0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Borteszt Budafokon

A Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola budafoki tangazdasága igazi kis ékszerdoboz, a főváros szőlőskertje. Az intézmény feladata, az oktatáson túl, kísérletek beállítása, vizsgálatok elvégzése. A héten a 2018-as évjáratú kísérleti- és újborok bemutatóján a különböző élesztők és tápanyagok, tankpezsgő alapborok, növényvédő szer maradványok kerültek terítékre.

„Ha a 2018-as évjárat átlagos időjárási adatait vizsgáljuk, minden tökéletesnek tűnhet”- magyarázta Németh Iván, a tangazdaság vezetője. Ám, ha tüzetesebb vizsgálatnak vetjük alá, kiderül, hogy nagyon szélsőségesek voltak a viszonyok.

A Szürkebarát nehezen viselte a 34 fokos hőséget, a bogyók ezen a hőmérsékleten megperzselődtek. A Blauburger színe ugyan kifogástalan volt, ugyanakkor a szőlő kényszerérett.

A különböző fajtáknál a szüreti idők összeértek, miközben – nagy meglepetésre – az Olaszrizling és a Chardonnay a legszebb formáját hozta.

Tapasztalataik szerint, több esetben is a mustnak alacsonyabb volt a savtartalma, mint a kész bornak. Néhány éve már találkoztak ezzel a jelenséggel, ám 2018-ban fokozottan jelentkezett. Ilyenkor rémlenek fel a régi szakkönyvek kisbetűs fejezetei, hogy száraz évjáratokban borostyánkősav képződik az erjedés folyamán a borban.

Néhány évtizede még temették az Olaszrizlinget, mára az egyik legdivatosabb fajtává vált a fogyasztók körében. Talán ezért is kapott nagyobb figyelmet, az azonos must különböző élesztőkkel történt erjesztési kísérlet. A négy tétel között leginkább az illat tekintetében jelentkeztek különbségek.

Sólyom-Leskó Annamária, a Szent István Egyetem adjunktusa a fehérborok savtartalmának növelésével kapcsolatos vizsgálataik eredményét ismertette.

A hatályos jogszabályok ma a borkősav, az almasav és a tejsav használatát engedik meg, ugyanakkor az unióban napirenden van a fumársav ilyen célú alkalmazásának engedélyezése.

A Kísérlethez a tangazdaság biztostott vegyes fehérbort – Királyleányka, Olaszrizling és Chasselas -, amit egységesen, literenként 1,5 gramm borkősavnak megfelelő mennyiséggel savaztak. Tapasztalataik szerint az almasav ízhatása illett leginkább az alapbor karakteréhez, azt szépen kiegészítve. Ugyanakkor nagy kérdés, érdemes-e a fumársavval a jövőben foglalkozni? Elmondható, hogy nem volt negatív hatással a bor ízére, és nagyon kevés mennyiség elegendő belőle.

Az már csak mellékesen hangzott el, hogy a fumársavas cukorka könnyen megzavarta a régi alkoholszondákat, így a magyar rendőrség betiltatta gyártását.

A következő kísérletben egy folyékony tápanyagot más-más élesztőkre gyakorolt hatását tesztelték.

„Magyarországon rossz beidegződés, hogy a tradícionális pezsgő jobb, mint a tankpezsgő”- hangzott el a pezsgő alapbor vizsgálatánál.

A pezsgőkiválóságok tavaly őszi vakkóstolóján a top csoportban egy tankpezsgő is helyet kapott.

Bár az adózásuk a két pezsgőfajtának azonos, ugyanakkor a tankpezsgőt nem lehet egyszerűsített adóraktárban tárolni, ráadásul több milliós jövedéki biztosítékot is le kell tenni, amit csak a nagy cégek engedhetik meg maguknak. Éppen ezért a tankpezsgővel nem is elsősorban a borászatoknak, hanem az országgyűlésnek kellene foglalkoznia.

Az elmúlt évben a NÉBIH munkatársai forgalmi borokban vizsgálták a növényvédő szer maradékot, ami a tételek kétharmadában kimutatható volt.

Feltették a kérdést, a borászati kezelések milyen hatással vannak a szermaradványokra, hiszen a nemzetközi irodalom is kevés cikket mutat fel ebben a témában. Ebben természetesen az is benne van, hogy senki nem szeretne feleslegesen pánikot kelteni. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, ha az élesztők – ezek az érzékeny mikroorganizmusok – ki tudják erjeszteni a mustot, végig viszik a borászati folyamatot, nem lehet kifogása a fogyasztónak sem.

Forrás: magyarmezogazdasag