Back to top

Így változott algák mennyisége a Dunában

Egy korszakos adatsor elemzésével térképezte fel egy új magyar kutatás, hogyan változik az algamennyiség és -összetétel a Dunában. Az eredmények szerint napjainkban kevesebb az alga, mint negyven éve, amikor jelentősebb volt az ipari és mezőgazdasági szennyezés.

A hetvenes évek óta jobbára heti mintavételezés történt a Dunából, a fitoplanktonok jelenlétét elemezték.

A mintegy négy évtizedes tanulságokat levonva Abonyi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának posztdoktor kutatója az InfoRádióban elmondta, a Duna a középső folyásánál mutat egy átlagos képet, és egyesíti azokat a változásokat, amik a folyó felső szakaszán is végbementek, például az idők során megépült tározók révén.

"A folyó fitoplankton-összetétele reagált az évek folyamán végrehajtott fejlesztésekre a szennyvíztisztításban, valamint az ipari, mezőgazdasági terhelés csökkenésére"

- mondta Abonyi. "Általánosan elfogadott az, hogy növekszik a fitoplankton mennyisége, ugyanakkor tározás hatására, vagy ha gyakrabban van kisvizes periódus, mint manapság, akkor várható az ülepítő hatás, csökken az algamennyiség, illetve olyan fajok jelennek majd meg idővel, amik ezt kibírják" - tette hozzá a kutató.

Arról, hogy az éghajlatváltozás kimutatható-e a folyamatban, a kutató azt mondta, elsősorban a vízhőmérséklet folyamatos emelkedése tapasztalható, itt azt várják, hogy

a kisebb sejtméretű algák szaporodnak el hosszútávon, mert azok hatékonyabban veszik fel a tápanyagot.

A megszerzett tudást összegezve Abonyi András elmondta, jelentősen kevesebb alga van, ami a vízminőség szempontjából pozitív, de az is érdekes, hogy a parthoz közel sokkal több az alga, illetve nem a víz felszínén lebeg, amivel kapcsolatban a tudós szerint további kutatás szükséges.

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Megvan a klímaváltozás első emlős áldozata

Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium a héten jelentette be, hogy a korábban a Nagy-korallzátony egy távoli szigetén élő korallszirti mozaikfarkú patkányt (Melomys rubicola) hivatalosan is kihaltnak tekintik.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Tovább nőtt a megújuló energia aránya az unióban

Az Európai Unió a felhasznált energia mintegy 17,5 százalékát nyerte megújuló energiaforrásokból 2017-ben, szemben a megelőző évi 17 százalékkal, illetve az adatrögzítés 2004-es kezdetekor feljegyzett 8,5 százalékkal – közölte az uniós statisztikai hivatal (Eurostat)

Lehetővé válhat a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása

Az Európai Parlament kedden elfogadta álláspontját arról a jogszabálytervezetről, amely a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítását teszi lehetővé, és amely egyúttal hozzájárulhat a vízhiány mérsékléséhez.

Horgászok figyelem: minden vízterületre kell horgászjegy

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező.

A Tesco kivonja a nem újrahasznosítható csomagolásokat

A Tesco bejelentette, hogy tovább csökkenti a környezetterhelő csomagolóanyagok használatát. Az áruházlánc célja, hogy a sajátmárkás termékei csomagolását 2025-re 100%-ban újrahasznosíthatóvá tegye, és a működése során általánosságban is csökkentse a csomagolóanyag hulladékot.

Hogyan lesz az olívamagból csomagolóanyag?

A mérgező műanyag hulladékok a világon óriási méreteket öltenek, azonban egy török ​​kutató csapat, egy kissé szokatlan - de ízletes forrás - innovatív felhasználását dolgozta ki a műanyaggyártás alternatívájaként. Olívamagból készítenek műanyagot, amely az élet számos területén felhasználható.