Back to top

Szezonális vendégmunkások: kik dolgoznak a német földeken?

Évente 300 ezer, főként lengyel és román mezőgazdasági vendégmunkás érkezik Németországba, hogy – olykor embert próbáló feltételek között – részt vegyen a spárga vagy az eper és más zöldség- és gyümölcsfélék betakarításában.

"Miközben a mezőgazdaság egyre korszerűbb, ez messze nem tükröződik vissza a szezonmunkában alkalmazottak munkakörülményeiben“, fogalmazott Harald Schaum, az IG BAU szakszervezeti szövetség alelnöke egy, a mezőgazdasági vendégmunkások tevékenységéről készült jelentés a közelmúltban rendezett nyilvános bemutatásakor.

Az Európai Unió állampolgárainak nincs szükségük munkavállalási engedélyre, azaz szezonális munkavállalóként is korlátozás nélkül, a német állampolgárokkal azonos feltételek mellett dolgozhatnak.

Ezzel szemben az EU-n kívüli országok polgárai nem végezhetnek szezonális munkát a mező- és erdőgazdaságban, ami alól egy 2020-ig hatályban lévő külön szabályozás alapján a nyugat-balkán hat országának állampolgárai kivételt képeznek.

A mezőgazdasági szezonmunka alapvetően egy olyan rövidtávú, társadalombiztosítási jogviszonyra járó kötelezettséggel nem járó foglalkoztatási formát takar, melynél a munkavégzés nem tart tovább három hónapnál és az érintett munkavállaló egy adott éven belül 70-nél kevesebb napot tölt munkában. Kétségtelen, a munkaadók hátrányosnak érzik, hogy a szezonális munkavállalóknak is meg kell kapniuk a bruttó minimálbért, melyet óránként 9,10 euróról 2019. január elsejével emeltek 9,19 euróra.

A külföldről érkezett munkavállalók leggyakrabban arra panaszkodtak, hogy a munkaadóik nem fizették ki a nekik járó fizetés egy részét.

Egyes foglalkoztatottak az akár 14 órásra is elhúzódó munkanap és/vagy a hét mind a hét napján történő munkavégzés miatt bírálták munkaadóikat.

A lakáskörülmények tekintetében sem minden fenékig tejfel. Előfordult, hogy a munkaadók hat-nyolcágyas szobákba telepítették be a munkavállalóikat úgy, hogy azoknak fejenként havi több mint 200 euró lakbért kellett fizetniük. Egy olyan lakásban, ahol nem volt megfelelő a napsütés elleni védelem; a munkaeszközök használatáért pedig fizetni kellett a munkaadó részére.

Az IG BAU és partnerei gyakran mennek ki a munkavégzés helyszínére, hogy a munkavállalókat a jogaikról tájékoztassák. A megelőző évekhez képest 2018-ban ez sokkal problémamentesen történt. Más kérdés, hogy a tanácsadók olyan munkavállalókkal is találkoztak, akikről megfélemlítettség sugárzott, és 

találtak egy olyan üzemet is, amely saját biztonsági embereket alkalmazott annak megakadályozása céljából, hogy a szakszervezetisek a munkavállalókkal találkozzanak.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hiánycikk, és lassan megfizethetetlen a széna és a szalma

Szinte naponta dőlnek meg a csúcsok, sosem látott magasságokba emelkedett, és ki tudja, hol áll meg Németországban a széna és a szalma ára. A jelenség oka a tavalyi rekordaszály, következménye pedig az állatállomány csökkenése, mert sokszor egyszerűen fenntarthatatlan a takarmányozás.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Spárga fűtött bakhátról

Február végén, a szokásos április közepi spárgaszürethez képest hat héttel korábban kezdték el a fűtött, fóliázott bakhátakon nevelt spárgasípok betakarítását Németországban. A Waldfeucht településen működő Janßen családi gazdaság tízéves tapasztalattal rendelkezik ezen technológia területén.

Leszedték az első spárgasípokat Németországban

A kedvező februári időnek köszönhetően ismét előbbre tolódott kicsit az első spárgaszedés időpontja Németországban. Az utóbbi években egyre általánosabbak a korábban extrémnek számító koraiságfokozó eljárások, így már nem meglepő, hogy hamarabb kezdődik náluk a szezon, mint sok délebbre fekvő régióban.

Saját apját gázolta el véletlenül a traktorral

„Csak pár méterre van a háztól az istálló, jó lesz nekem itt a fellépőn addig…” – ismerősek esetleg ezek a szavak? Rengeteg baleset származik abból, hogy az utast nem erre szolgáló helyen szállítják. Az agrarheute.de portál egy nemrég megtörtént esettel kívánta felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a munkabiztonsági szabályok nem üres szavak – és nekünk is érdemes leszűrni a megfelelő tanulságot.

Kevesebb halálos baleset az agráriumban

Tovább javult a munkabiztonság az agráriumban, két év alatt közel 45 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű munkabalesetek száma a Pénzügyminisztérium Fókuszban a mezőgazdaság - első a munkavégzés biztonsága című kampányának köszönhetően - nyilatkozta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek.

Munkaerőhiány a szőlő-bor ágazatban

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) február 19-én on-line felmérést indított, melynek célja a szőlő- és bortermelő vállalkozások foglalkoztatási jellemzőinek részletes feltérképezése.

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.