Back to top

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása, hogy megváltozott a klíma

Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a XV. század végén, hogy megváltozott a klíma – állapították meg a University College London (UCL) kutatói - derül ki a hvg.hu cikkéből.

Friss tanulmányuk szerint a műveletlenül maradt területeken burjánzó új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, ahhoz hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozza.

Ezt a lehűlés – amelyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek – Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott.

"Az amerikai őslakosok legyilkolása miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volt" – írták a Robert Koch és kollégái a Quaternary Science Reviews című tudományos lapban.

A kutatócsoport elemzett minden fellelhető adatot a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Ezután megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor a behurcolt, addig ismeretlen betegségek – többek között a himlő, a kanyaró – behurcolása miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze.

Az UCL kutatóinak becslése szerint a kontinensen 60 millió ember élt a 15. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott.

A tudósok kiszámolták, mekkora földterületet műveltek az őslakosok és ebből mennyi maradhatott művelés nélkül az elnéptelenedés után. Azt is kalkulálták, milyen hatása lett volna, ha ezt a területet visszahódítja a szavanna és az erdő.

A föld nagyságát 56 ezer négyzetkilométerre becsülték, ez nagyjából egy mai franciaországnyi terület. A visszatérő szavannák és erdők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7-10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett.

"Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű gázt szívhattak magukba a visszatérő növények.

A 15-16. század jelentős lehűlést hozott, ezt hívjuk kis jégkorszaknak. Az az érdekes, hogy a természetes folyamatok önmagukban hoztak ugyan egy kis lehűlést, ám ennek dupláját okozta a népirtás generálta szén-dioxid-csökkenés" – mondta Mark Maslin, a tanulmány társszerzője.

Az Amerika gyarmatosítása alatt folyó szén-dioxid-csökkenést egyértelműen bizonyítják az antarktiszi kőzetminták. A buborékokban talált gáz atomösszetétele erősen arra utal, hogy a csökkenés a földműveléssel kapcsolatos folyamatok miatt mehetett végbe.

Az UCL kutatóinak hipotézisét alátámasztják Amerika korom- és pollenüledékei is.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Immár a mezei a leggyakoribb veréb

A közelmúltban hazánkban megfigyelték a Földközi-tenger vidékén honos berki verebet, így nálunk immár hivatalosan is három verébfaj fordul elő. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a házi veréb volt a legelterjedtebb, mára a mezei vette át az elsőséget. Ez utóbbi faj szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori.

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Emelik a mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatás maximumát

A jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra emeli a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határát az Európai Bizottság.

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Mégsem halt ki az indonéziai óriásméh - videóval!

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardinan online kiadása. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány.

Klímaváltozás és a Balaton

Az utóbbi évtizedben gyakoribbá váló szélsőséges időjárás Balatonra gyakorolt hatásait vizsgálja egyebek közt a Széchenyi 2020 program 300 millió forint támogatású projektje - áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtökön MTI-hez eljuttatott közleményében.

Tetemes bírság fakivágásért

15 ezer font (5,4 millió forint) bírsággal sújtott a brightoni törvényszéki bíróság egy ingatlanbefektetőt, mely engedélye nélkül vágott ki három bükkfát a Londontól délnyugatra fekvő Dorking természetvédelmi területen még 2017 nyarán.

Itt van Kína válasza a lassulásra

A mérséklődő gazdasági növekedés és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi csatározásra válaszul Kína jelentősen bővítené mezőgazdaságát. A lépéssel egyszerre erősítenék a kínai megapoliszoktól egyelőre lemaradó vidéket, és csökkentenék az amerikai szójától való függőséget.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.