Back to top

Csak sertéshús, szalonna és fűszerek a javából

„Örülök, hogy végre olyan házi kolbászt találtam, amilyenre vágytam: gusztusos megjelenés, gyönyörű, nem mócsingos, mesés füstölés és harmonikus ízvilág. Ennek az a titka, hogy csak három fő összetevőt tartalmaz, ahogy a „békebeli világban”: sertéshús, ipari szalonna és fűszerek a javából – nem folytatódik a sor a különféle gyorsérlelő kultúrákkal, egyéb adalékokkal.”

Novák László: olyan termékeket kínálunk, amelyek természetes módon készülnek
Novák László: olyan termékeket kínálunk, amelyek természetes módon készülnek
Fotó: Bella Huba
Ezek a szavak egy vásárlótól származnak, aki a tótszerda­helyi Semec Farm egyik termékéről nyilatkozott ekképpen. Hozzá kell fűzni, hogy a többiről is hasonló véleménnyel vannak a vevők. A magyar-horvát határon működő családi gazdaság vezetője, Novák László kezdettől fogva azt mondja: „A termelőtől az asztalig!” mottó jegyében tevékenykedünk, vagyis a termékeink útja az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig nyomon követhető. Ezt és a lehető legjobb minőség elérését tartják szem előtt.

✦ Miként kerültek kapcsolatba a mezőgazdasággal?

– Közel negyed százada, 1994 óta mondom magam gazdálkodónak. Hatvan hektáron kezdtünk növényeket termelni, majd jött hozzá az állattenyésztés, bár akkor még nem ilyen nagyban, csak kicsiben – idézte fel a kezdeteket. – Az évek során az állattenyésztésünket negyven anyakocára bővítettük, azok szaporulatát hizlaljuk. 2002 óta egy külső telephelyen is foglalkozunk sertések bérhizlalásával. Ott nyolcszáz jószág található.

Összesen mintegy ezer sertést nevelünk egy időben. A bérhizlalásban lévő állatok vágóhídra mennek. A saját szaporulatunkat a megfelelő súly el­­érését követően bérben levágatjuk, és fél disznóként feldolgozzuk.

Ez utóbbi tevékenységet az évek során bekövetkezett változások indokolták. Amikor a sertés ára alacsony volt, elkezdtünk mi magunk is feldolgozással, húsáru előállításával foglalkozni. Ezzel őstermelőként foglalkozunk. Három éve, kizárólag a hévízi piacon árusítjuk termékeinket – a szalámiktól a kolbászokon át a sonkákig és egyéb húsárukig –, amelyek mind teljesen ha­­gyományos módon készülnek.

Nem páclével dolgozunk, hanem tengeri sót és hagyományos fűszereket használunk.

Ebben például naponta, kétnaponta megforgatjuk a sonkákat. Fontos, hogy semmiféle adalékanyagot nem használunk, egyetlen termékünknél sem. A termékeink többféle ízvilágban és többféle érlelési idővel, hagyományos, bükkfán való füstöléssel készülnek.

✦ Gondolom, a húsáruk gusz­tusos kinézete mellett ezt is fontos tulajdonságként értékelik a vásárlók.

A sonkák hagyományos bükkfafüstölést kapnak
A sonkák hagyományos bükkfafüstölést kapnak
Fotó: Bella Huba
– Alapvető számunkra, hogy a vásárlók olyan terméket kapjanak, amely a lehető legjobb minőségű, és hogy természetes módon készüljön. Mindennél lényegesebb, hogy kialakuljon a bizalom, és persze hogy az meg is maradjon a termelő és a vásárló között.

Elsődleges célunk, hogy a termőföldtől a termék asztalra kerülésig be tudjuk mutatni a készítési folyamatot, mert ez a bizalom szempontjából sokat jelent.

Nálunk a kapuk mindig nyitva állnak: a leendő vásárlók bejöhetnek, körülnézhetnek, és a látottak alapján dönthetnek a vásárlásról. A minőség és a természetesség mellett arra is nagyon figyelni kell, hogy olyan termékeket készítsünk, melyek népszerűek, kelendőek, amelyek ízlenek az embereknek. Úgy gondolom, hogy nálunk a hagyományos húsféleségek és készítmények mellett igazi különlegességeket is találnak. A magyarok körében keresett paprikás és csípős paprikás termékek mellett megemlíteném a paprika nélküli kolbászokat, és ezek között is igazi különlegesség a borókával fűszerezett paprika nélküli termékünk.

– A recepteknek egyébként külön történetük van. Elárulhatom, hogy nem saját kreációkról van szó. Mi eredetileg nem feldolgozásra készültünk, a profilunk a növénytermesztés és az állattenyésztés. A feldolgozást az élet hozta magával, ezért be kellett szereznünk a lehető legjobb receptúrákat. Mivel a horvát-magyar határon élünk, dolgozunk, horvátországi ismerősök körében is kutakodtunk receptek után. Természetesen pici módosításokat végeztünk.

✦ Fel kell tenni a kérdést: a fogyasztás tekintetében mi a népszerűbb, a csirke vagy a sertés?

Semmiféle adalékanyagot nem használnak, egyetlen terméküknél sem
Semmiféle adalékanyagot nem használnak, egyetlen terméküknél sem
Fotó: Bella Huba
– A válasz egyértelműen az, hogy Magyarországon a sertéshús a húsok királya, túlnyomórészt az fogy. Úgy gondolom, ez nem is változik meg a jövőben. A szüleim tartottak régen csirkéket, és arra is van kereslet, viszont a magyar emberek elsősorban a sertés mellett teszik le a voksukat. A sertéshús jól eladható; nem is kérdés, hogy elsősorban a minőségi.

Természetesen mi is fogyasztjuk a termékeinket.

Annak a híve vagyok, hogy az emberek inkább húst egyenek, mint különböző adalékanyagokkal „megtűzdelt” dolgokat. Nagy öröm, és persze egyfajta kontroll számunkra, ha a vásárlók visszajárnak hozzánk. Szerencsére sokan vannak, ma­­gyarok és külföldiek egyaránt. Ez azt jelenti, hogy ízlenek nekik a termékeink.

Novák László elárulta: alkalmazottjuk nincs, a családi gazdaságban feleségével és két fiával dolgoznak. Annak ellenére, hogy a rendszer már „beállt”, a munkát mindig alaposan meg kell szervezniük. A feldolgozást nagyrészt ő maga végzi, a fiúk a növénytermesztést és az állattenyésztést „viszik”, a felesége pedig az értékesítést. Egy biztos, mindennapos munkáról van szó, és soha nem unatkoznak.

✦ Kétségtelen, hogy minden terület nagy odafigyelést igényel, ráadásul a sertéstenyésztésben mindig felbukkannak betegségek…

– A telepünk zárt, oda vadállatok, más nemkívánatos dolgok nem juthatnak be. Egyébként minden tőlünk telhetőt megteszünk ezért. Az állatok nagy száma miatt természetesen folyamatos az állatorvosi kontroll. A munka valóban sok szervezést igényel, de próbálunk is segíteni magunkon.

Olyan hizlalási technológiát alakítottunk ki, amelyben a sertések mélyalmon vannak, tehát heti két alkalommal szalmát teszünk alájuk.

Takarítás akkor van, amikor kikerülnek az ólból. Ez nagyon jó technológia, ráadásul szerintem állatbarát is, hiszen a sertések szalmával találkoznak, nem közvetlenül betonnal és rácspaddal, emellett a kifutóra is mehetnek. Mindez azt jelenti, hogy a technológiának köszönhetően a munkaerőigényünk könnyen kielégíthető. A munkaszervezés szempontjából ez is nagyon fontos a családban. Azt talán nem is kell mondanom, olyan egyértelmű, hogy a sertések magunk termelte takarmányt esznek.

✦ Terveznek-e fejlesztéseket, beruházásokat?

– A gazdaságunk mérete mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés tekintetében korlátozott, így ezen a téren nem tervezünk fejlesztéseket. Inkább a feldolgozásra szeretnénk koncentrálni, és az eddigieken kívül újabb termékeket előállítani. Például az érlelt készítményekre gondolok. Hazánkban ezekből még nincs sok, pedig van rájuk kereslet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszongalambok takarmányozása (2. rész) - Takarmány-kiegészítők és természetes anyagok

Húsgalambjaink takarmányozásában az ásványi kiegészítők közül a konyhasó használata a leggyakoribb, mint erről már korábban is említést tettünk. Fontos a só tisztasága, és mivel nedvszívó anyag, gyorsan csomósodik. A galambok elé tett sóban előforduló sócsomók akár sómérgezést is okozhatnak.

Robot cowboy segít terelni a marhákat - videóval

Az USA egyik nagy marhavágóhídján egy robot is munkába állt. A távirányítású masina feladata, hogy az emberek munkáját biztonságosabbá tegye – elvégre napi 5000 darab, 600 kilónál is nehezebb marhát kell megmozgatniuk.

6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékkal nőtt a forgalom.

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

Termelői piac nyílt Pusztaszeren

A helyben és a környékbeli tanyákon élők régóta felmerülő igényeit kiszolgáló új közösségi térrel gazdagodott Pusztaszer, ahol a kor követelményeinek megfelelő elárusítóhelyen találhat egymásra termelő és fogyasztó – mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31 és fél millió forintból kialakított pusztaszeri piactér átadásán.

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Ha kistermelőktől vásárolna, ezt az oldalt önnek találták ki

Nem szükséges többé zord téli időben a termelői kispiacon dideregni. Egy vállalkozó kedvű szegedi könyvelő egyszerű megoldása segítségével jóval könnyebben találkozhatnak a kistermelők és vevőik. A Microker új térképes kereső alkalmazása segít a termelőknek és a vevőknek egymásra találni.

Európába jön a zöld csoki

A Nestlé idén tavasszal Európában is bevezeti a Japánban igen népszerű KitKat Matcha zöld teás változatot.

Idén is lesz állásbörze az állatorvosoknak

A tavalyi első, állatorvosoknak szóló állásbörze sikerén felbuzdulva újabb, potenciális munkáltatóknak és lelkes pályakezdőknek szóló eseményt szerveznek idén is az Állatorvostudományi Egyetemen.