Back to top

Rövidebb lesz a brit sült krumpli

A 2018-as extrém forró és száraz évnek köszönhetően az Egyesült Királyságban kisebb méretű burgonyák teremtek, így várhatóan a sült krumplik 2,5 centiméterrel lesznek rövidebbek a megszokottnál. De a klímaváltozás okozta kiszámíthatatlan időjárás érinti az összes ottani gyümölcs- és zöldségtermesztőt.

A burgonya zsugorodása csak egy változás a sok közül, melyet a Leedsi Egyetem Climate Coalition nevű hálózata listába szedett. Azt is megvizsgálták, hogyan hat a növekvő hőmérséklet és vele összefüggésben jelentkező extrém időjárás a növénytermesztésre, és hogyan lesz egyre nehezebb a szigetországban termesztett élelmiszert találni.

A tavalyi hőhullám elején a meteorológiai iroda árfogó vizsgálatot indított, ami megállapította, hogy az extrém időjárás 30 százalékos valószínűséggel a klímaváltozás eredményeképp jött létre.

A burgonyatermés 2018-ban az ötödére csökkent Angliában és Walesben, míg a sárgarépa 30 százalékkal, a hagyma pedig 40 százalékkal volt kevesebb.

A szokatlan időjárási anomáliák képzeletbeli mérlegének másik serpenyőjén pedig ott van a brit gazdák több mint fele, akiknek az elmúlt 10 év folyamán valamilyen szélsőséges árvízi- vagy viharkárok okoztak problémát. A klímaváltozás befolyással bír a nagy időjárási rendszerekre, aminek következtében a téli csapadék intenzitása, illetve a nagyobb felhőszakadások kialakulásának esélye is megnőtt.

Amiatt is aggódnak a britek, hogy az enyhébb telek és forróbb nyarak miatt jobb eséllyel jelennek meg új kártevők és betegségek a szigetországban.

„A mezőgazdaságban dolgozók hozzászoktak ahhoz, hogy az időjárás extrém változásaival kell megküzdeniük. Azonban 2-3 ilyen extrém év egymás után jó eséllyel tönkreteszi a gazdákat.”

- mondta Lee Abbey, Nemzeti Gazda Unió (National Farmers Union, NFU) kertészeti ágazatának vezetője.

Egy staffordshire-i gazda, Richard Thompson az elmúlt év gyenge burgonyatermésének eredményeképpen csökkenti a növény vetésterületét a földjein. Mint mondta, nem engedheti meg magának, hogy további kockázatot vállaljon a krumpli miatt.

Az előrejelzések szerint a burgonyatermelésre leginkább alkalmas területek akár harmadukra is csökkenhetnek az évszázad közepére.

A WWF klímaváltozásért felelős koalíciójának vezetője, Gareth Redmond-King szerint ha tovább akarják élvezni a hasáb-, tört- és héjában sült burgonyájukat a britek, akkor azonnal lépéseket kell tenniük a klímaváltozás megfékezésére. Amennyiben nem járnak sikerrel, az nemcsak a termesztőket, de a fogyasztókat is negatívan fogja érinteni.

A gazdák egyre inkább aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt,

az NFU pedig nemrég egy konferencián jelentette be, hogy céljuk 2040-ig széndioxid-semlegessé tenni az Egyesült Királyság mezőgazdaságát.

A kormány ígérete szerint jutalomban részesülnek azok a farmerek, akik csökkentik a kibocsátásukat, és védik a környezetet az új mezőgazdasági séma szerint.

„A magas minőségű, helyben termesztett gyümölcsök és zöldségek kulcsfontosságúak a brit táplálkozásban.” - mondta a környezetvédelmi miniszter, Michael Gove.

„Ennek ellenére, ahogy a tavalyi év szárazságánál is láttuk, ez a tápanyagdús élelmiszer és a keményen dolgozó gazdák megélhetése is súlyos veszélyben forog köszönhetően a gyakoribb extrém időjárási tényezőknek, illetve a klímaváltozás hatására elszaporodott kártevőknek és betegségeknek.”

Ugyan az Egyesült Királyság elismerésre méltó módon kétötödével csökkentette az üvegházgázok kibocsátását 1990 óta, most nem áll túl jól a jövőbeli kitűzött célok elérése terén, mivel egyes szektorok, például a közlekedés továbbra is elmaradott.

Forrás: 
Independent

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Innovatív öntözéstechnológiai megoldásokat fejlesztenek

Magyarországon eddig még ismeretlen technológiáról, köztük egy speciális, földalatti öntözési rendszerről is képet kaphattak a PREGA látogatói a rendezvény kiállítói terében. Az innováció mögött álló cég képviselőjével beszélgettünk.

Emelik a mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatás maximumát

A jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra emeli a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határát az Európai Bizottság.

Lengyel marhahús-botrány: a csehek bizalmatlanok

A cseh agrárminiszter szerint Prága továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszerellenőrzési rendszerben.

Aggódnak a brit gazdák

Nyolc százalékos gazdasági visszaesés, befulladó beszerzésimenedzser-index, aggódó brit gazdák és az egyre nehezedő uniós élelmiszerexport – a lehető legsötétebb jóslatok kerültek ijesztő közelségbe a brexit előtti utolsó hetekben. A március végi kilépésig kisebbfajta csodára lenne szükség egy rendezett és megengedő kilépési megállapodás teljes körű elfogadtatásáig.

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

Klímaváltozás és a Balaton

Az utóbbi évtizedben gyakoribbá váló szélsőséges időjárás Balatonra gyakorolt hatásait vizsgálja egyebek közt a Széchenyi 2020 program 300 millió forint támogatású projektje - áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtökön MTI-hez eljuttatott közleményében.