Back to top

A félelem okozza a lengyel mákhiányt

Hiánycikk a mák Lengyelországban, mert a termelők félnek a termesztésétől. Drága, mint az orvosság, mondják a forgalmazók. A beszerzési árak folyamatosan növekszenek, és a készletek is kifogyóban vannak.

A mák egyike azoknak a növényeknek, amelyek termesztése sok nehézséget okoz a lengyel gazdáknak, mivel számukra ez egy nagy kockázatú növény.

Részben a kevésbé kedvező klimatikus és időjárási viszonyok miatt. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy nedves időszakban a gombásodás okozhat problémát, vagy ha hűvös a tavasz és kevés a napfény alig hoz termést a mák.

Másrészt a kábítószer-függőség elleni küzdelemről szóló törvényből eredő szigorú jogi eljárások,

és a mákültetvények létrehozásával kapcsolatos nehézségek is akadályozzák a gazdákat e növény termesztésében.

Lengyelországban a mákot jelen pillanatban 150 hektáron 120 termelő állítja elő. Hektáronként – ha nem is könnyen – egy tonna mák takarítható be. Ha a termelőnek nincs betakarító gépe, akkor leggyakrabban a kis parcellákból kézzel gyűjtik össze. És akkor még mindig ki kell szedni belőle  a mákszemeket: a mákgubót  késsel szétvágják, és a magokat kirázzák.

A pékárukhoz szükséges mákot így Magyarországról, Franciaországból és Spanyolországból importálják, ugyanis ezekben az országokban a máktermesztést nem szorítják korlátok közé.

Ebben az évben a mákot rendkívül nehéz beszerezni, az Európában uralkodó szárazság súlyosan érintette az ültetvényeket. Egyes régiókban a növények háromszor kisebbek voltak, mint az előző években, ami óriási hatást gyakorol az idei árakra. A tavalyi termés kilónkénti nagykereskedelmi ára   6-7 zloty (kb. 500 Ft) volt, jelenleg pedig 16-17 zloty (kb. 1250 Ft), és

az árak további növekedését várják.

A Cseh Köztársaságból, Magyarországból és Szlovákiából származó mákot Lengyelországban elsősorban az élelmiszeripar használja.

 

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

A betiltott lóbab

Az olaszországi Sesto Fiorentino polgármestere, Lorenzo Falchi megtiltotta a lóbab termesztését egy beteg gyermek védelmében. A gyermek házától 300 méteres körzetben rendelte el a növények felszámolását.

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

18 ezer hektár GMO fertőzött repcét semmisítettek meg francia gazdák

Franciaországban a gazdák összesen 18 ezer hektárnyi repcét pusztítottak el azután, hogy nem engedélyezett GMO fajtát találtak a vetőmagok között.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.