Back to top

Bíznak a digitalizációban a magyar cégek

A térségi átlagnál jobban bíznak a digitalizációban a magyar cégek, 87 százalékuk egyértelműen növekedési lehetőséget lát az innovatív technológiák alkalmazásában, szemben a régiós átlag 83 százalékával - derül ki a Microsoft megbízásából készített legújabb, (Guide to The future - CEE Digital Transformation report) 6 országra kiterjedő regionális kutatásból.

Az MTI-nek elküldött tájékoztatás szerint Magyarország mellett Csehország, Görögország, Lengyelország, Oroszország és Románia 200-200 vállalati és informatikai döntéshozóját kérdezte a digitális átalakulásról az Ipsos közvélemény- és piackutató cég. A felmérésben a legalább 250 embert foglalkoztató pénzügyi, kiskereskedelmi és termelőcégek vettek részt.

Fotó: www.cainthus.com
A kutatás szerint a magyar üzleti döntéshozók 12 százaléka úgy véli, ha nem tud a digitalizációs változásokra azonnal reagálni, hátrányba kerül,

míg a régiós átlag csak 7 százalék. A felmérés szerint a magyar cégvezetők 48 százaléka abban egyetért a régió vállalati döntéshozóival, hogy a folyamatot elsődlegesen biztonsági problémák hátráltatják, bár a régiós átlag 2 százalékponttal alacsonyabb. Ezt Magyarországon a jogszabályi háttér, mint a második legfőbb akadály követi 39 százalékkal. Ezt a térség egészében csupán 25 százalék tartja fontosnak.

Ezzel szemben a vállalati vezetés és a dolgozók felkészültségét sokkal inkább akadálynak tartják a környező országok döntéshozói: 42 százalékuk szerint ez a második legnagyobb probléma, miközben a magyar cégvezetők gondolják a legkevésbé így, 37 százalékkal.

Ez arra utal a Microsoft szerint, hogy felkészültebbnek, "jövőállóbbnak" tartják a magyar munkaerőt, mint a térség egészében.

A digitalizációt vezérlő tényezők megítélésében is eltér Magyarország a régiós vélekedéstől. Kisebb különbség mutatkozik a vállalati működés optimalizálásának, illetőleg a munkavállalói együttműködés hatékonyságjavításának szerepét illetően: míg Magyarországon mindkét komponenst a megkérdezettek 83 százaléka tartja kiemelten fontosnak, a térség egészében 76, illetve 74 százalék ez az arány.

A kutatás kitért arra is, hogy hatalmas eltérés van abban, hogyan tekintenek a magyarországi vállalkozások az innovatív technológiákra: a válaszadók 77 százaléka tartja cége sikeres digitalizációjában meghatározónak ezt az elemet, eközben a régiós átlag alig 58 százalék.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tudományok határterületein

Kutatásai során a mezőgazdaság felé sodródott az eredetileg geográfus végzettségű Kun Ágnes, aki a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI) a mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözési célú felhasználását kutatja. A talajtan felől közelítő földrajztudós agrárérdeklődése is erős, ezért azóta környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát is szerzett.

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

Élénkülő agrárkapcsolatok Szerbia és Magyarország között

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter Goran Trivan, szerb környezetvédelmi miniszterrel, valamint Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel az ötödik Magyar - Szerb Kormányzati Csúcstalálkozón, Szabadkán.

A mezőgazdaság űrtechnológiája

A precíziós gazdálkodás sajátos pályát írt le Magyarországon. Amerikában fedezték fel gyakorlati szakembereink, és immár két évtizede, hogy a KITE Zrt. gondolt egy merészet, és belefogott a rendszer műszaki kialakításába hazánkban. Ez akkor több mint 3 milliárd forintjába fájt a vállalatnak - azonban hamar bebizonyosodott, hogy nagyon megérte.

Meglepő, milyen ingereket kelt egy tájkép látványa

Volt idő, amikor a természet látványa rettegéssel töltötte el az embereket, ám mostanra a többségben már egy falon lógó tájkép is pozitív ingereket kelt. Ennek hátterét a 20. századtól kezdve vizsgálják a szakemberek, akik napjainkban is szolgálnak meglepő eredményekkel.

Szőlőt termesztenének a Marson

Georgia nagyon büszke ősi borkészítési hagyományaira, és a georgiaiak meg vannak róla győződve, hogy ők voltak az első nemzet, akik bort készítettek. Most pedig elsőként szeretnének szőlőt termeszteni a Marson is.

Online térképen kapcsolják össze a gazdákat a legközelebbi malommal

Egy interaktív térképet indítottak el az Egyesült Királyságban annak érdekében, hogy a gazdák megtalálják a hozzájuk legközelebbi gabonamalmot, így maximalizálni tudják az őrlés után a bevételüket.

Új antibiotikumok nyerhetők a halakból

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre növekvő gondot jelent, és szakértők szerint bekövetkezhet az a helyzet, hogy egy egyszerű fertőzés is életveszélyes lehet. A legújabb kutatás szerint új antibiotikumok találhatók a fiatal halak külsejét bevonó halnyálkában.

Termelni csak egészséges állattal: a bélflóravizsgálatok új korszaka

A bélflóra fontos funkciót tölt be haszonállataink életében, megannyi módon kapcsolódik és „kommunikál” az állat szervezetével, lényeges szerepe van a megfelelő immunrendszer kialakításában. Termelni csak egészséges állattal lehetséges, igaz ez az általános tétel a bélflórára is.

Bill Gates baromfitenyésztési kampánya világszerte hullámokat kavar

Bill Gates, a Microsoft társalapítója baromfitenyésztéssel számolná fel az éhezést és a szegénységet. Elképzelései azonban szerte a világban komoly vitákat szítottak, még azokban az országokban is, amelyeket jelentős összegekkel támogat. Az üzletember azonban nem hátrált meg, kutatásokat támogat, hogy a termelés növelése mellett az élelmiszerbiztonság is javuljon.