Back to top

Így változott algák mennyisége a Dunában

Egy korszakos adatsor elemzésével térképezte fel egy új magyar kutatás, hogyan változik az algamennyiség és -összetétel a Dunában. Az eredmények szerint napjainkban kevesebb az alga, mint negyven éve, amikor jelentősebb volt az ipari és mezőgazdasági szennyezés.

A hetvenes évek óta jobbára heti mintavételezés történt a Dunából, a fitoplanktonok jelenlétét elemezték.

A mintegy négy évtizedes tanulságokat levonva Abonyi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának posztdoktor kutatója az InfoRádióban elmondta, a Duna a középső folyásánál mutat egy átlagos képet, és egyesíti azokat a változásokat, amik a folyó felső szakaszán is végbementek, például az idők során megépült tározók révén.

"A folyó fitoplankton-összetétele reagált az évek folyamán végrehajtott fejlesztésekre a szennyvíztisztításban, valamint az ipari, mezőgazdasági terhelés csökkenésére"

- mondta Abonyi. "Általánosan elfogadott az, hogy növekszik a fitoplankton mennyisége, ugyanakkor tározás hatására, vagy ha gyakrabban van kisvizes periódus, mint manapság, akkor várható az ülepítő hatás, csökken az algamennyiség, illetve olyan fajok jelennek majd meg idővel, amik ezt kibírják" - tette hozzá a kutató.

Arról, hogy az éghajlatváltozás kimutatható-e a folyamatban, a kutató azt mondta, elsősorban a vízhőmérséklet folyamatos emelkedése tapasztalható, itt azt várják, hogy

a kisebb sejtméretű algák szaporodnak el hosszútávon, mert azok hatékonyabban veszik fel a tápanyagot.

A megszerzett tudást összegezve Abonyi András elmondta, jelentősen kevesebb alga van, ami a vízminőség szempontjából pozitív, de az is érdekes, hogy a parthoz közel sokkal több az alga, illetve nem a víz felszínén lebeg, amivel kapcsolatban a tudós szerint további kutatás szükséges.

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

Tudományok határterületein

Kutatásai során a mezőgazdaság felé sodródott az eredetileg geográfus végzettségű Kun Ágnes, aki a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI) a mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözési célú felhasználását kutatja. A talajtan felől közelítő földrajztudós agrárérdeklődése is erős, ezért azóta környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát is szerzett.

Csomagolóanyag banánlevélből

Az ázsiai térségben nagy erőfeszítéseket tesznek a hulladék minél nagyobb arányú újraföldolgozására, illetve műanyag kiváltására. Vietnámban több szupermarketlánc csatlakozott a műanyaghulladék-csökkentési kampányhoz, és a trópusi vidékeken könnyen beszerezhető, hulladéknak számító banánlevelekbe csomagolják a zöldségféléket.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Bevetik a birkákat a bécsi Duna-szigeten

Bécs talált egy kimondottan öko és mindemellett olcsó módszert a Duna-sziget füves területeinek karbantartására: fűnyíró gépek helyett egy birkanyájat.

Tájegységi iroda és új eszközpark a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreinek

Magyarország egynegyede természetközeli állapotban megmaradt terület, amire közösen kell vigyáznunk - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Béda-Karapancsa Tájegységi Iroda átadóján, szerdán Kölkeden.

Mesterséges vízpótlással elkerülhető az aszály

Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.

Gombákkal a veszélyes hulladék-szennyezések ellen

A mikoremediáció egy folyamat, melynek során gombákat használnak fel arra, hogy a talajból a mérgező vegyületeket – a vízből pedig a nehézfémeket – kivonják. A kutatók szerint a gombák a gombafonalak segítségével sokkal hatékonyabban végzik a ”takarítást”, mint a baktériumok vagy a növények.

Száraz, hűvös, szeles idő várható

Az előző héten sajnos nem hullott le a várt mennyiségű csapadék, ezen a héten pedig végig északkeleti áramlás lesz a jellemző térségünkben. Ez egyrészt száraz (pedig nagy szükség lenne a további esőre), másrészt hűvös (a hét első felében reggeli fagyok is várhatók), ráadásul szeles idővel jár (ami erősen szárít és a beporzó rovarok, a méhek munkáját hátráltatja a javában virágzó gyümölcsfákon).

Halgazdaságokat is lenyeli lassan

Ősszel, mikor a bokrok alatt már lesben áll a tél, a tavak és folyók mentén fekete sereg lepi el a partot. Kormos madarak gubbasztanak fákon, a vizet kémlelik, miközben csőrük kampós végén csorgó vízcseppben a halál csillan meg. Hirtelen vízbe veti magát egyikük, akár egy torpedó, elnyeli őt a mély kék, majd szájában a hallal, a zsákmányt nyelve úszik tova a kormorán.