Back to top

Jön a tavasz, felélednek a növények

Az éjszakai fagyok egyelőre nyugalomban tartják a vegetáció döntő részét hazánkban, de a hét végére várható enyhülés hatására, elsősorban az ország déli, délnyugati területein, a tavasszal korán meginduló növények nedvkeringése a hét végétől már elkezdődhet.

A vegetáció túl korai megindulása legtöbbször nem sok jóval kecsegtet, ekkor ugyanis nő a tavaszi fagykárok esélye - írja a met.hu agrometeorológiai jelentésében.

Az elmúlt hét változékony idővel kezdődött, majd a hét közepétől megnyugodott az időjárás.

A hét második felében megjelenő ködfoltok mellett bőven volt napsütéses idő is. A kevesebb felhő miatt erősödött a nappali hőingás: a maximum-hőmérsékletek +5 Celsius fok körül, kissé a fölött alakultak, de vasárnap a Dunántúlon már sokfelé a 10 fokot is meghaladta. Éjszakánként ezzel szemben fagyos idő volt a jellemző, a leghidegebb reggel csütörtökön alakult ki. Ekkor többnyire -4 és -7 fok között alakultak a minimumok. Ezek az éjszakai fagyok egyelőre nyugalmi állapotban tartották a vegetációt.

A héten sík területen hó már nem volt, a talaj felszíne éjszaka megfagyott, nappal kiengedett, így napközben sáros volt.

A gyakori megfagyás, kiengedés miatt a talajfelszín így tél végén megemelkedik, mely az őszi vetések gyökereinek megszakadását okozhatja.

A talajban jelenleg nincsen fagy, 5 cm-es mélységben többnyire 3-5 Celsius fok a hőmérséklet.

Kedden fordult elő kisebb csapadék az országban, de annak mennyisége 5 mm alatt maradt, a hét nagyobb részén száraz volt az idő. Vasárnap estétől kezdődött újabb csapadék, mely már jelentősebb mennyiséget hozott az ország területére eső formájában. Hétfő délutánig az ország nagyobb részén általában 1 és 5 mm közötti csapadék hullott, de délen 5-10 mm, a Dunántúl déli felén pedig 10-15 mm. A csapadék az őszi nagy hiány után folyamatosan pótlódik a talajban, a déli területeken viszont még mindig jelentős (60-90 mm) mennyiségre lenne szükség tavaszig egyenletes időbeli eloszlásban.

Mi vár ránk?

A folytatásban sokfelé lesz szeles időjárás, majd a hét második felében, a hét végén mérséklődik a légmozgás. A változó felhőzet mellett napsütés is várható, a hét második felében viszont tartós ködfoltok is kialakulhatnak majd.

Csapadék kedden, szerdán és csütörtökön még elfordulhat, de jövő hétfőig az egy heti mennyiség 5 mm alatt marad.

A hőmérsékletben az eddigiekhez képest nagy változás nem várható, éjszakánként lesznek fagyok is, bár nem minden éjjel. Napközben pedig eleinte +5 fok körül alakul a hőmérséklet, majd a hét második felében felmelegedés kezdődik. A hét végén már sokfelé lehet 10 fok feletti hőmérséklet. A hosszabb távú, de bizonytalanabb előrejelzések szerint a hónap végéig nagyobb lehűlés nem ígérkezik, enyhe lehet az idő. Ez pedig jelentheti azt, elsősorban az ország déli, délnyugati területein, hogy a tavasszal korán meginduló növények nedvkeringése a hét végétől már elkezdődhet. A nappalok rohamosan hosszabbodnak, a következő egy hét során összességében 23 percet.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Klímaváltozás és a Balaton

Az utóbbi évtizedben gyakoribbá váló szélsőséges időjárás Balatonra gyakorolt hatásait vizsgálja egyebek közt a Széchenyi 2020 program 300 millió forint támogatású projektje - áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtökön MTI-hez eljuttatott közleményében.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Megvan a klímaváltozás első emlős áldozata

Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium a héten jelentette be, hogy a korábban a Nagy-korallzátony egy távoli szigetén élő korallszirti mozaikfarkú patkányt (Melomys rubicola) hivatalosan is kihaltnak tekintik.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kialakult az El Nino

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal csütörtökön közölte, hogy az időjárási jelenség létrejött a Csendes-óceán középső térségében, ám a meteorológusok szerint csupán három-négy hónapig fog tartani.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

Klímaváltozás: merre indulhatnak a kistermelők?

Tömegével pusztulnak az állatok Ausztráliában, ahol most nyár van, és nem is akármilyen, hiszen a hőmérséklet több helyen folyamatosan negyven Celsius-fok fölött van. Hazánkban is egymás után megdőlnek a téli melegrekordok - sok más érdekes téma mellett erről is olvashat a Kistermelők Lapja februári számában.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Rekordhideggel kénytelenek szembenézni a gazdák

A tengerentúlon, Washington államban ezekben a napokban is tombol a tél: a hóviharok és a rendkívüli hideg miatt rengeteg tejelő szarvasmarha is elpusztult az elmúlt hetekben. A kormányzó vészhelyzetet hirdetett a térségben.