0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Gipszet a szántóföldre

Azt hinnénk, hogy aki két évtizede gipsszel foglalkozik az a vakolás és a gipszkartonozás nagy szakértője. Warren Dick azonban a gipsz egészen más felhasználási formáját vizsgálja ennek az anyagnak: a szántóföldi hasznosítását.

„A gipsz remek forrása mind a kalciumnak, mind a kénnek, melyre a növényeknek a megfelelő hozam érdekében szükségük van.” – mondja Dick.

„Arra is rájöttünk, hogy számos más tulajdonságát is javítja a talajoknak: segíti a vízfelvételt és csökkenti az eróziót. Emellett csökkenti a talajból a foszfor kimosódását a folyókba és tavakba is, valamint javítja a gyümölcsök és zöldségek minőségét, számos más pozitív hatás mellett.”

A gipsz egy olyan ásványi anyag, mely a talajban természetes módon előfordul, és bányászható is. Azonban Dick kutatása kifejezetten arra a gipszre koncentrál, amely a szénerőművekből származik. Ez az úgynevezett füstgáz-kéntelenítés során keletkező gipsz., mivel arra használják, hogy a szén égetésekor keletkező füstből kivonja a ként, ezzel csökkentve a légszennyezést.

„Az ebből visszamaradó gipsz jó minőségű.”  – állítja Dick.

„A gipsz-szemcsék kicsik és egyforma méretűek, ami eléggé reaktívvá teszi őket. Ez pedig pozitív a mezőgazdaság szempontjából. Számtalan tanulmánnyal azt is megállapítottuk, hogy biztonságosan felhasználható a növénytermesztéshez. Tehát ahelyett, hogy hulladékként tárolnánk felhasználhatjuk a szántóföldeken, így két legyet ütünk egy csapásra.”

A gipsznek magas a kalcium- és kéntartalma. Ehhez jön hozzá az is, hogy a kémiai felépítése ezt a két ásványi anyagot könnyen felvehetővé teszi a növények számára – szemben más, elterjedt kalcium- és kéntartalmú műtrágyákkal. Kémiai szempontból a gipsz kalcium-szulfát. Gyakran összekeverik a mészkővel, ami viszont kalcium-karbonát.

A gipsz csak kevéssé változtatja meg a talaj pH értékét, mégis elősegíti a gyökérzet fejlődését, különösen a savasabb talajoknál, még akkor is, ha nincs jelentős befolyással a kémhatásra. Ennek oka, hogy

a gipsz semlegesíti az oldatható alumínium gyökérnövekedésre gyakorolt mérgező hatását.

Az alumínium természetes módon fordulhat elő a talajokban, és a növények számára általában nem jelent gondot. Azonban ha savasabb kémhatásúvá válik, akkor az alumínium a növények számára hozzáférhetővé válik, ami vagy visszaveti a növekedést, vagy el is pusztítja őket.

Egy másik bónusz, ami a gipszet kívánatossá teszi, hogy közepesen oldható anyagról van szó. Ez azt jelenti, hogy a kalcium mélyebben a talajba kerülhet, mint a mészből. Ezzel mélyebb rétegekben is gátolja a gyökerek alumínium felvételét, és segíti a jobb növekedést. Amikor nagyobb gyökérzet fejlődik mélyebbre tud hatolni a talajban, több vizet és ásványi anyagot képes felvenni a növény, még a szárazabb időszakokban is.

Ugyan csak közepesen oldható, mégis remek kénforrást jelent számos termesztési időszakon keresztül.

A kutatások alapján az így bekerült kén nemcsak a kijuttatás évében érhető el a növények számára, hanem még további 1-2 évre rendelkezésre áll, attól függően, hogy eredetileg milyen mennyiségben juttatták ki.

A gipsz mint kéntrágya hasznosnak bizonyult kukoricánál, szójánál, lucernánál és a kanolánál (egy repcéből nemesített olajnövény).

A gipsz segítheti a talajszerkezet javítását is. Sokan úgy tekintenek ugyanis a talajra, mint egy állandó közegre. A valóságban azonban ez egyveleg, melyben vannak élő és élettelen részek, talajmikrobák, valamint pórustér és víz sajátos komplexe alkotja. Az összetétele folyamatosan változik, például heves esőkkel járó viharok után, szántásnál, vagy éppen a növények tápanyagfelvétele következtében. A növénytermesztőknek megfelelően kell gazdálkodniuk a földjeikkel annak érdekében, hogy minden évben jó termést adjanak.

A talaj struktúrájának javítása sok gyakori mezőgazdasági problémára megoldást jelenthet.

A gipsz segítségével csökkenthető az erózió mértéke, mivel a talaj több vizet képes felvenni eső után, így csökken a lefolyás. Emellett segíti az átszellőzést és a víz átszivárgását is a talajprofilon.

Egy korábbi tanulmány azt is bebizonyította, hogy a gipsz segíti a víz mozgását a talajban a dréncsövek felé. A kén kimosódását is csökkenti.

Az, hogy hogyan kell kijuttatni a földre a gipszet attól függ, milyen hatást kívánnak elérni vele a gazdák.

A finom porrá őrölt gipszet fel lehet oldani az öntözővízbe, és azzal kijuttatni. De lehetséges a gipszet a talaj felszínére szórni vetés előtt vagy betakarítás után, mezők esetében kaszálás után. Ha talajmunkákra is szükség van (a talaj kondíciójától függően), akkor a gipsz bedolgozható ennek során a mélyebb rétegekbe is.

Ugyan a gipszet a mezőgazdaság már több mint 250 éve alkalmazza, a jótékony hatásait még mindig tanulmányozzák a kutatók. Azonban

a szénerőművekből kikerülő gipsz felhasználásával meg lehet spórolni a bányászatot, illetve a hulladékkezelés problémáját.

Ugyan a gipsz nem old meg minden mezőgazdasági kérdést, de bizonyítottan jó ásványianyag-forrás és javítja a talaj szerkezetét is.

Warren Dick az Ohio Állami Egyetem professzor emeritusa 2018 novemberében mutatta be az Amerikai Agronómiai Társaság (American Society of Agronomy) és az Amerikai Növényvédelmi Tudományos Társaság (Crop Science Society of America) által rendezett egyeztetésen a kutatási eredményeit a gipsz szántóföldi felhasználásának pozitív hatásairól.

Forrás: phys.org