Back to top

Varroa atka tenyésztése méhek nélkül

Egy kutató kidolgozta a varroa atka laborban való, méhek nélküli tartási módszerét. A módszer meggyorsíthatja a varroakutatást és elősegítheti az ellene való hatékony küzdelmet, akár genetikai síkon is.

A varroa atka kutatásának egyik nehézsége eddig abból állt, hogy szaporodása, életmódja csakis a méheken vagy azok révén volt lehetséges. Így teszteket, különböző kontroll megfigyeléseket is főleg a méhészeti szezonban lehetett elvégezni. Craig Christie, az aberdeeni Egyetem kutatója olyan módszert keresett, mellyel megoldható a varroa méhek nélküli, laborban való tartása, megfigyelése.

A kutatót az a tapasztalat sarkalta, hogy a kullancsok kutatásában nagy előrelépést hozott, amikor ezen faj esetében lehetővé vált a laborban való tenyésztés.

 A porcukorban megrázott méhekről lepotyogó atkák száma jelzésértékű a méhek atkafertőzödtségére vonatkozóan
Atkák porcukros kontroll után
Fotó: Hevesi Mihály

A módszer kidolgozásakor előszőr a szakirodalom által leírt táplálékösszetevőkre hagyatkozott. Ezt a táplálékot egy műanyag membrános kapszulába helyezte, melyből az atkák szúrás révén táplálkozhattak éppúgy, mint ahogy a méhek hemolimfájából táplálkoznak.

Az első próbálkozások nem sikerültek. A laborban olyan gombák keletkeztek, melyek az atkákat három nap alatt elpusztították. Ezen kívül kiderült, hogy a mesterséges táplálék, mellyel az atkákat táplálta, háromszor olyan sós volt, mint a méhek hemolimfája, amitől azok aztán dehidratálódtak. Továbbá a felhasznált cukrot az atkák nem voltak képesek megemészteni. Ezért számos változtatásra volt szükség.

Végül sikerült olyan mesterséges táplálékot kikísérleteznie, mellyel az atkák túlélési aránya megközelíti a természetes körülmények közötti arányt.

Ezzel először váltak az atkák mesterséges körülmények között, méhek nélkül is tarthatóvá.

Doktori értekezésének keretében a biológusnak sikerült bizonyítania, hogy a DWV vagyis a deformált szárny vírus a táplálkozó atka révén kerül a kapszulába.

A módszerrel lehetőség nyíltk arra, hogy a kapszulákba különböző dózisú atka ellenes szereket teszteljenek. Következésképp ennek a mesterséges tartási módszernek a segítségével új atka elleni szereket is ki lehet kísérletezni.

A tenyésztési módszerrel lehetséges kettősszálú RNS-t juttatni az atkákba. Ez a módszer különlegesen ígéretes, mert általa célzottan lehet az egyes géneket szabályozni.

Bár a módszer jelentős előrelépést jelent a varroa kutatásában, de a mesterséges, méhek nélküli szaporításhoz az atkákat valahogyan peterakásra is kellene ösztönözni.

Ennek a kutatása során a biológus és csapata két olyan illatanyagot talált, melyek az atka peterakási hajlamát méhálcák jelenlétében segítik, bár ahhoz közvetlenül nem járulnak hozzá.

A kutató abban reménykedik, hogy ezek az illatanyagok hozzásegítik majd ahhoz is, hogy a peterakás végső kiváltóját is megtalálják.

A projekt során nem gondolták, hogy négy év alatt ilyen jelentős eredményeket sikerül elérniük. Már folynak a tárgyalások a technika terjesztésének lehetőségéről.

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2019/1

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

Tudományok határterületein

Kutatásai során a mezőgazdaság felé sodródott az eredetileg geográfus végzettségű Kun Ágnes, aki a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI) a mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözési célú felhasználását kutatja. A talajtan felől közelítő földrajztudós agrárérdeklődése is erős, ezért azóta környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát is szerzett.

A méhcsípések dícsérete

A méhcsípéssel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak kiképzett szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.

Méhkockázati monitoring program: szigorúbb ellenőrzés, több mintavétel

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

A mezőgazdaság űrtechnológiája

A precíziós gazdálkodás sajátos pályát írt le Magyarországon. Amerikában fedezték fel gyakorlati szakembereink, és immár két évtizede, hogy a KITE Zrt. gondolt egy merészet, és belefogott a rendszer műszaki kialakításába hazánkban. Ez akkor több mint 3 milliárd forintjába fájt a vállalatnak - azonban hamar bebizonyosodott, hogy nagyon megérte.

Miért dorombolnak a macskák?

A macskák általában akkor dorombolnak, ha simogatjuk őket. Azonban a dorombolás nemcsak az elégedettség jele, hanem egy kommunikációs forma is, ami sokkal bonyolultabb, mint azt idáig sejtettük.

Tűzelhalás veszélye az almatermésűeknél

Idén a megszokotthoz képest kissé korábban virágoznak az almatermésűek, amihez kellemes meleg, és most már többnyire csapadékos idő is társul. Ha ezek a körülmények hosszabb távon is fennmaradnak, az kedvező feltételeket teremt az ervíniás betegséget, másnéven tűzelhalást okozó baktérium fertőzéséhez. Pontosan időzített és megfelelően elvégzett növényvédő szeres kezeléssel védekezhetünk ellene.