0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Németország eddig csak a pálya széléről figyelte a pályán történteket – hangzik némileg szabad fordításban a Schulze véleménye, aki szerint „az agrárminisztériumtól kapott segítség híján mi, mint szövetségi kormány az agrártámogatásoknál eddig egyetlen javaslatot sem tudtunk tenni a több környezetvédelemért”. Már pedig

„sürgetően szükséges lenne, hogy a szövetségi kormányban mindenki világos pozíciót foglaljon el a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság erősítéséért az EU-pénzek elosztásánál”,

fogalmazott a szociáldemokrata politikus, aki szerint tarthatatlan, hogy a gazdaságok egy százaléka a támogatások egy ötödét kapja meg agrárszubvenció formájában. Schulze szerint a földalapú támogatás helyett, de legalábbis azt mérsékelve több pénzt kellene az állat-, a természet- és a légkörvédelemre fordítani.

A növényvédelem legyen környezetbarát

A kemikáliák használatával kapcsolatban Schulze egyetért minisztertársával abban, hogy – mint Klöckner fogalmazott – ami a méheknek káros, ki kell iktatni. Környezetbarát növényvédelemre van szükség, azaz olyanra, amely jogosan kapja a „környezetbarát” jelzőt. S igaz ugyan, hogy a korábbi német mezőgazdasági miniszter röviddel a szövetségi parlamenti választások előtt megszavazta az glifozát európai szintű használatát, nemzeti szinten meg lehet egyezni a szer használatának minimalizálásról és a folyó törvénykezési időszak végéig meg lehet hozni a glifozát teljes kiiktatásáról szóló döntést. Amit a környezetvédelmi kormányzat mielőbb meg is akar tenni.

Farkasok és bárányok: kerítéssel az egymás mellett élésért!

A farkasok újbóli megjelenéséről és az állattenyésztő telepeken elkövetett garázdálkodásukról a környezetvédelmi miniszter azt mondta: a farkasok ott tesznek kárt az állatállományban, ahol az állattartók még nincsenek felkészülve azok megjelenésére. A veszély minimalizálására vagy teljes kiiktatására védőintézkedéseket kell tenni, azaz kerítéseket kell felállítani és adott esetben az állatállományt védő kutyákat kell alkalmazni. „Sok juhtartó ma már nem is a farkasokban látja a legnagyobb kihívást. Sokkal fontosabb, hogy azért a munkájukért, melyben a természet- és tájvédelem abszolút elengedhetetlen, megfelelő jövedelemben kell részesülniük. És ezzel újra az agrártámogatás rendszerénél vagyunk. Ahol sürgetően haladásra van szükségünk”, mondta Schulze.

„Vitathatatlan, hogy az emberek a legfőbb prioritás, de a farkasok Németországba történő visszatérése óta egyetlen ember elleni támadás sem volt. Ha az emberekhez közelítenek vagy a védőkerítésen többször átlépnek, ma is lelőhetőek.

De ha az afrikai országoktól azt várjuk, hogy az elefántokat és az oroszlánokat védjék, akkor egy olyan gazdag országban is, mint Németországban, azon kell fáradoznunk, hogy a kettőt, azaz a természet sokféleségét és a haszonállatok tartását összeegyeztessük egymással.

Ehhez számos lehetőség áll rendelkezésre, mint a védőkerítések építésének támogatása. Egy olyan általános szabályozás, amely megkönnyítené a farkasok lelövését, nem segítene a haszonállat-tartóknak”, hangsúlyozta Svenja Schulze szövetségi környezetvédelmi miniszter.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu