Back to top

A félelem okozza a lengyel mákhiányt

Hiánycikk a mák Lengyelországban, mert a termelők félnek a termesztésétől. Drága, mint az orvosság, mondják a forgalmazók. A beszerzési árak folyamatosan növekszenek, és a készletek is kifogyóban vannak.

A mák egyike azoknak a növényeknek, amelyek termesztése sok nehézséget okoz a lengyel gazdáknak, mivel számukra ez egy nagy kockázatú növény.

Részben a kevésbé kedvező klimatikus és időjárási viszonyok miatt. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy nedves időszakban a gombásodás okozhat problémát, vagy ha hűvös a tavasz és kevés a napfény alig hoz termést a mák.

Másrészt a kábítószer-függőség elleni küzdelemről szóló törvényből eredő szigorú jogi eljárások,

és a mákültetvények létrehozásával kapcsolatos nehézségek is akadályozzák a gazdákat e növény termesztésében.

Lengyelországban a mákot jelen pillanatban 150 hektáron 120 termelő állítja elő. Hektáronként – ha nem is könnyen – egy tonna mák takarítható be. Ha a termelőnek nincs betakarító gépe, akkor leggyakrabban a kis parcellákból kézzel gyűjtik össze. És akkor még mindig ki kell szedni belőle  a mákszemeket: a mákgubót  késsel szétvágják, és a magokat kirázzák.

A pékárukhoz szükséges mákot így Magyarországról, Franciaországból és Spanyolországból importálják, ugyanis ezekben az országokban a máktermesztést nem szorítják korlátok közé.

Ebben az évben a mákot rendkívül nehéz beszerezni, az Európában uralkodó szárazság súlyosan érintette az ültetvényeket. Egyes régiókban a növények háromszor kisebbek voltak, mint az előző években, ami óriási hatást gyakorol az idei árakra. A tavalyi termés kilónkénti nagykereskedelmi ára   6-7 zloty (kb. 500 Ft) volt, jelenleg pedig 16-17 zloty (kb. 1250 Ft), és

az árak további növekedését várják.

A Cseh Köztársaságból, Magyarországból és Szlovákiából származó mákot Lengyelországban elsősorban az élelmiszeripar használja.

 

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Most növelhető a bekeverési arány

Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.

Lehetővé válhat a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása

Az Európai Parlament kedden elfogadta álláspontját arról a jogszabálytervezetről, amely a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítását teszi lehetővé, és amely egyúttal hozzájárulhat a vízhiány mérsékléséhez.