Back to top

Varroa atka tenyésztése méhek nélkül

Egy kutató kidolgozta a varroa atka laborban való, méhek nélküli tartási módszerét. A módszer meggyorsíthatja a varroakutatást és elősegítheti az ellene való hatékony küzdelmet, akár genetikai síkon is.

A varroa atka kutatásának egyik nehézsége eddig abból állt, hogy szaporodása, életmódja csakis a méheken vagy azok révén volt lehetséges. Így teszteket, különböző kontroll megfigyeléseket is főleg a méhészeti szezonban lehetett elvégezni. Craig Christie, az aberdeeni Egyetem kutatója olyan módszert keresett, mellyel megoldható a varroa méhek nélküli, laborban való tartása, megfigyelése.

A kutatót az a tapasztalat sarkalta, hogy a kullancsok kutatásában nagy előrelépést hozott, amikor ezen faj esetében lehetővé vált a laborban való tenyésztés.

 A porcukorban megrázott méhekről lepotyogó atkák száma jelzésértékű a méhek atkafertőzödtségére vonatkozóan
Atkák porcukros kontroll után
Fotó: Hevesi Mihály

A módszer kidolgozásakor előszőr a szakirodalom által leírt táplálékösszetevőkre hagyatkozott. Ezt a táplálékot egy műanyag membrános kapszulába helyezte, melyből az atkák szúrás révén táplálkozhattak éppúgy, mint ahogy a méhek hemolimfájából táplálkoznak.

Az első próbálkozások nem sikerültek. A laborban olyan gombák keletkeztek, melyek az atkákat három nap alatt elpusztították. Ezen kívül kiderült, hogy a mesterséges táplálék, mellyel az atkákat táplálta, háromszor olyan sós volt, mint a méhek hemolimfája, amitől azok aztán dehidratálódtak. Továbbá a felhasznált cukrot az atkák nem voltak képesek megemészteni. Ezért számos változtatásra volt szükség.

Végül sikerült olyan mesterséges táplálékot kikísérleteznie, mellyel az atkák túlélési aránya megközelíti a természetes körülmények közötti arányt.

Ezzel először váltak az atkák mesterséges körülmények között, méhek nélkül is tarthatóvá.

Doktori értekezésének keretében a biológusnak sikerült bizonyítania, hogy a DWV vagyis a deformált szárny vírus a táplálkozó atka révén kerül a kapszulába.

A módszerrel lehetőség nyíltk arra, hogy a kapszulákba különböző dózisú atka ellenes szereket teszteljenek. Következésképp ennek a mesterséges tartási módszernek a segítségével új atka elleni szereket is ki lehet kísérletezni.

A tenyésztési módszerrel lehetséges kettősszálú RNS-t juttatni az atkákba. Ez a módszer különlegesen ígéretes, mert általa célzottan lehet az egyes géneket szabályozni.

Bár a módszer jelentős előrelépést jelent a varroa kutatásában, de a mesterséges, méhek nélküli szaporításhoz az atkákat valahogyan peterakásra is kellene ösztönözni.

Ennek a kutatása során a biológus és csapata két olyan illatanyagot talált, melyek az atka peterakási hajlamát méhálcák jelenlétében segítik, bár ahhoz közvetlenül nem járulnak hozzá.

A kutató abban reménykedik, hogy ezek az illatanyagok hozzásegítik majd ahhoz is, hogy a peterakás végső kiváltóját is megtalálják.

A projekt során nem gondolták, hogy négy év alatt ilyen jelentős eredményeket sikerül elérniük. Már folynak a tárgyalások a technika terjesztésének lehetőségéről.

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2019/1

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

Vasárnapig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre 

Vasárnap éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - mondta az Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője csütörtökön az M1-en.

Tragédia Ausztráliában: félmillió szarvasmarhát sodort el az árvíz

Teljes marhacsordákat, gazdasági épületeket söpört el az árvíz Ausztrália keleti részén. A kár becslések szerint elérheti a 210 millió dollárt. Az aszályos időszak után Queensland egyes részein egy hét alatt annyi eső esett, mint máskor egész évben.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

A Trichinella-fertőzöttség jelen van, de a terjedését megakadályozzák

A NÉBIH szerint a vadon élő állatoknál a Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul. Bár sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani. De a háztáji (vad)húsfeldolgozás kockázatos.

Változás az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumában

Megjelent az Európai Bizottság 2019/229/EU rendelete, amely az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló 2073/2005/EK rendeletnek a módosítása.

Jobban járhatnak a K+F-re vállalkozó cégek

Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában. A tapasztalatok alapján a gyártócégek jelentős része nem jelöli meg, hogy K+F tevékenységet folytat, pedig az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját is.