Back to top

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Fotó: Tóth Zsigmond
A Kárpát-medencében élő mogyorós pelék sokkal változatosabban táplálkoznak, mint nyugat-európai fajtársaik. Nálunk a somtól kezdve a csipkebogyón át a makkokig igen sokféle termést fogyasztanak. Az azonban közös mindannyiukban, hogy a nagy energiatartalmú táplálékot részesítik előnyben, így virágnektárt, sőt különféle ízeltlábúakat is előszeretettel kebeleznek be.

Az közismert, hogy jellemzően igen hosszú téli álomra szenderülnek, több olyan példányt figyeltek meg, mely szeptembertől májusig valóban ki sem mozdult a fészkéből. Ilyenkor 34-35 fokos testhőmérsékletük akár 2-4 fokosra is lecsökken, volt olyan megfigyelt példány, melynek szíve mindössze egyet vert óránként. De úgy tűnik, a klímaváltozás a mogyorós pelék életét is megváltoztatta.

A viszonylag rövid és enyhe telek miatt később hibernálódnak, s korábban ébrednek. Előfordul, hogy már február közepén a hirtelen jövő felmelegedés hatására a mogyorós pelék is elhagyják téli fészküket.

Ezek a bájos kisemlősök Magyarországon elsősorban a hegyes-dombos vidékeken fordulnak elő, de a vizes élőhelyeken, a puhafás területeken, sőt a nádasok környékén is gyakran megtelepszenek. Mivel elsősorban alkonyatkor és éjjel aktívak, kevesen látják őket, de úgy tűnik, egyre inkább urbanizálódik is a faj. Budapesten például szép számmal megfigyelték, így egyre több ember találkozhat vele, ismerheti meg. Emberközeli megtelepedését az is elősegíti, hogy egyre többen helyeznek ki mesterséges fészekodút környezetükben, melybe szívesen befészkelnek a mogyorós pelék is.

Fontos, hogy a nem várt albérlőt ne ebrudaljuk ki. Nemcsak ezért, mert védett, hanem mert például a patkányokkal vagy az egerekkel ellentétben nemigen terjeszthet emberre veszélyes betegségeket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.