Back to top

Csak sertéshús, szalonna és fűszerek a javából

„Örülök, hogy végre olyan házi kolbászt találtam, amilyenre vágytam: gusztusos megjelenés, gyönyörű, nem mócsingos, mesés füstölés és harmonikus ízvilág. Ennek az a titka, hogy csak három fő összetevőt tartalmaz, ahogy a „békebeli világban”: sertéshús, ipari szalonna és fűszerek a javából – nem folytatódik a sor a különféle gyorsérlelő kultúrákkal, egyéb adalékokkal.”

Novák László: olyan termékeket kínálunk, amelyek természetes módon készülnek
Novák László: olyan termékeket kínálunk, amelyek természetes módon készülnek
Fotó: Bella Huba
Ezek a szavak egy vásárlótól származnak, aki a tótszerda­helyi Semec Farm egyik termékéről nyilatkozott ekképpen. Hozzá kell fűzni, hogy a többiről is hasonló véleménnyel vannak a vevők. A magyar-horvát határon működő családi gazdaság vezetője, Novák László kezdettől fogva azt mondja: „A termelőtől az asztalig!” mottó jegyében tevékenykedünk, vagyis a termékeink útja az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig nyomon követhető. Ezt és a lehető legjobb minőség elérését tartják szem előtt.

✦ Miként kerültek kapcsolatba a mezőgazdasággal?

– Közel negyed százada, 1994 óta mondom magam gazdálkodónak. Hatvan hektáron kezdtünk növényeket termelni, majd jött hozzá az állattenyésztés, bár akkor még nem ilyen nagyban, csak kicsiben – idézte fel a kezdeteket. – Az évek során az állattenyésztésünket negyven anyakocára bővítettük, azok szaporulatát hizlaljuk. 2002 óta egy külső telephelyen is foglalkozunk sertések bérhizlalásával. Ott nyolcszáz jószág található.

Összesen mintegy ezer sertést nevelünk egy időben. A bérhizlalásban lévő állatok vágóhídra mennek. A saját szaporulatunkat a megfelelő súly el­­érését követően bérben levágatjuk, és fél disznóként feldolgozzuk.

Ez utóbbi tevékenységet az évek során bekövetkezett változások indokolták. Amikor a sertés ára alacsony volt, elkezdtünk mi magunk is feldolgozással, húsáru előállításával foglalkozni. Ezzel őstermelőként foglalkozunk. Három éve, kizárólag a hévízi piacon árusítjuk termékeinket – a szalámiktól a kolbászokon át a sonkákig és egyéb húsárukig –, amelyek mind teljesen ha­­gyományos módon készülnek.

Nem páclével dolgozunk, hanem tengeri sót és hagyományos fűszereket használunk.

Ebben például naponta, kétnaponta megforgatjuk a sonkákat. Fontos, hogy semmiféle adalékanyagot nem használunk, egyetlen termékünknél sem. A termékeink többféle ízvilágban és többféle érlelési idővel, hagyományos, bükkfán való füstöléssel készülnek.

✦ Gondolom, a húsáruk gusz­tusos kinézete mellett ezt is fontos tulajdonságként értékelik a vásárlók.

A sonkák hagyományos bükkfafüstölést kapnak
A sonkák hagyományos bükkfafüstölést kapnak
Fotó: Bella Huba
– Alapvető számunkra, hogy a vásárlók olyan terméket kapjanak, amely a lehető legjobb minőségű, és hogy természetes módon készüljön. Mindennél lényegesebb, hogy kialakuljon a bizalom, és persze hogy az meg is maradjon a termelő és a vásárló között.

Elsődleges célunk, hogy a termőföldtől a termék asztalra kerülésig be tudjuk mutatni a készítési folyamatot, mert ez a bizalom szempontjából sokat jelent.

Nálunk a kapuk mindig nyitva állnak: a leendő vásárlók bejöhetnek, körülnézhetnek, és a látottak alapján dönthetnek a vásárlásról. A minőség és a természetesség mellett arra is nagyon figyelni kell, hogy olyan termékeket készítsünk, melyek népszerűek, kelendőek, amelyek ízlenek az embereknek. Úgy gondolom, hogy nálunk a hagyományos húsféleségek és készítmények mellett igazi különlegességeket is találnak. A magyarok körében keresett paprikás és csípős paprikás termékek mellett megemlíteném a paprika nélküli kolbászokat, és ezek között is igazi különlegesség a borókával fűszerezett paprika nélküli termékünk.

– A recepteknek egyébként külön történetük van. Elárulhatom, hogy nem saját kreációkról van szó. Mi eredetileg nem feldolgozásra készültünk, a profilunk a növénytermesztés és az állattenyésztés. A feldolgozást az élet hozta magával, ezért be kellett szereznünk a lehető legjobb receptúrákat. Mivel a horvát-magyar határon élünk, dolgozunk, horvátországi ismerősök körében is kutakodtunk receptek után. Természetesen pici módosításokat végeztünk.

✦ Fel kell tenni a kérdést: a fogyasztás tekintetében mi a népszerűbb, a csirke vagy a sertés?

Semmiféle adalékanyagot nem használnak, egyetlen terméküknél sem
Semmiféle adalékanyagot nem használnak, egyetlen terméküknél sem
Fotó: Bella Huba
– A válasz egyértelműen az, hogy Magyarországon a sertéshús a húsok királya, túlnyomórészt az fogy. Úgy gondolom, ez nem is változik meg a jövőben. A szüleim tartottak régen csirkéket, és arra is van kereslet, viszont a magyar emberek elsősorban a sertés mellett teszik le a voksukat. A sertéshús jól eladható; nem is kérdés, hogy elsősorban a minőségi.

Természetesen mi is fogyasztjuk a termékeinket.

Annak a híve vagyok, hogy az emberek inkább húst egyenek, mint különböző adalékanyagokkal „megtűzdelt” dolgokat. Nagy öröm, és persze egyfajta kontroll számunkra, ha a vásárlók visszajárnak hozzánk. Szerencsére sokan vannak, ma­­gyarok és külföldiek egyaránt. Ez azt jelenti, hogy ízlenek nekik a termékeink.

Novák László elárulta: alkalmazottjuk nincs, a családi gazdaságban feleségével és két fiával dolgoznak. Annak ellenére, hogy a rendszer már „beállt”, a munkát mindig alaposan meg kell szervezniük. A feldolgozást nagyrészt ő maga végzi, a fiúk a növénytermesztést és az állattenyésztést „viszik”, a felesége pedig az értékesítést. Egy biztos, mindennapos munkáról van szó, és soha nem unatkoznak.

✦ Kétségtelen, hogy minden terület nagy odafigyelést igényel, ráadásul a sertéstenyésztésben mindig felbukkannak betegségek…

– A telepünk zárt, oda vadállatok, más nemkívánatos dolgok nem juthatnak be. Egyébként minden tőlünk telhetőt megteszünk ezért. Az állatok nagy száma miatt természetesen folyamatos az állatorvosi kontroll. A munka valóban sok szervezést igényel, de próbálunk is segíteni magunkon.

Olyan hizlalási technológiát alakítottunk ki, amelyben a sertések mélyalmon vannak, tehát heti két alkalommal szalmát teszünk alájuk.

Takarítás akkor van, amikor kikerülnek az ólból. Ez nagyon jó technológia, ráadásul szerintem állatbarát is, hiszen a sertések szalmával találkoznak, nem közvetlenül betonnal és rácspaddal, emellett a kifutóra is mehetnek. Mindez azt jelenti, hogy a technológiának köszönhetően a munkaerőigényünk könnyen kielégíthető. A munkaszervezés szempontjából ez is nagyon fontos a családban. Azt talán nem is kell mondanom, olyan egyértelmű, hogy a sertések magunk termelte takarmányt esznek.

✦ Terveznek-e fejlesztéseket, beruházásokat?

– A gazdaságunk mérete mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés tekintetében korlátozott, így ezen a téren nem tervezünk fejlesztéseket. Inkább a feldolgozásra szeretnénk koncentrálni, és az eddigieken kívül újabb termékeket előállítani. Például az érlelt készítményekre gondolok. Hazánkban ezekből még nincs sok, pedig van rájuk kereslet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt és turizmus: farm a Mátra-alján

Nagy utat tett meg a kecsketej és sajt, mire megjelent a piacon, vagy a neves éttermekben. Aki ma fog a kecsketartásába, annak már könnyebb a helyzete, bár a kitartás és az elhivatottság nélkül kódolva van a kudarc. A Nagyrédei Kecskefarm tulajdonosa, Sánta Judit nem tíz, vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a szakmát, amikor már kezdett a köztudatban megjelenni a kecskesajt, hanem jóval korábban.

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

A betiltott lóbab

Az olaszországi Sesto Fiorentino polgármestere, Lorenzo Falchi megtiltotta a lóbab termesztését egy beteg gyermek védelmében. A gyermek házától 300 méteres körzetben rendelte el a növények felszámolását.

Világhírű, minőségi, mégsem esszük

A vad a természet része, megújítható természeti forrás, amelynek bölcs hasznosítása minden ágazat egyforma érdeke. A hazai vadhús nem csak kiváló minőségű alapanyag, de emellett kifejezetten egészséges is. Mégis, attól függetlenül, hogy a magyar vadászkultúra régmúltban gyökeredző hagyományokkal rendelkezik, az ország vadhúsfogyasztása európai viszonylathoz képest meglehetősen alacsony.

Bevált az indiai dolgozó a tehenészetben

Mára az ország több tehenészetében is dolgoznak külföldi vendégmunkások, miután helyi, magyar munkaerőt nem nagyon lehet találni az állatokkal való munkára. A bevándorlók közül is kiemelkednek az indiai dolgozók, akikkel nagyon jó tapasztalatok vannak az ország több tehenészetében is. Egyikük, Sandeep Kumar nyilatkozott a magyarmezogazdasag.hu-nak.

Eb a vadász kutya nélkül II.

A vadászkutyafajtákat több csoportra lehet tagolni. A különböző típusú vadászatokra más és más adottságú kutyafajták alkalmasak leginkább. A fajták a vadászaton belül eltérő feladatokra használhatók, és a bennük lévő ösztön felcsiszolásával hozható ki belőlük a legtöbb.

Nevet váltott az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége

Nevet váltott az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ezentúl Felelős Élelmiszergyártók Szövetségeként (FÉSZ) működik tovább - közölte a mintegy 500 hazai élelmiszeripari céget tömörítő szakmai szervezet szerdán az MTI-vel.

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

A vártnál jobb negyedévet zárt a Coca-Cola

Az amerikai Coca-Cola a vártnál nagyobb adózott eredményt és bevételadatot közölt kedden a március végén zárult negyedévéről.