Back to top

Gipszet a szántóföldre

Azt hinnénk, hogy aki két évtizede gipsszel foglalkozik az a vakolás és a gipszkartonozás nagy szakértője. Warren Dick azonban a gipsz egészen más felhasználási formáját vizsgálja ennek az anyagnak: a szántóföldi hasznosítását.

„A gipsz remek forrása mind a kalciumnak, mind a kénnek, melyre a növényeknek a megfelelő hozam érdekében szükségük van.” - mondja Dick.

A gipsz por formájában is kijuttatható a termőföldre, vagy feloldható az öntözővízben.
A gipsz por formájában is kijuttatható a termőföldre, vagy feloldható az öntözővízben.
Fotó: Warren Dick
„Arra is rájöttünk, hogy számos más tulajdonságát is javítja a talajoknak: segíti a vízfelvételt és csökkenti az eróziót. Emellett csökkenti a talajból a foszfor kimosódását a folyókba és tavakba is, valamint javítja a gyümölcsök és zöldségek minőségét, számos más pozitív hatás mellett.”

A gipsz egy olyan ásványi anyag, mely a talajban természetes módon előfordul, és bányászható is. Azonban Dick kutatása kifejezetten arra a gipszre koncentrál, amely a szénerőművekből származik. Ez az úgynevezett füstgáz-kéntelenítés során keletkező gipsz., mivel arra használják, hogy a szén égetésekor keletkező füstből kivonja a ként, ezzel csökkentve a légszennyezést.

„Az ebből visszamaradó gipsz jó minőségű.”  - állítja Dick.

„A gipsz-szemcsék kicsik és egyforma méretűek, ami eléggé reaktívvá teszi őket. Ez pedig pozitív a mezőgazdaság szempontjából. Számtalan tanulmánnyal azt is megállapítottuk, hogy biztonságosan felhasználható a növénytermesztéshez. Tehát ahelyett, hogy hulladékként tárolnánk felhasználhatjuk a szántóföldeken, így két legyet ütünk egy csapásra.”

A gipsznek magas a kalcium- és kéntartalma. Ehhez jön hozzá az is, hogy a kémiai felépítése ezt a két ásványi anyagot könnyen felvehetővé teszi a növények számára – szemben más, elterjedt kalcium- és kéntartalmú műtrágyákkal. Kémiai szempontból a gipsz kalcium-szulfát. Gyakran összekeverik a mészkővel, ami viszont kalcium-karbonát.

A gipsz csak kevéssé változtatja meg a talaj pH értékét, mégis elősegíti a gyökérzet fejlődését, különösen a savasabb talajoknál, még akkor is, ha nincs jelentős befolyással a kémhatásra. Ennek oka, hogy

a gipsz semlegesíti az oldatható alumínium gyökérnövekedésre gyakorolt mérgező hatását.

Az alumínium természetes módon fordulhat elő a talajokban, és a növények számára általában nem jelent gondot. Azonban ha savasabb kémhatásúvá válik, akkor az alumínium a növények számára hozzáférhetővé válik, ami vagy visszaveti a növekedést, vagy el is pusztítja őket.

Egy másik bónusz, ami a gipszet kívánatossá teszi, hogy közepesen oldható anyagról van szó. Ez azt jelenti, hogy a kalcium mélyebben a talajba kerülhet, mint a mészből. Ezzel mélyebb rétegekben is gátolja a gyökerek alumínium felvételét, és segíti a jobb növekedést. Amikor nagyobb gyökérzet fejlődik mélyebbre tud hatolni a talajban, több vizet és ásványi anyagot képes felvenni a növény, még a szárazabb időszakokban is.

Ugyan csak közepesen oldható, mégis remek kénforrást jelent számos termesztési időszakon keresztül.

A kutatások alapján az így bekerült kén nemcsak a kijuttatás évében érhető el a növények számára, hanem még további 1-2 évre rendelkezésre áll, attól függően, hogy eredetileg milyen mennyiségben juttatták ki.

A gipsz mint kéntrágya hasznosnak bizonyult kukoricánál, szójánál, lucernánál és a kanolánál (egy repcéből nemesített olajnövény).

A gipsz segítheti a talajszerkezet javítását is. Sokan úgy tekintenek ugyanis a talajra, mint egy állandó közegre. A valóságban azonban ez egyveleg, melyben vannak élő és élettelen részek, talajmikrobák, valamint pórustér és víz sajátos komplexe alkotja. Az összetétele folyamatosan változik, például heves esőkkel járó viharok után, szántásnál, vagy éppen a növények tápanyagfelvétele következtében. A növénytermesztőknek megfelelően kell gazdálkodniuk a földjeikkel annak érdekében, hogy minden évben jó termést adjanak.

A talaj struktúrájának javítása sok gyakori mezőgazdasági problémára megoldást jelenthet.

A gipsz segítségével csökkenthető az erózió mértéke, mivel a talaj több vizet képes felvenni eső után, így csökken a lefolyás. Emellett segíti az átszellőzést és a víz átszivárgását is a talajprofilon.

Egy korábbi tanulmány azt is bebizonyította, hogy a gipsz segíti a víz mozgását a talajban a dréncsövek felé. A kén kimosódását is csökkenti.

Az, hogy hogyan kell kijuttatni a földre a gipszet attól függ, milyen hatást kívánnak elérni vele a gazdák.

A finom porrá őrölt gipszet fel lehet oldani az öntözővízbe, és azzal kijuttatni. De lehetséges a gipszet a talaj felszínére szórni vetés előtt vagy betakarítás után, mezők esetében kaszálás után. Ha talajmunkákra is szükség van (a talaj kondíciójától függően), akkor a gipsz bedolgozható ennek során a mélyebb rétegekbe is.

Ugyan a gipszet a mezőgazdaság már több mint 250 éve alkalmazza, a jótékony hatásait még mindig tanulmányozzák a kutatók. Azonban

a szénerőművekből kikerülő gipsz felhasználásával meg lehet spórolni a bányászatot, illetve a hulladékkezelés problémáját.

Ugyan a gipsz nem old meg minden mezőgazdasági kérdést, de bizonyítottan jó ásványianyag-forrás és javítja a talaj szerkezetét is.

Warren Dick az Ohio Állami Egyetem professzor emeritusa 2018 novemberében mutatta be az Amerikai Agronómiai Társaság (American Society of Agronomy) és az Amerikai Növényvédelmi Tudományos Társaság (Crop Science Society of America) által rendezett egyeztetésen a kutatási eredményeit a gipsz szántóföldi felhasználásának pozitív hatásairól.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

A ligeti szőlő badacsonyi karrierje

Nagy Zóra Annamária lelkesen beszél szakterületéről, mintha mindenki számára magától értetődő, hétköznapi dolgokról számolna be. Ennek ellenére erősen koncentrálnom kell, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársának minden szavát értsem. Munkáját máris sokszor és több helyen elismerték.

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

18 ezer hektár GMO fertőzött repcét semmisítettek meg francia gazdák

Franciaországban a gazdák összesen 18 ezer hektárnyi repcét pusztítottak el azután, hogy nem engedélyezett GMO fajtát találtak a vetőmagok között.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Tudományok határterületein

Kutatásai során a mezőgazdaság felé sodródott az eredetileg geográfus végzettségű Kun Ágnes, aki a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI) a mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözési célú felhasználását kutatja. A talajtan felől közelítő földrajztudós agrárérdeklődése is erős, ezért azóta környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát is szerzett.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.