb testméretű ismert juhfajta Földünkön. Több évszázados szelekciója során alig módosították eredeti tulajdonságait. Nevezetesen kevésbé szapora, az anyák évente csak egy utódot hoznak világra.