Back to top

A növények és az állattok is szenvednek a klímaváltozástól

Egyre több szélsőséges kilengésre, extrém csapadékmennyiségre és hosszan elhúzódó aszályos időszakokra kell felkészülnie az agráriumnak. Milyen változások várhatók a növénytermesztésben és állattenyésztésben?

A növénytermesztőknek nem csak a genetika, hanem az alkalmazott technológia és az időjárás figyelembevétele, az állattenyésztőknek pedig elsősorban a takarmányozás újragondolása jelentheti a kulcsot ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni tudjon – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

A globális felmelegedésre nem csak természeti, hanem technológiai kihívás is egyben.

Ezt mutatja, hogy az idei CES – a világ legjelentősebb technológiai show-ja – egyik fő témája a klímaváltozás volt, ahol a világ vezető hi-tech vállalatai azt mutathatták be, milyen megoldásokat látnak a környezetszennyezés, az aszály és egyéb természeti katasztrófák okozta problémákra.

„A klímaváltozás egy lassan kibontakozó, több évtizeden át tartó folyamat, amely folyamatos kihívások elé állítja az agráriumot. Ahhoz, hogy az ágazat alkalmazkodni tudjon vagy akár a javára is fordíthassa ezeket a változásokat, újfajta gondolkodásra és szaktudásra, valamint korszerű technológiára van szükség” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Dr. Mesterházy Ákos akadémikus, a Gabonakutató Közhasznú Kft. tudományos tanácsadója bemutatta a szántóföldi növénytermesztés körülményeiben tapasztalható változásokat, és az ezekhez való alkalmazkodási lehetőségeket.

„A klímaváltozás egy folyamat, amióta létezik a Föld, velünk van. Napjainkban az igazi problémát az jelenti, hogy nem egyenletes hőmérsékletnövekedésről és csökkenő csapadékról van szó, hanem a szélsőséges kilengések – mint például súlyos aszály vagy extrém csapadékmennyiség – gyakoribbá válásáról. A növénytermesztőknek mind a két szituációhoz alkalmazkodniuk kell” – mondta el a szakember. „

A probléma jelentős része a növénynemesítést érinti, hiszen a szárazság, a magas hőmérsékletet, és a már ismert, illetve a most feljövő új betegségek elleni ellenállóság is kulcskérdés (pl. az aflatoxin szennyezés kukoricában, stb.).

Ezen túl az adott évi termést a genetika mellett mintegy kétharmad arányban a természeti tényezők és az alkalmazott agrotechnika fejlettsége határozza meg. Nemcsak mennyiséget, hanem annak minőségét és egészségbiztonságát is garantálni kell. Nem elegendő tehát csak az egyik tényező javításával foglalkozni, hanem komplex rendszerben kell gondolkodni” – hangsúlyozta Dr. Mesterházy Ákos.

Dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja előadásában rámutatott, hogy az állattenyésztés okozója és egyben elszenvedője is a klímaváltozásnak.

„Az állattenyésztés a globális üvegházhatású kibocsátás 14,5%-ért felelős.

Ahhoz, hogy ez a szám akár 60%-kal is mérséklődhessen a jövőben, főként a takarmányozás átalakítására, úgynevezett klímatakarmányokra van szükség. A kérődzők ugyanis a rost emésztése során termelik a metánt, ezért a kulcs a rostdús és magvas takarmányok emészthetőségének javításában rejlik. Emellett pedig fontos lenne az állattenyésztőknek áttérnie az állat súlyához és súlygyarapodásához igazított un. reziduális takarmányfogyasztás szerinti etetésre, amivel elkerülhető lenne a túltakarmányozás” – hívta fel a figyelmet a szakember.

A globális felmelegedés következtében az állatokra, mint elszenvedőkre is egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítani, hiszen ahogyan nekünk, embereknek, úgy az állatoknak is meg van a maga komfortzónájuk. „A tehenek esetében 4-12 Celsius fok az a hőmérséklet, amelyen még nem éri hőstressz az állatot.

A már Magyarországon is egyre jellemzőbb elhúzódó nyári hőségben azonban az állatok jelentős része szenved hőstressztől,

amely gyengíti az állat immunrendszerét és a szaporulat csökkenéséhez vagy akár elhulláshoz is vezethet” – tette hozzá Dr. Komlósi István. A hőstressz elkerülésére is tudnak azonban megoldást ma már a szakemberek: a hőstressz minimalizálása érdekében a takarmány diverzifikálása, azaz a csökkentett rosttartalom és az emészthetőség javítása lehet a kulcs. Emellett pedig érdemes áttérni a kora reggeli vagy késő délutáni takarmánykiosztásra.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Okoseszközhöz okos használó is kell

Elengedhetetlen a fejlődés a mezőgazdaságban, ez azonban nem csupán az új technológiák megvásárlását jelenti, hanem azok helyes használatát is – ezt világította meg több felszólaló is a PREGA második napján a plenáris előadásokon.

Megvan a klímaváltozás első emlős áldozata

Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium a héten jelentette be, hogy a korábban a Nagy-korallzátony egy távoli szigetén élő korallszirti mozaikfarkú patkányt (Melomys rubicola) hivatalosan is kihaltnak tekintik.

Rengeteg pénzt hoz az új technológia

A precíziós technológia alkalmazásának szükségszerűségét hangsúlyozták a felszólalók a PREGA 2019 nyitónapján. A rendezvényen elhangzott: a magyar mezőgazdaság több száz milliárd forinttal lenne gazdagabb, ha a precíziós technológia teljesen elterjedne a termelésben.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kialakult az El Nino

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal csütörtökön közölte, hogy az időjárási jelenség létrejött a Csendes-óceán középső térségében, ám a meteorológusok szerint csupán három-négy hónapig fog tartani.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

Klímaváltozás: merre indulhatnak a kistermelők?

Tömegével pusztulnak az állatok Ausztráliában, ahol most nyár van, és nem is akármilyen, hiszen a hőmérséklet több helyen folyamatosan negyven Celsius-fok fölött van. Hazánkban is egymás után megdőlnek a téli melegrekordok - sok más érdekes téma mellett erről is olvashat a Kistermelők Lapja februári számában.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.