Back to top

Eltüntetni nem, de gyéríteni lehet a poloskákat

Miközben a legtöbb ember már a néhány napos mínuszokat is tűrhetetlennek tartja, az életünket megkeserítő poloskáknak ez meg se kottyan. Ahhoz ugyanis, hogy a télen alvó állományuk megtizedelődjön, minimum háromhetes extrém hidegnek kellene lennie. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly harcot hirdetett e rovarok ellen.

Ázsiai márványospoloska
Ázsiai márványospoloska
Bár tudtommal külön felmérést sehol nem végeztek a poloskák fagytűrésére, de tapasztalataim alapján úgy vélem, a hosszú, minimum háromhetes és tartós extrém hideg már jó eséllyel megtizedelné a telelő állományt – mondta a Magyar Hírlap megkeresésére Sárospataki Miklós. A Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének egyetemi docense ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a szemünk előtt zajló klímaváltozás miatt kicsi az esélye annak, hogy ilyen különleges időjárási viszonyok szabadítsanak meg minket a kellemetlenkedő rovarok jó részétől. Hozzátette,

néhány ezer túlélő példány már elképesztő mennyiségű petét képes lerakni, így gyakorlatilag az a pár rovar, amely mégis elpusztul mostanság a szabadban, nem sokat nyom a latban.

Akadnak biztató eredményeink, de konkrétumokról még rendkívül korai lenne nyilatkozni – hangoztatta a lapnak Kontschán Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának vezetője. Elmondta: tavaly hat különböző csapdával kísérleteztek, ebből az egyik sikeresnek tűnt.

Mindig és mindenhol nyomatékkal elmondom: a poloskákat nem lehet végleg eltüntetni az országból, de nagyban ritkítani már igen

– fogalmazott Kontschán Jenő. Beszélt arról is, hogy néhány esztendeje – amikor nálunk még nem jelentkezett zavaró méretekben az invázió – egy Koreában tartott nemzetközi tudományos konferencián egy amerikai kollégája levetített egy filmet. A képsorokon az volt látható, hogy az utcákon és a fák alatt szó szerint söpörni-lapátolni lehetett a poloskákat. Ide mi semmiképpen nem szeretnénk eljutni – magyarázta. Hozzátette, ha sikerrel járnak, módszerük más országok figyelmét is felkeltheti majd.

Forrás: 
Magyar Hírlap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A zebracsíkos lótakaró nemcsak divathóbort

Régóta próbálják megfejteni a tudósok, hogy mi célt szolgálnak a zebrák csíkjai. Egy tanulmányhoz a valódi zebrák mellett csíkos és egyszínű takaróba burkolt lovakat is megfigyeltek, és meglepő következtetésre jutottak.

Mégsem halt ki az indonéziai óriásméh - videóval!

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardinan online kiadása. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

Vasárnapig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre 

Vasárnap éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - mondta az Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője csütörtökön az M1-en.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

Jobban járhatnak a K+F-re vállalkozó cégek

Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában. A tapasztalatok alapján a gyártócégek jelentős része nem jelöli meg, hogy K+F tevékenységet folytat, pedig az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját is.

Bíznak a digitalizációban a magyar cégek

A térségi átlagnál jobban bíznak a digitalizációban a magyar cégek, 87 százalékuk egyértelműen növekedési lehetőséget lát az innovatív technológiák alkalmazásában, szemben a régiós átlag 83 százalékával - derül ki a Microsoft megbízásából készített legújabb, (Guide to The future - CEE Digital Transformation report) 6 országra kiterjedő regionális kutatásból.

Nemcsak kártevő lehet a rovar a szőlőben

A növényvédelemben minden olyan élőlény, amely károsítókkal táplálkozik, hasznosnak tekinthető. A biológiai védelem nemcsak az ökológiai gazdálkodásban valósítható meg, hanem a környezetbarát, a hasznos élő szervezeteket kímélő szőlőtermesztési technológiákban is.