Back to top

Nagyszabású élőhely-rekonstrukció várható

A vizes élőhelyek védelme és megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás hatásainak mérséklése kapcsán is, a Kormány éppen ezért 36 milliárd forinttal készül támogatni az ebben érdekelt projekteket a 2020-ig tartó uniós pénzügyi időszakban. A téma legfőbb aktualitásairól a Vizes Élőhelyek Világnapja ünnepi rendezvényen beszéltek a szakemberek.

A megannyi természeti kincset rejtő Szarvas, egészen pontosan a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága szolgált helyszínéül az idei Vizes Élőhelyek Világnapja ünnepi rendezvénynek, amely egyebek mellett gondolatébresztő előadásokkal igyekezett felhívni a figyelmet a témával kapcsolatos aktualitásokra, egyszersmind pedig a legsürgetőbb teendőkre.

Hogy e kezdeményezés hátterében pontosan mi is áll, arról Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt köszöntőjében. Mint mondta,

1971. február 2-ig kell visszatekintenünk az időben, amikor is összefogtak a vizes élőhelyekért aggódó közvéleményüket képviselő országok: ekkor, az iráni Ramsar-ban született meg a Ramsari Egyezmény, amelyhez mára már 170 ország csatlakozott.

Magyarország 1979-óta tagja e nemzeteknek, az azóta eltelt évtizedekben pedig 29, összesen mintegy 244 ezer hektárnyi, úgynevezett ramsari területet jelöltek ki hazánkban.

„A Kárpát-medence összes jellemző vizes élőhelye megtalálható e területek közt, kezdve a természetes vízfolyásokkal és tavakkal, a víztározókon át a lápokig és mocsarakig” – magyarázta Rácz András. Az államtitkár elmondta, a Ramsari Egyezmény Nemzetközi Titkársága idén a vizes élőhelyek és a klímaváltozás kapcsolatát tűzte ki tematikául; utóbbi hatásainak mérséklése szempontjából ugyanis kiemelt szerepük van vizes élőhelyeinknek. Rácz András hangsúlyozta, azok megőrzése éppen ezért az állami természetvédelem egyik legfontosabb feladata.

„A 2020-ig tartó Európai Uniós pénzügyi időszakban 36 milliárd forintot költünk el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program révén, a nemzeti parki igazgatóságok közreműködésével a vizes élőhelyek rekonstrukciójára” – emelte ki a környezetügyért felelős államtitkár, akinek szavai szerint mindez 92 projektet s nagyjából 100 ezer hektárnyi területet érint majd.

Rácz András egyebek mellett felhívta a figyelmet a 2018-as Ramsari Város pályázatra is, amely révén végül 7 ország 18 városa, köztük a magyarországi Tata nyerte el a dicső címet.

Dévai György, a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke elmondta, Európában mindössze két ország – hazánk mellett Franciaország – nevezett városa kapta meg az elismerést. Mint mondta a vizes élőhelyek gondozásában, bemutatásában és hasznosításában élen járó településekről van szó, e téren pedig jelenleg Tata kiemelkedik a hazai városok közül. „Tata ramsari területei fontos szerepet játszanak a környezeti nevelésben, a turizmusban és a gazdálkodásban is” – tette hozzá elnök, aki szerint az elnyert cím azt is mutatja, a város példaértékű hirdetője a Ramsari Egyezmény eszméjének is.

Tardy János, a majd’ 180 esztendővel ezelőtt alakult Magyar Természettudományi Társulat elnökeként azt hangsúlyozta,

a vizes élőhelyek védelme egy friss kutatás szerint nagyjából 660 millió ember sorsa szempontjából kulcsfontosságú.

„A legsokoldalúbb, ugyanakkor a legveszélyeztetettebb élőhelytípusról beszélünk” – tette hozzá a szakember, aki szerint éppen ezért különösen fontos a téma oktatásban való hangsúlyozása, ezzel együtt pedig az ügyben érintett pedagógusok támogatása.

Az eseményről szóló részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában olvashatják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tetemes bírság fakivágásért

15 ezer font (5,4 millió forint) bírsággal sújtott a brightoni törvényszéki bíróság egy ingatlanbefektetőt, mely engedélye nélkül vágott ki három bükkfát a Londontól délnyugatra fekvő Dorking természetvédelmi területen még 2017 nyarán.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Megvan a klímaváltozás első emlős áldozata

Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium a héten jelentette be, hogy a korábban a Nagy-korallzátony egy távoli szigetén élő korallszirti mozaikfarkú patkányt (Melomys rubicola) hivatalosan is kihaltnak tekintik.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Történelmi siker: két magyar arany és egy ezüst a horgász VB-n!

A napokban ért véget Dél Afrikában a 2019-es Horgász Világjátékok, amelyről mind a férfi, mind pedig a női feeder csapatunk aranyéremmel térhetett haza, mellettük pedig a csónakos pergetőink is brillíroztak.