Back to top

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek. A ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjének ismertetése szerint az aranysakál annak idején honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állomány. Ezt követően évtizedekig nem volt állandó állomány, csak a 80-as évek legvégén, a 90-es évek elején jelentek meg újra hazánkban - fűzte hozzá.

Fotó: Tóth-Gál Enikő

A szakember szerint az állatok elszaporodásának oka lehet a déli, szomszédos országokban megnövekedő állomány. Az aranysakál elsőként az országhatáron jelent meg ismét: Somogyban, Tolnában, Baranyában, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet velük találkozni.

Elmondta, hogy a kutyafélék családjába tartozó faj "igen eszes jószág", a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, erőteljesebb, 10 kilogramm körüli ragadozó. A hasonlóság miatt sokan összetévesztik a rókákkal.

Táplálkozása főként kisebb rágcsálókból áll, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.

A természetvédelmi szakemberek szerint az ilyen ragadózó jelenléte vadgazdálkodási szempontból előnyökkel is járhat. A vadászoknak arra az állítására reagálva, hogy megritkult az aranysakál miatt az őzállomány, azt mondta: nem látja igazoltnak, alaposabb kutatásokat kell végezni, hogy valóban az aranysakál számlájára írható-e ez a ritkulás.

A szóvivő hangsúlyozta: attól nem kell tartani, hogy az aranysakál emberre támad, olyankor lehet vele csak probléma, ha valamiért veszélyben érzi magát.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.