Back to top

Nem halogatható tovább egy juhos szakmaközi szervezet létrehozása

A kiskérődző ágazat szereplőinek ki kell végre alakítaniuk egy működő szakmaközi szervezetet – jelentette ki Zászlós Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiskérődző munkacsoportjának február elején tartott ülésén.

Más ágazatokban vannak jó példák, hogyan lehet egy jól működő szakmaközi szervezetet létrehozni. Nehézségek vannak mindenhol, de ezek leküzdése annál könnyebb minél jobban szervezett egy ágazat

– tette hozzá a NAK alelnöke.

A NAK kiskérődző munkacsoport megalakulásának elsődleges célja az volt, hogy az évtizedes viták és egymásra mutogatás után lezárjon egy korszakot és új fejezetet nyisson a juh- és kecskeágazat szereplőinek együttműködésében.

A kamara új korszakot nyitott a juhágazat szereplőinek együttműködésében. Sikerült egy asztalhoz ültetni azokat, akik hosszú évekig nem voltak erre hajlandóak. Másik fontos eredmény a 2015-ben elfogadott és a minisztériumnak is eljuttatott ágazati stratégia, ami kijelöli a szektor fejlesztési irányát.

Megrekedtek a tárgyalások

Az ágazati stratégiában megfogalmazott egyik fontos cél a szakmaközi szervezet létrehozása. A tavaly augusztusban szervezett NAK kiskérődző munkacsoport ülésen a résztvevők újfent kinyilvánították, hogy nem halogatható tovább ennek a szervezetnek a létrehozása, és ígéretet tettek arra, hogy leülnek egyeztetni a Juh Terméktanács (JTT) alapszabályának átalakításáról. A kezdeti lendület és békülékeny hangulat aztán sajnos gyorsan alábbhagyott, és csak novemberben került sor az első egyeztetésre a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSz), valamint a JTT képviselői között. Azóta a folyamat megrekedt.

Szakmaközi szervezet feltételei

A február első napján tartott munkacsoport ülés egyik célja az volt, hogy az elakadt tárgyalásoknak újabb lendületet adjon, másrészt a kereskedői kört is bevonja a szakmaközi szervezet létrehozásába. Amint azt Huri Zsolt, az agrárminisztérium munkatársa elődadásában elmondta, akkor kaphat elismerést egy szakmaközi szervezet, ha az egyéb jogszabályi feltételek mellett a termelői kört legalább 60 százalékban, továbbá a piacot legalább fele részben lefedő feldolgozói és/vagy kereskedői kört integrál.

Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet működhet, ezért sem mindegy, hogy kik hozzák létre és hogyan fog működni.

Jogkör kiterjesztése

A szakmaközi szervezet legfontosabb előnyei közé tartozik, hogy az általános versenyjogi szabályok alól kivételek vonatkoznak rá. A szervezet piaci árat nem rögzíthet és tevékenysége nem okozhat piactorzítást. Fontos lehetőség a kiterjesztési jogkör, ami azt jelenti, hogy a belső szabályok a tagságon kívül az ágazat valamennyi szereplőjére kiterjeszthetők, hatósággal kikényszeríthetők, amennyiben az adott társaságnak legalább a 2/3-át integrálja a szervezet.

Régi és új piacok

Évente mintegy 600 ezer pecsenyebárányt (18-24 kg) exportálunk, döntő arányban (75%) Olaszországba. Az elmúlt években a nagysúlyú bárányok (27-35 kg) iránt a 3. országokból (pl. Izrael, Líbia, Libanon) növekvő kereslet mutatkozott. A juhhús exportunk főbb piacai Svájc, Ausztria és Németország. Ezek a vevők egyre nagyobb arányban igényelnek a muzulmán fogyasztóknak eladott halal húst. Kínába és az Arab öböl országaiba történő húsexport egyik akadálya, hogy nincs jóváhagyott állategészségügyi bizonyítvány. Elhangzott az is, hogy érthetetlen, miért nem adta meg kéknyelv mentességünket az EU, amikor már több mint 3 éve nem regisztráltak pozitív esetet az országban.

Kezdődjön a munka

A hozzászólásokból kiderült, ki-ki másképpen ítéli meg a Juh Terméktanács múltját és szerepét, de abban egyetértés volt, hogy jelenlegi formájában képtelen ellátni az ágazat reprezentatív képviseletét, és csak az alapszabály jelentős átalakításával hozható belőle létre szakmaközi szervezet.

A kereskedők közül többen nem vettek részt a megbeszélésen, de ez nem lehet akadálya a munka megkezdésének.

Olyan helyzet nem valószínű, hogy a termelői, feldolgozói és kereskedői oldal valamennyi képviselője eljön ezekre a munkacsoport ülésekre és önként csatlakozik bármilyen szervezethez, azonban ettől még a munka elkezdhető és a szakmaközi szervezet alapjai lerakhatók – hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor. A NAK Állattenyésztési Osztályának országos elnöke szerint később, amikor a szervezet megkezdi működését és látszódnak, illetve érezhetők lesznek a tagság előnyei, jelentősen csökkenni fog a távolmaradók és kétkedők tábora.

Segít a kamara

A kamara továbbra is segíteni szeretné az ágazati szereplők szorosabb együttműködését és a kiskérődző stratégia megvalósítását, aminek egyik fontos lépése a szakmaközi szervezet létrehozása és működtetése – hangsúlyozta az ülés végén Zászlós Tibor, aki egy hetes határidőt szabott az ágazat képviselőinek arra, hogy nevezzék meg azokat a személyeket, akik a szakmaközi szervezet alapszabályának megalkotásában közreműködnek.

Forrás: 
allattenyesztok.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Élelmiszer-Higiéniai és –biztonsági rendezvénysorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében „Élelmiszer-higiénia és -biztonság kis- és közepes vállalkozásoknak” című rendezvényt tart három helyszínen.

Sajtbírálói tanfolyam indul

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács támogatásával, március 22-i kezdettel sajtbírálói képzést indít a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.

No-Deal Brexit: a bárányok elhallgatnak

Az Egyesült Királyság a világ harmadik legnagyobb bárány-exportőre. Ha pedig a Brexit megegyezés nélkül zajlik le, akkor az eddig külföldön értékesített állatok a gazdák nyakán maradhatnak.

Erdőgazdálkodók figyelem! Lezárul az erdei ökoszisztémák értéknövelését célzó pályázat

Napokon belül zárul a VP5- 8.5.1.-17. kódszámú „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. február 28.

Most növelhető a bekeverési arány

Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.

Átszervezi a falugazdász hálózatot az agrárkamara 

Átszervezi a falugazdász hálózatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - közölte Darabos Tamás a kamara főigazgatója az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Április közepétől indul a jégkármérséklő-rendszer

A tavalyi indulásnál korábban, már április közepén üzembe helyezi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jégkármérséklő-rendszert. Négy régióban még közel ötven munkatárs jelentkezését várják a működtetéshez.

Almatermesztés: darázsfészek vagy mélabú

Január 29-én kicsinek bizonyult a vásárosnaményi Esze Tamás Művelődési Ház nagyterme. A meghirdetett program szerint térségi agrárfórumot tartottak, ám a valóságban a tavaly ősz óta nyugvópontra nem jutó léalma-felvásárlásnak szólt a fokozott kíváncsiság.

A képzés és tudásátadás központi kérdés az agráriumban

A készülő Digitális Agrárstratégia alapja, hogy a mezőgazdasági termelők a mindennapi munkájuk során mind szélesebb körben használni és hasznosítani is tudják az új technológiákat és az ezekhez kapcsolódó tudást. Éppen ezért a képzés és a tudásátadás a következő évek központi kérdése lesz - mondta a mezőgazdaságért felelős államtitkár Kecskeméten.