Back to top

Már lehet fejtrágyázást végezni

A trágyázási tilalmi időszak február 15-én ér véget, ugyanakkor a termésnövelő anyagok kijuttatása továbbra is az időjárástól függ.

A nitrátérzékeny területeken, a felszín alatti vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében, minden év október 31. és február 15. között téli trágyázási tilalom érvényes (kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ami már február 1-től engedélyezett) - hívja fel a figyelmet a nak.hu.

A tilalom nem csak a szerves- és műtrágyákra vonatkozik, hanem minden nitrogéntartalmú anyagra, így a komposztokra és egyéb termésnövelő anyagokra is.

A tilalmi időszak lejártát követően figyelni kell arra, ha a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott, vízzel telített, valamint az összefüggő hótakaróval borított, akkor a tilalmi határidőn túl is tilos a trágya ki juttatása.

Az ilyen területeken nem engedélyezett az ideiglenes trágyakazal létesítése, fenntartása sem.

Forrás: 
NAK/Vizi Veronika

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombákkal a veszélyes hulladék-szennyezések ellen

A mikoremediáció egy folyamat, melynek során gombákat használnak fel arra, hogy a talajból a mérgező vegyületeket – a vízből pedig a nehézfémeket – kivonják. A kutatók szerint a gombák a gombafonalak segítségével sokkal hatékonyabban végzik a ”takarítást”, mint a baktériumok vagy a növények.

A hazai föld miatt világhírűek őzbakjaink

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Szobatiszta tehenek?

A teheneket nem könnyű megtanítani arra, hogy WC-t használjanak, de egy holland befektető a környezeti károk mérséklése érdekében egy új tehén toalettet készített. A tesztek egy hollandiai farmon indultak el egy olyan szerkezettel, amely az egy tehén által naponta átlagosan termelt 15–20 liter vizeletet gyűjti össze.

Hajdina: sikernövény a láthatáron

A Kárpát-medence legtöbb táján ma már sokaknak törni kell a fejüket a hajdina szó hallatán. Kivételt jelent ez alól Kárpátalja, mert itt a legtöbb háztartásban ez a gabonaféle, illetve a belőle készülő ételek a főmenüben szerepelnek.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Giliszta nélkül madárdal sincs

Rohamosan csökken a gilisztafajok száma az Egyesült Királyságban, ami nem várt következményekkel jár: egyrészt a talajok termékenysége is veszélybe kerül, másrészt egyes madárfajok állományai - melyek ezekkel a hasznos férgekkel táplálkoznak - is jelentősen lecsökkentek.

Felejtsük el a kapát, használjunk mulcsot!

A mulcsozás talajtakarást jelent, amely sokak számára a biogazdálkodásból lehet ismerős. A biogazdák ismerték föl először, hogy ha a természettől tanulunk, sikeresen és egészségesebben kertészkedhetünk. Ám a mulcsozás nemcsak a zöldségek számára előnyös, a dísznövények is meghálálják. No de miért olyan hasznos, ha takarjuk a talajt? A válaszért meg kell kapargatnunk a felszínt.

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.