Mások viszont azt feltételezik, hogy Kaliforniában vörös színű üreginyúl-mutációt, valamint belga vitás nyulat kereszteztek más ott előforduló fajtákkal, s ennek eredményeképpen alakultak ki ezek a mára szinte minden nyulászhagyománnyal bíró országában elterjedt állatok. Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy már az 1910-es években kiállították a fajta példányait, s már akkor is osztatlan sikert arattak.
Idővel három tenyésztési irány alakult ki a fajtán belül. Voltak, akik kifejezetten húsnyúllá nemesítették, ami, bár jelentős eredményekkel járt, közel sem volt olyan sikeres, mint az új-zélandi fehér esetében. Ez talán arra vezethető vissza, hogy idővel a fehér nyulak iránti igény lényegesen megnövekedett, ezért a tőkeerős gazdaságok inkább fehér nyulakat tartottak.
Az új-zélandi vörös mint sportnyúl különösen azért volt vonzó, mert egy nagy űrt töltött be a bécsi nyulak mellett. Ugyanis hosszú időn keresztül nálunk különösen a bécsi kék nagyon közkedvelt volt, de a fehér és a barna is keresettnek számított, viszont a hasonló testfelépítésű vörös színű nyúlra nálunk nemigen lehetett szert tenni.
Napjainkban hazánkban egy viszonylag kis számú, de jó minőségű állomány alakult ki a kistermelők portáin, melyek közül szép példányokat láthattunk a közelmúltban, a Hungexpo területén megrendezett országos kisállat kiállításon.