Back to top

A permetlékészítés buktatói

Sokan panaszkodnak, hogy a növényvédő szerek a gyártó által javasolt dózisban nem a kellő hatékonysággal irtják a kártevőket, kórokozókat. Emiatt sokszor akár a kétszeresére emelik az előírt adagot, ezzel károsítva saját maguk és a környezetük egészségét is. A megoldás a permetléhez használt víz minőségében keresendő.

Jelenleg a permetlé fele nem ér célba, tudtuk meg Both Gyulától, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének elnökétől. A víz felületi feszültsége a higany után a legnagyobb, ami meghatározza a permetcsepp tulajdonságait. Ezért a hatásfokozó szerek (adjuvánsok) nagy része a permetcsepp terülését segítő, felületifeszültség-csökkentő anyagok.

Hasonlóan fontos a víz tisztasága, hőmérséklete és kémhatása is, mindegyik tulajdonság befolyásolja a permetezés hatékonyságát.

Az öntözéshez kiváló az esővíz, de permetlé készítésénél vigyázzunk vele.
Az öntözéshez kiváló az esővíz, de permetlé készítésénél vigyázzunk vele.
A tározóból nyert vízben agyagszemcsék, algák vagy más szerves anyagok lehetnek, ezek is megkötik a hatóanyagokat, különösen a Bacillus thuringiensist. Éppen ezért az öntözéshez leginkább javasolt esővízzel is vigyázni kell, mivel a háztetőről lecsurgó víz szerves anyagot, mohát, zuzmót oldhat le.

A hideg vízben, 9 °C környékén már gélesedhetnek egyes készítmények, 18 °C fölött viszont megindulhat a lebomlásuk. A teljes sótartalom EC-mérővel határozható meg, és ökölszabályként elmondható, hogy 500 ppm fölött a víz nem alkalmas permetlékészítésre.

A sok vízben oldott só ugyanis kicsaphatja vagy lekötheti (inaktiválhatja) a hatóanyagokat.

A vízkeménységnek két formáját különböztetjük meg: változó keménységnek azt nevezzük, ami forralással megszüntethető, viszont a kalcium- és magnéziumtartalom által kialakuló állandó keménység nem változik. A vízben lévő kalcium, magnézium, vas megkötheti a növényvédő szer-hatóanyagot, vagy nem engedi a növénybe jutni. Erre egyes gyomirtó készítmények érzékenyek. Különösen figyeljünk oda a vízkeménységre, ha nagy lémennyiséggel és kis szerdózissal permetezünk, javasolja Both Gyula.

A kémhatás különösen érzékeny terület a permetlékészítéskor. 8-as pH fölött komoly szikesedési problémát okozhat a kezelés, 7-es pH fölött általában savanyítani kell a vizet, hogy jól oldódjanak a hatóanyagok, illetve oldatban is maradjanak, amíg a növényre jutnak.

Érzékeny készítménynél előfordulhat, hogy 6,1–7 pH között egy órán belül el kell végezni a permetezést, a 3,5–6 közötti tartományban erre 24 óránk van. A kémhatás csökkentésére jól bevált például az X-Change, ami 0,2 százalékos koncentrációban úgy csökkenti a pH-t 7,9-ről 5,8-ra, hogy nem emeli az EC-t.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének honlapján (www.vmnk.hu) a permetlé optimális beállításához segítséget nyújtó, ingyenesen használható kalkulátort találunk, amely a permetléhez használt víz pH-ja, illetve német keménységi foka alapján megadja az X-Change, illetve a Companion Gold készítmények szükséges dózisát.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

A ligeti szőlő badacsonyi karrierje

Nagy Zóra Annamária lelkesen beszél szakterületéről, mintha mindenki számára magától értetődő, hétköznapi dolgokról számolna be. Ennek ellenére erősen koncentrálnom kell, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársának minden szavát értsem. Munkáját máris sokszor és több helyen elismerték.

Növényvédelmi előrejelzés – tűzelhalásveszély

Tipikus áprilisi időjárásnak lehettünk tanúi, hűvös és meleg napok váltogatták egymást, szerencsére fagy nem volt. A szárazság a kisebb esők ellenére nem enyhült. Rajzik a cserebogár, fertőz a tűzelhalás, és kártevő rovarok egész sorával találkozhatunk.

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Június 10-ig kell teljesíteni a tömeges méhpusztulások felderítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást

A Nébih az elmúlt hetekben több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást a 2018-as tömeges méhpusztulások felderítése érdekében. Az ügyfélkapuval nem rendelkező termelőktől érkezett visszajelzések alapján a hivatal az adatszolgáltatási határidőt 2019. június 10-ig meghosszabbította.

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.