Back to top

Okostelefonnal a méhek egészségéért

A világ élelmiszerkészletének harmadát a méhek beporzó-tevékenységének köszönhetjük. A hasznos rovarok pusztulása tehát nagyban veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot is. A méhpopuláció pusztulása mögötti egyik ok pedig a különböző paraziták jelenléte. Az egyik gyakori parazita kimutatására fejlesztettek ki a tudósok egy olyan technológiát, mellyel helyben is kimutatható a betegség jelenléte.

A nozéma, más néven gyomorvész vagy májusi vész kórokozói spórás egysejtűek, a Nosema apis vagy a Nosema ceranae. Erősen fertőző betegség, ami a kifejlett háziméhek leggyakoribb betegsége. Nosema apis-ra utaló tünetek a vérhas, illetve ha a méhek a kaptár előtt ürítenek, azonban a Nosema ceranae fertőzésnek nincsenek fizikai tünetei. Ez a "néma gyilkos" megfertőzi a dolgozókat, a heréket és az anyákat is, így a végén a család összeomlásához vezethet.

Jelenleg az egyetlen mód a betegség azonosítására a spórák jelenlétének vizsgálata fénymikroszkóp alatt. Azonban a diagnózist így hagyományosan csak laboratóriumban lehet felállítani, és szükség van egy hozzáértő szakemberre is.

Tehát a méhésznek mintákat kell küldeni egy laboratóriumba, ahol felállítják a pontos diagnózist, ami időigényes és drága.

Azonban a UCLA Samueli Mérnökiskola és a Barnard Főiskola Biológiai Tanszékének tudósai együtt kidolgoztak egy új, terepen is használható módszert a veszélyes egysejtű kimutatására. Ehhez egy megfelelően előkészített minta, egy okostelefon - a tudósok által fejlesztett alkalmazással - és egy szintén az okostelefonhoz tartozó fluoreszcenciamikroszkóp szükséges. Az egész szett mindössze 36 dekagramm súlyú.

A parazita kimutatására alkalmas eszköz használat közben
A parazita kimutatására alkalmas eszköz használat közben
Fotó: UCLA Engineering Institute for Technology Advancement
Ahhoz, hogy az egysejtű spóráit kimutassák szükség van egy mézelő méh megfelelő előkészítésére. A gyomorszövetet el kell távolítani, és a középbelet (ahol a paraziták élősködnek) feltárni, majd hozzáadni egy kis mennyiségű fluoreszkáló oldatot, amely megfesti a parazita spóráit. Az így elkészült oldatból tárgylemezre kell cseppenteni, melyet az okostelefonhoz tartozó mikroszkópba kell helyezni. Ezután a telefon felvételt készít a mintáról, melyet egy számítógépnek továbbít, ami automatikusan kielemzi azt.

Kevesebb, mint 90 másodperc alatt meg is adja a mintában található spórák számát.

A kutatók tesztelték az általuk kidolgozott rendszert terepi mintákon, és megállapították, hogy képes kimutatni a parazitát akkor is, ha az a kezelést igénylő küszöbérték alatt van. Tehát ez a mobiltelefonos alapú készülék megfelelően érzékeny ahhoz, hogy segítségével megkezdjék a méhállomány kezelését.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

Június 10-ig kell teljesíteni a tömeges méhpusztulások felderítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást

A Nébih az elmúlt hetekben több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást a 2018-as tömeges méhpusztulások felderítése érdekében. Az ügyfélkapuval nem rendelkező termelőktől érkezett visszajelzések alapján a hivatal az adatszolgáltatási határidőt 2019. június 10-ig meghosszabbította.

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

A méhcsípések dícsérete

A méhmérggel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak kiképzett szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Méhkockázati monitoring program: szigorúbb ellenőrzés, több mintavétel

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

Miért dorombolnak a macskák?

A macskák általában akkor dorombolnak, ha simogatjuk őket. Azonban a dorombolás nemcsak az elégedettség jele, hanem egy kommunikációs forma is, ami sokkal bonyolultabb, mint azt idáig sejtettük.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.