Back to top

Szabadabbá vált a Japánnal folytatott kereskedelem

Hároméves tárgyalási folyamat után a múlt év nyarán Tokióban aláírásra került, majd ez év február 1-jén hatályba lépett az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világtermelés és –szolgáltatás közel 30 százalékát teszik ki, a világkereskedelemben elért részesedésük pedig megközelíti a 40 százalékot. „Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen” fogalmazott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a megállapodás aláírásakor, míg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi és jobb helyzetbe hozza a feleket.

A JEFTA a világgazdaság az általa érintett

árumennyiség tekintetében legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása, amely a vámok és más kereskedelmi akadályok leépítését, az érdekelt országok gazdasági növekedése élénkítését és a munkahelyteremtést szolgálja.

Japán 2017-ben 60,5 milliárd eurós forgalommal, 3,2 százalékos részesedéssel a hatodik helyet foglalta el az Európai Unió tagországai exportjában, miközben a 70 milliárd euróhoz közelítő behozatallal, 3,7 százalékos részesedéssel a hetedik legfontosabb import beszerzési forrásnak számított. A megállapodás az Európai Bizottság számítása szerint évi 1 milliárd euró költségmegtakarítást eredményez az uniós országok vállalatai számára, a feldolgozott élelmiszereknek a szigetországba irányuló kivitele pedig csaknem megduplázódhat.

Az EU-országok Japánba irányuló agrárexportját eddig átlagosan 21 százalék vám terhelte. A megállapodás megnyitja majd a 127 millió fogyasztót számláló japán piacot a legfőbb uniós mezőgazdasági termékek előtt úgy, hogy az ezen termékekre eddig kivetett vámok 85 százaléka megszűnik. Eltörli a vámokat számos olyan sajtféle esetében, melyekre korábban 30 százalékos vámot alkalmaztak, valamint az exportált bor tekintetében is (melyek vámja átlagosan 15 százalék volt). Javítja az EU számára a marhahús-kivitel piacra jutási feltételeit, új lehetőségeket teremt a sertéshús-termékek exportja számára; s biztosítja több mint 200 tájjellegű ételkülönlegesség oltalmát a japán piacon.

2017-ben 0,65 milliárd eurós exportforgalommal, 0,6 százalékos részesedéssel – Kína után a második legfontosabb ázsiai partnerországként - Japán hazánk 26. legfontosabb exportpiaca volt, miközben az import beszerzési források között 1,27 milliárd eurós forgalommal, 1,4 százalékos részesedéssel a 18. helyet foglalta el.

A 2017. évi OMÉK-ra partnerországként meghívott Japánba egy évvel korábban 126 millió euró értékű magyar élelmiszer került, s az idén, a szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépése nyomán tovább bővülhet – többek között - a szigetországba irányuló mangalicahús, továbbá méz- és meggykivitel.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt és turizmus: farm a Mátra-alján

Nagy utat tett meg a kecsketej és sajt, mire megjelent a piacon, vagy a neves éttermekben. Aki ma fog a kecsketartásába, annak már könnyebb a helyzete, bár a kitartás és az elhivatottság nélkül kódolva van a kudarc. A Nagyrédei Kecskefarm tulajdonosa, Sánta Judit nem tíz, vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a szakmát, amikor már kezdett a köztudatban megjelenni a kecskesajt, hanem jóval korábban.

A betiltott lóbab

Az olaszországi Sesto Fiorentino polgármestere, Lorenzo Falchi megtiltotta a lóbab termesztését egy beteg gyermek védelmében. A gyermek házától 300 méteres körzetben rendelte el a növények felszámolását.

Világhírű, minőségi, mégsem esszük

A vad a természet része, megújítható természeti forrás, amelynek bölcs hasznosítása minden ágazat egyforma érdeke. A hazai vadhús nem csak kiváló minőségű alapanyag, de emellett kifejezetten egészséges is. Mégis, attól függetlenül, hogy a magyar vadászkultúra régmúltban gyökeredző hagyományokkal rendelkezik, az ország vadhúsfogyasztása európai viszonylathoz képest meglehetősen alacsony.

Jelentős áremelés jöhet a fuvarozóknál

A mikro- és kisvállalkozások után már a közepes és a nagyvállalatok is bajban vannak az önköltséget sem fedező alacsony fuvardíjak miatt – mondta az InfoRádiónak a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. Karmos Gábor hozzátette: ezért két számjegyű, körülbelül 10-20 százalékos fuvardíj emelésre lenne szükség.

Nevet váltott az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége

Nevet váltott az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ezentúl Felelős Élelmiszergyártók Szövetségeként (FÉSZ) működik tovább - közölte a mintegy 500 hazai élelmiszeripari céget tömörítő szakmai szervezet szerdán az MTI-vel.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

A vártnál jobb negyedévet zárt a Coca-Cola

Az amerikai Coca-Cola a vártnál nagyobb adózott eredményt és bevételadatot közölt kedden a március végén zárult negyedévéről.

Miniszteri biztos: a magyar agrárcégek egyre sikeresebbek az orosz piacon

Nagyszerű, hogy az embargó ellenére a magyar cégek sikerrel szerepelnek olyan orosz állami pályázatokon, amelyek lehetővé teszik a gazdasági együttműködést az uniós országokkal - jelentette ki Budai Gyula.

Milliárdokért sütögetünk a grillszezonban

Csaknem három és fél milliárd forintot költ el a lakosság május és augusztus között a grillszezon termékeire, azaz grillkolbászra, -sajtra és -fűszerre.

Egyre több pékség és húsbolt zár be Németországban

Egyre több pékség és hús-, és hentesáru üzlet zár be Németországban a kisiparosok országos szövetségének (ZDH) kedden megjelent kimutatása szerint.