Manuela Schürr, az AMA marketingtársaság szóvivője egy a közelmúltban megjelent sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy, a jobb minőség és a kevesebb mennyiség irányában tartó trend kezdetén vagyunk.”
„És ez így jó!”, mondta a szóvivő, majd hozzátette: „Jobb egy kicsivel kevesebbet, de ízletesebben étkezni”. Ezt a véleményt egy, a GfK piackutató intézet által még 2016-ban készített felmérés is alátámasztja: természetes, azaz nem mesterséges íz, színező és konzerváló anyagtól való mentesség, megfelelő frissesség – ez az a három követelmény, melyet az osztrák fogyasztók az asztalukra kerülő hústól leginkább elvárnak. A kedvező árat csak minden ötödik válaszadó nevezte „nagyon fontosnak”.
Egy, a Der Standard c. napilapban megjelent cikk szerzője egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány alapján arra figyelmeztetett, hogy a növényi eredetű élelmiszerek előállítása tizedannyi kibocsátott üvegházhatású gázzal terheli a természetet, mint az állati eredetű élelmiszereké. Egy 16 ország kutatóiból álló team napi 43 gramm, egy évben 15,7 kilogramm húsfogyasztást tart részint légkörvédelmi, részint egészségügyi okokból optimálisnak, már pedig az osztrákok húsfogyasztása ennek többszöröse.
A GfK felmérése szerint a következő évekre a hal térnyerése valószínűsíthető, a háztartások mintegy 44 százalékában. Ezzel pedig növekszik annak esélye, hogy legalábbis közelítsenek az osztrák fogyasztók az élelmiszertudósok által javasolt heti 150 grammos mennyiséghez.