Back to top

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Az egyszeri vásárló néhány évvel ezelőtt először csak azt vette észre, hogy már június végén, július elején megjelenik a piacokon a csemegekukorica, hogy aztán november vé­­géig el se tűnjön a pultokról. Ez időszakban mindig friss és minőségi áru kapható, nem olcsón, de azért megfizethető áron. Jellemző módon nyár végén, a tömeges termés idején sem lehet hozzájutni annyi pénzért, amennyiért feltehetően nem érdemes megtermelni.

Azok, akik gyakran megfordulnak a megye nagybani zöldségpiacain, rendre arról számoltak be, hogy ilyenkor a viszonteladók olykor kamionszámra pakolják be a frissen felvásárolt árut, ami aztán rövid időn belül megjelenik az ukrajnai nagyvárosok elárusítóhelyein.

Mivel egységes és minőségi termékről van szó, a nagy áruházláncok irányítóinak figyelmét is hamar felkeltette. A csemegekukorica tehát ma azon kevés agrártermék egyike, amelyeket kistermelők állítanak elő, de már kaphatók a szupermarketekben. A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy leggyakrabban több kézen jut el odáig, és a haszon jelentős része a kereskedők zsebébe vándorol.

✦ De meddig tarthat ez a sokak által idillinek nevezett állapot? Nem kell félni például a túltermelés veszélyétől?

– A mezőgazdasági termelés egyik sajátossága, hogy sohasem mehetünk biztosra, ám jelenleg úgy tűnik, hogy vidékünkön csemegekukoricát termeszteni a legkevésbé kockázatos – állítja Máté Béla derceni zöldségkertész, aki évek óta standot bérel a beregszászi piacon. Így jó rálátása van mind a termesztési, mind az értékesítési folyamatokra. – Kezdeném azzal, hogy

vidékünkön a vegetáció tavasszal két-három héttel korábban kezdődik, mint a hágón túli megyékben, és ezt az éghajlati adottságokból származó versenyelőnyt növényünk esetében nagyszerűen ki tudjuk használni, legyen szó akár fűtetlen fóliás, akár szabadföldi termesztésről.

Nyár elejétől november végéig az egyik legkeresettebb termék a csemegekukorica
Nyár elejétől november végéig az egyik legkeresettebb termék a csemegekukorica
Tehát ezzel a primőr áruval mi terítjük a nyugat-ukrajnai térséget. Ez pedig a legszerényebb becslések szerint is 3,5–4 millió vásárlót jelent. A csövek szállítása, pulton tartása nem jelent túl nagy kockázatot. Nem feltétlenül fontos például, hogy két-há­rom napon belül vevőre találjanak. Nem úgy, mint például az újburgonya esetében, amelyik napról napra veszít frissességéből. Lássuk be azt is, hogy a legtöbb korai zöldségféléből és gyümölcsből az első tételek az átlagos keresetű polgárok számára megfizethetetlenek. Üde kivételt jelent ez alól a csemegekukorica, amely az első perctől kezdve fogyasztóbarát áron kerül forgalomba, így aztán már a kezdet kezdetén igen sok fogy belőle.

– Túltermeléstől pedig azért sem tartok – folytatja a gondolatmenetet Máté Béla –, mivel Kárpátalján adott néhány kistérség, ahol a gazdák egy része néhány évvel ezelőtt, jó érzékkel a csemegekukorica termesztése mellett döntött, és hajlandó pénzt, időt, energiát fektetni az agráriumnak ebbe az ágába. A számuk jelenleg sajnos nem gyarapszik, hanem legfeljebb stagnál.

✦ No és a helyi nagyüzemek?

– A csemegekukorica termesztése, bár messze nem igényel olyan jelentős élő­munka-ráfordítást, mint például a hajtatott uborka, mégiscsak kíván annyi munkáskezet, hogy azt az amúgy is állandó munkaerőhiánnyal küszködő mezőgazdasági vállalatok ne tudják maguknak biztosítani. Éppen ezért bátran kijelenthetjük, hogy ez a kultúra a családi gazdaságok növénye. Bár, mint valamennyien tisztában va­­gyunk vele, a gabonafélékhez tartozik, ma már sokan zöldségféleként kezelik, hisz az idény legnagyobb részében ott találjuk a zöldséges standokon.

✦ Mégis, mitől függ az, hogy egy család egyszer csak e kultúra termesztése mellett dönt?

– Számos egyéb fontos tényező mellett a választásban szerepet játszik a család munkabírása – magyarázza Molnár Ádám fiatal falugazdász. – Hisz ahol a férj például az év nagy részét külhoni munkahelyen tölti, ott a feleség, mondjuk, két kiskorú gyermekével, illetve a nem túl jó egészségi állapotban levő nagyszülőkkel nem valószínű, hogy a korábban felépített fóliaházban be­­vállalja az uborka vagy a paradicsom hajtatását, meg a fű­­téssel, a tápoldatozással, majd a szedéssel és az értékesítéssel járó ezernyi gondot. Ám a csemegekukorica termesztésével még megbirkózik. Fontos tisztázni, hogy nem pótcselekvésről van szó, hisz ha jól csináljuk, busásan megtérül a befektetés.

✦ Hol lehet elrontani?

– Vegyük először a fóliaházi termesztést! Ebben az esetben a korai csemegekukorica a főnövény. Először nem mindenki gondol arra, hogy a zárt térben szellő nem jár, így a csövek beporzását mesterségesen kell elvégezni, például úgy, hogy ketten egy zsinór két végét fogva, azt a csövek magasságában tartva néhányszor végigsétálnak a sorok között. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a fóliaház belsejében kevés teljes értékű cső érik be. Sokan már ventilátorokat szereltek be a beporzás céljából. Oda kell figyelni arra is, hogy a kukoricamoly ne tegye tönkre a termést, tehát a fóliaházban többször is védekezni kell ellene. Találkoztam jó néhányszor olyan hibával is, hogy túl sűrűre sikeredett az állomány. Ez mind hajtatóközegben, mind szabadföldön előfordul. To­­vábbá,

még mindig sokan vélekednek úgy, hogy növényünk öntözés nélkül is megterem.

A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás miatt nagy kockázatot vállal, aki nem biztosít folyamatos vízellátást e kultúra számára. Egyébként kevés olyan – ha szabad így fogalmaznom – családbarát növénnyel találkoztam, mint a csemegekukorica. A megyében nem múlhat el olyan népünnepély, ahol jó üzleti érzékkel megáldott gazdák ne árusítanának főtt kukoricát.

Nem mennek kárba a másodosztályba sorolt csövek sem, mivel ezeket is megfőzik, a szemeket éles késsel levágják a csövekről, csomagolják és mélyhűtőbe rakják.

A már nálunk is népszerű pizzériák egy része már hazai alapanyagokat használ. Természetesen sokan vannak, akik konzerválják ezt a terményt, főleg saját részre. Hisz különböző salátákhoz kitűnő alapanyag, de a belőle készült krémlevesnek is nagy jövőt jósolnak.

A fornosi Kukri Sándor fóliagazdaságában, úgymond, nem egy hosszú távú stratégia részeként kezdett el csemegekukoricát termeszteni.

– A jó néhány éven át tartó uborka-paradicsom váltógazdálkodás következményeként egyre inkább jelentkeztek nálunk a talajuntság tünetei – emlékezik vissza a gazda. – Emellett számos gombás be­­tegség ütötte fel a fejét, amelyek ellen egyre nehezebben tudtunk védekezni. Barátaim akkor ajánlották, hogy egy-két éven át termesszem inkább ezt a növényt, hogy ily módon megszabaduljak az annyira ránk telepedő kórokozóktól. Az ötlet bevált. Megvallom őszintén, attól nem tartottam, hogy bő tizenöt évnyi kertészeti múlttal a hátam mögött nem sikerül a kukorica. Inkább az értékesítés miatt fájt kissé a fejem. De mivel a megyében nálam az elsők között értek be a csövek, igencsak jó áron adtam túl az egész tételen.

Hogy sokak szerint ez lenne a mögöttünk hagyott év slágernövénye? Mit is mondjak? Sportnyelven szólva: 2018-ban a csemegekukorica és a gyökérpetrezselyem volt a páros befutó.

Csökkent a sertéstartási kedv

A háztájiban felnevelt hízónak nincs párja, tartják a kárpátaljai magyarok, hisz

nekik továbbra sem tiltja meg senki, hogy a hulló gyümölcs, a kert végén levágott lucerna, a darával megfőzött apróburgonya és a hibás zöldség mellett a konyháról kikerülő ételmaradékot is feletessék állataikkal.

Ugyan mindez nem csökkenti jelentősen a ráfordítás mértékét, ám a levágott sertés húsának a minőségében óriási pluszként jelentkezik.

✦ A december második felétől majd’ január közepéig tartó időszakot errefelé hagyományosan a disznóvágások nagyheteként tartják számon. Vajon történtek-e változások ezen a téren?

– Igen is, meg nem is – válaszol a kérdésre Rázsó Lajos be­regardói böllér. – Azon földijeink többsége, akik korábban is vágtak karácsonyra hízót, idén is megtették. Figyelemreméltó új fejlemény viszont, hogy jelentős részük már nem saját nevelésű sertést, hanem az ismeretségi köréből származó, vásárolt állatot dolgozta fel. Az új idők új szele, hogy a frissesség megőrzése érdekében – no és a takarékosság jegyében – sokan amellett a variáció mellett döntöttek, hogy vettek 8–10 kilogramm húst – főleg kicsontozott lapockát –, azt ledarálták, majd a maguk szája íze szerint fűszerezték és készítettek kolbászt belőle. Arról is tudomásunk van, hogy a most megvásárolt majdani húsvéti sonkát van, aki egyedül sózza, pácolja, füstöli – természetesen saját ízlése szerint.

Téli hízó saját részre
Téli hízó saját részre

✦ Ezekben a hetekben a vágásérett állatok 60–63 hrivnya/élősúly-kilogramm (580–600 forint) áron találnak vevőre. Várható-e a közeljövőben az árak emelkedése?

– Bár nálunk sohasem mehetünk biztosra, a tapasztalat szerint húsvétig nem valószínű jelentősebb változás a sertéspiacon. Már ami a vágásérett állatokat illeti. Tehát április közepéig nem kell számítani jelentősebb áringadozásra, ami esetünkben természetesen csakis emelkedést jelenthet. Ugyanakkor törvényszerű, hogy a malacok ára március végén, áprilisban a legmagasabb. Gondolom, nem lesz ez másként az idén sem.

✦ A jelenlegi takarmányárak mennyire ösztönzik a sertéstartókat, hogy tápon neveljék az állományt?

– Szerencsére a sertések etetésére szánt gabona jelenleg átlagosan a harmadába kerül annak, amibe a kész táp. Így tehát nálunk már rég az a bevált gyakorlat, hogy a gazdák a frissen vásárolt növendék állatokat 2,5–3 hónapos korukig javarészt tápon nevelik, méghozzá úgy, hogy a mesterséges eledel arányát fokozatosan csökkentik. Így

a leendő hízó a negyedik hónaptól kezdve már csak saját takarmányt kap. Így tudjuk – ahogy nálunk mondani szokás –, hogy mit eszünk.

Kovács Elemér, Kárpátalja

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem magányra termett az ékfarkú amandina

Az ékfarkú amandina az egyik leggyakoribb díszpinty, melyet hazánkban is tartanak, tenyésztenek. Akik gondoztak már otthonukban zebrapintyet vagy japáni sirálykát, bátran vállalkozhatnak e színpompás kis tollasok beszerzésére. Egyesek az ékfarkú mellett nyársfarkú amandinának is nevezik, de a madarászok a német neve után egyszerűen spitznek hívják.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Csúszásmentes, hűthető, fűthető padlóelemek

Különleges padlóborításokat, fűtött és hűtött rácspadozatot fejlesztett sertésistállókba a Fournier francia cég. A már szabadalmaztatott megoldás, a Modulo-Therm padozat lehetővé teszi az optimális hőmérsékletű - hűthető, fűthető - zónák tetszés szerinti kialakítását a sertésistállókban.

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Tájegységi iroda és új eszközpark a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreinek

Magyarország egynegyede természetközeli állapotban megmaradt terület, amire közösen kell vigyáznunk - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Béda-Karapancsa Tájegységi Iroda átadóján, szerdán Kölkeden.

Mesterséges vízpótlással elkerülhető az aszály

Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.

Nem csak állva alszanak: a lovak pihenési szokásai

Mint minden élőlénynek, a lovaknak is szükségük van pihenésre, alvásra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokszor lótulajdonosok sincsenek teljesen tisztában azzal, mikor pihen egy ló, és mikor van baja. A laikusok pedig végképp képesek pánikba esni egy fekvő ló láttán.