Back to top

Jön a tavasz, felélednek a növények

Az éjszakai fagyok egyelőre nyugalomban tartják a vegetáció döntő részét hazánkban, de a hét végére várható enyhülés hatására, elsősorban az ország déli, délnyugati területein, a tavasszal korán meginduló növények nedvkeringése a hét végétől már elkezdődhet.

A vegetáció túl korai megindulása legtöbbször nem sok jóval kecsegtet, ekkor ugyanis nő a tavaszi fagykárok esélye - írja a met.hu agrometeorológiai jelentésében.

Az elmúlt hét változékony idővel kezdődött, majd a hét közepétől megnyugodott az időjárás.

A hét második felében megjelenő ködfoltok mellett bőven volt napsütéses idő is. A kevesebb felhő miatt erősödött a nappali hőingás: a maximum-hőmérsékletek +5 Celsius fok körül, kissé a fölött alakultak, de vasárnap a Dunántúlon már sokfelé a 10 fokot is meghaladta. Éjszakánként ezzel szemben fagyos idő volt a jellemző, a leghidegebb reggel csütörtökön alakult ki. Ekkor többnyire -4 és -7 fok között alakultak a minimumok. Ezek az éjszakai fagyok egyelőre nyugalmi állapotban tartották a vegetációt.

A héten sík területen hó már nem volt, a talaj felszíne éjszaka megfagyott, nappal kiengedett, így napközben sáros volt.

A gyakori megfagyás, kiengedés miatt a talajfelszín így tél végén megemelkedik, mely az őszi vetések gyökereinek megszakadását okozhatja.

A talajban jelenleg nincsen fagy, 5 cm-es mélységben többnyire 3-5 Celsius fok a hőmérséklet.

Kedden fordult elő kisebb csapadék az országban, de annak mennyisége 5 mm alatt maradt, a hét nagyobb részén száraz volt az idő. Vasárnap estétől kezdődött újabb csapadék, mely már jelentősebb mennyiséget hozott az ország területére eső formájában. Hétfő délutánig az ország nagyobb részén általában 1 és 5 mm közötti csapadék hullott, de délen 5-10 mm, a Dunántúl déli felén pedig 10-15 mm. A csapadék az őszi nagy hiány után folyamatosan pótlódik a talajban, a déli területeken viszont még mindig jelentős (60-90 mm) mennyiségre lenne szükség tavaszig egyenletes időbeli eloszlásban.

Mi vár ránk?

A folytatásban sokfelé lesz szeles időjárás, majd a hét második felében, a hét végén mérséklődik a légmozgás. A változó felhőzet mellett napsütés is várható, a hét második felében viszont tartós ködfoltok is kialakulhatnak majd.

Csapadék kedden, szerdán és csütörtökön még elfordulhat, de jövő hétfőig az egy heti mennyiség 5 mm alatt marad.

A hőmérsékletben az eddigiekhez képest nagy változás nem várható, éjszakánként lesznek fagyok is, bár nem minden éjjel. Napközben pedig eleinte +5 fok körül alakul a hőmérséklet, majd a hét második felében felmelegedés kezdődik. A hét végén már sokfelé lehet 10 fok feletti hőmérséklet. A hosszabb távú, de bizonytalanabb előrejelzések szerint a hónap végéig nagyobb lehűlés nem ígérkezik, enyhe lehet az idő. Ez pedig jelentheti azt, elsősorban az ország déli, délnyugati területein, hogy a tavasszal korán meginduló növények nedvkeringése a hét végétől már elkezdődhet. A nappalok rohamosan hosszabbodnak, a következő egy hét során összességében 23 percet.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

Jól jött a hétvégi csapadék a veteményeseknek és a gyümölcsösöknek

Az elvetett zöldségmagok kikelését és a gyümölcsök virágzását segítette a hétvégén esett csapadék, ugyanakkor az közel sem biztosította a szükséges mennyiséget - közölte Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.

Növényvédelmi előrejelzés – előcsalogatja a meleg a kártevőket

Átvonult ugyan felettünk egy csapadékzóna, de nem sokra futotta belőle, továbbra is a szárazság határozza meg a kerti növények életét. Ahogy melegszik, egyre több kártevő bújik elő: cserebogarakra, poloskaszagú szilva- és almadarázsra, vadgesztenye-aknázómolyra, keleti gyümölcsmolyra, lepkekabócára, kerti liszteskékre számíthatunk.

Száraz, hűvös, szeles idő várható

Az előző héten sajnos nem hullott le a várt mennyiségű csapadék, ezen a héten pedig végig északkeleti áramlás lesz a jellemző térségünkben. Ez egyrészt száraz (pedig nagy szükség lenne a további esőre), másrészt hűvös (a hét első felében reggeli fagyok is várhatók), ráadásul szeles idővel jár (ami erősen szárít és a beporzó rovarok, a méhek munkáját hátráltatja a javában virágzó gyümölcsfákon).

Így védték a szőlőt a fagytól

Franciaország középső tájain egyes helyeken -5, -6 fokos hideg is előfordult. Ezért paraffingyertyás ültetvényfűtéssel védték a szőlőt a késői fagyoktól.

Üzembe állt az országos jégkármérséklő-rendszer

Üzembe helyezte 2019. április 15-én az országos jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyet az Agrárminisztériummal közösen működtet. Tavaly, működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg, megóvva a mezőgazdaságot, a lakossági, ipari és állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat.

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

Korábbi cikkeimben már sok mindenre kitértem, elsősorban arra, hogy miért és hogyan tudjuk a klímaváltozást kecskésként a „javunkra” fordítani. A legfontosabb azonban kimaradt… A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó.