Back to top

Klímaváltozás: merre indulhatnak a kistermelők?

Tömegével pusztulnak az állatok Ausztráliában, ahol most nyár van, és nem is akármilyen, hiszen a hőmérséklet több helyen folyamatosan negyven Celsius-fok fölött van. Hazánkban is egymás után megdőlnek a téli melegrekordok - sok más érdekes téma mellett erről is olvashat a Kistermelők Lapja februári számában.

Már azok számára is bizonyossággá vált az éghajlat változása, akik eddig kételkedtek. Úgy látszik, hogy alkalmazkodni kell a változásokhoz: kevés csapadék mellett, mind nagyobb légköri aszály közepette, romló szerves anyag ellátottságú talajokon kell termelni. Különösen aggályos ez a legelőre alapozott állattartás esetében, hiszen mind kevesebb kaszálmányt takaríthatunk be, a jószágok is kevesebb füvet találnak a kisült legelőkön.

MMG - Miért érdemes vadpulykát tenyészteni?

 

A mára elfeledett szárazságtűrő növényeket és a korábban már alkalmazott termelési, legeltetési módokat kell újra megtalálnunk.

Mert ne feledjük gazdálkodtak, gazdálkodnak – ha szerényebb hozamokkal is – száraz körülmények között. Örök példa erre a Homokhátság. Találkoztam olyan gazdálkodóval a Homokhátságon, aki a nyári szezonban a kevés szerves anyaggal bíró, rossz vízgazdálkodású talajon is folyamatosan biztosította a zöld legelőt szabadon tartott állatai számára. Úgy tudta sorba állítani a szárazságtűrő növényeket, hogy ha az egyik már nem termett, belépett a következő zöldtömege. Nála a legeltetés alapja az ősgyep, mellette egy szakasz takarmányretek díszlett, mert ez a növény a gyökerében lévő tartalékokból kevés csapadék esetén is tudja táplálni a leveleket, amelyeket az állat legel. Mellette térdig érő amarant, vagyis a közismert disznóparéj testvére ad kitűnő legelőt. És még sorolhatjuk a zöldet adó növényeket: cirok, szudáni fű, baltacim, tarka koronafürt, olajretek, legelőrozs, facélia, mohar, szöszös bükköny, pannon bükköny és nem utolsó sorban a homoki lucerna.

Egy másik gazda a szemes cirkot előbb lekaszálta, majd mikor újra bokrosodott a növény, legeltette, sőt egy részéből szemet is tudott fogni.

A gyepkeverék mellett szemes cirok, köles, kukorica, rozs volt a tehenek és a juhok takarmánya. Volt, aki a kifagyott őszi árpára baltacimot vetett, ami négy-öt nap alatt kikelt.

Először azt hitte, hogy gyom, annyira életrevaló volt. Igaz, egynegyede később a szárazság miatt kipusztult, de a többi egy komolyabb eső után óriási zöldtömeget adott.

Akkor még nem éreztem mindezt különösen nagy dolognak, egy jól körülhatárolható kistérség, a Homokhátság növénytermesztési kultúrájának tekintettem. De most már a klímaváltozás hatására, lassan az egész ország „Homokhátság”, lesz. Ezért vettem elő a jegyzeteimet, így kapnak értelmet, egyre nagyobb jelentőséget a legelő fenntartásának és a takarmány termelésének régi-új módszerei. És így kerül új dimenzióba a gazdálkodás. Itt kiemelném a gazdálkodás fogalmát, mert lehet, hogy a mostohább körülmények egyre inkább rászorítanak bennünket arra, hogy a puszta termelés helyett gazdálkodjunk, legalább is az állatok takarmányának előteremtésében.

Lengyel Zoltán

főszerkesztő

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt és turizmus: farm a Mátra-alján

Nagy utat tett meg a kecsketej és sajt, mire megjelent a piacon, vagy a neves éttermekben. Aki ma fog a kecsketartásába, annak már könnyebb a helyzete, bár a kitartás és az elhivatottság nélkül kódolva van a kudarc. A Nagyrédei Kecskefarm tulajdonosa, Sánta Judit nem tíz, vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a szakmát, amikor már kezdett a köztudatban megjelenni a kecskesajt, hanem jóval korábban.

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

Bevált az indiai dolgozó a tehenészetben

Mára az ország több tehenészetében is dolgoznak külföldi vendégmunkások, miután helyi, magyar munkaerőt nem nagyon lehet találni az állatokkal való munkára. A bevándorlók közül is kiemelkednek az indiai dolgozók, akikkel nagyon jó tapasztalatok vannak az ország több tehenészetében is. Egyikük, Sandeep Kumar nyilatkozott a magyarmezogazdasag.hu-nak.

Eb a vadász kutya nélkül II.

A vadászkutyafajtákat több csoportra lehet tagolni. A különböző típusú vadászatokra más és más adottságú kutyafajták alkalmasak leginkább. A fajták a vadászaton belül eltérő feladatokra használhatók, és a bennük lévő ösztön felcsiszolásával hozható ki belőlük a legtöbb.

Az év legmelegebb napja

Április 25-én az év eddigi legmelegebb napja vár ránk. Ma délután mintegy 8-10 fokkal leszünk az ilyenkor szokásos 18 fok fölött, néhol 28, esetleg 29 fok sem kizárt.

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

Egyre több pékség és húsbolt zár be Németországban

Egyre több pékség és hús-, és hentesáru üzlet zár be Németországban a kisiparosok országos szövetségének (ZDH) kedden megjelent kimutatása szerint.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.