Back to top

Szabadabbá vált a Japánnal folytatott kereskedelem

Hároméves tárgyalási folyamat után a múlt év nyarán Tokióban aláírásra került, majd ez év február 1-jén hatályba lépett az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világtermelés és –szolgáltatás közel 30 százalékát teszik ki, a világkereskedelemben elért részesedésük pedig megközelíti a 40 százalékot. „Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen” fogalmazott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a megállapodás aláírásakor, míg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi és jobb helyzetbe hozza a feleket.

A JEFTA a világgazdaság az általa érintett

árumennyiség tekintetében legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása, amely a vámok és más kereskedelmi akadályok leépítését, az érdekelt országok gazdasági növekedése élénkítését és a munkahelyteremtést szolgálja.

Japán 2017-ben 60,5 milliárd eurós forgalommal, 3,2 százalékos részesedéssel a hatodik helyet foglalta el az Európai Unió tagországai exportjában, miközben a 70 milliárd euróhoz közelítő behozatallal, 3,7 százalékos részesedéssel a hetedik legfontosabb import beszerzési forrásnak számított. A megállapodás az Európai Bizottság számítása szerint évi 1 milliárd euró költségmegtakarítást eredményez az uniós országok vállalatai számára, a feldolgozott élelmiszereknek a szigetországba irányuló kivitele pedig csaknem megduplázódhat.

Az EU-országok Japánba irányuló agrárexportját eddig átlagosan 21 százalék vám terhelte. A megállapodás megnyitja majd a 127 millió fogyasztót számláló japán piacot a legfőbb uniós mezőgazdasági termékek előtt úgy, hogy az ezen termékekre eddig kivetett vámok 85 százaléka megszűnik. Eltörli a vámokat számos olyan sajtféle esetében, melyekre korábban 30 százalékos vámot alkalmaztak, valamint az exportált bor tekintetében is (melyek vámja átlagosan 15 százalék volt). Javítja az EU számára a marhahús-kivitel piacra jutási feltételeit, új lehetőségeket teremt a sertéshús-termékek exportja számára; s biztosítja több mint 200 tájjellegű ételkülönlegesség oltalmát a japán piacon.

2017-ben 0,65 milliárd eurós exportforgalommal, 0,6 százalékos részesedéssel – Kína után a második legfontosabb ázsiai partnerországként - Japán hazánk 26. legfontosabb exportpiaca volt, miközben az import beszerzési források között 1,27 milliárd eurós forgalommal, 1,4 százalékos részesedéssel a 18. helyet foglalta el.

A 2017. évi OMÉK-ra partnerországként meghívott Japánba egy évvel korábban 126 millió euró értékű magyar élelmiszer került, s az idén, a szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépése nyomán tovább bővülhet – többek között - a szigetországba irányuló mangalicahús, továbbá méz- és meggykivitel.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lengyel marhahús-botrány: a csehek bizalmatlanok

A cseh agrárminiszter szerint Prága továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszerellenőrzési rendszerben.

Felére csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása

Ötvenkét százalékkal csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása három év alatt Kalifornia államban, ahol 2015-ben vezették be az egészséget károsító italok megadóztatását - derítették ki a Kaliforniai Egyetem kutatói.

Élelmiszer-Higiéniai és –biztonsági rendezvénysorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében „Élelmiszer-higiénia és -biztonság kis- és közepes vállalkozásoknak” című rendezvényt tart három helyszínen.

6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékkal nőtt a forgalom.

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

Termelői piac nyílt Pusztaszeren

A helyben és a környékbeli tanyákon élők régóta felmerülő igényeit kiszolgáló új közösségi térrel gazdagodott Pusztaszer, ahol a kor követelményeinek megfelelő elárusítóhelyen találhat egymásra termelő és fogyasztó – mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31 és fél millió forintból kialakított pusztaszeri piactér átadásán.

Ha kistermelőktől vásárolna, ezt az oldalt önnek találták ki

Nem szükséges többé zord téli időben a termelői kispiacon dideregni. Egy vállalkozó kedvű szegedi könyvelő egyszerű megoldása segítségével jóval könnyebben találkozhatnak a kistermelők és vevőik. A Microker új térképes kereső alkalmazása segít a termelőknek és a vevőknek egymásra találni.

Európába jön a zöld csoki

A Nestlé idén tavasszal Európában is bevezeti a Japánban igen népszerű KitKat Matcha zöld teás változatot.

Porosodó pálinkafőzőkkel lenne tele az ország?

Nem tartja életszerűnek a NAV-hoz befolyó adatokat a Pálinka Nemzeti Tanács, a magánfőzésről szóló 2018-as adóhatósági adatokból ugyanis az derül ki, hogy az országban nyilvántartott, magánfőzésre szolgáló lepárlókészülékeknek csak mintegy egyharmadát használták 2018-ban.