Back to top

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungária Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Lovász Csaba: A vírusok elleni védekezésben a gyorsaság sokat számít
Fotó: viniczai
Ahogyan Lovász Csaba, a Bayer marketing menedzsere elmondta, minden készítménynek egyedi története van. Így esett ez a Sivanto prime inszekticiddel is.

Az ázsiai Stemona japonica növényben megtalálható molekuláról tudták, hogy rovarölő hatása van, s ez adott lendületet egy új, a Bayer által vizsgált hatóanyag, a Butenolid csoport felfedezésének.

Bayer újdonságok a szőlő növényvédelmében
Fotó: viniczai
Innen pedig már csak kis idő volt, hogy egy innovatív rovarölő szert alkossanak, ami a természetből származik és a környezettel, valamint a fenntartható gazdálkodással összhangban alkalmazható.

Már az Egyesült Államokban is leírták, hogy humán biztonsági szempontból előnyösebb az egyéb, piacon lévő rovarölő szereknél. Emellett a legalacsonyabb veszélyességi besorolásba került a beporzó rovarokra való káros hatások vizsgálatánál. Olyan felszívódó szer, amely még a rejtőző életmódot folytató kártevők ellen is hatékonyan bevethető. Ugyanakkor kiváló kontakt készítmény, amely gátolja a rovar táplálkozását.

A Stemona japonica
A Stemona japonica
A gyorsaság különösen fontos a vírusok elleni harc szempontjából. A Sivanti prime-s kezelés a táplálkozás gyors befejezéséhez vezet, ezzel kiiktatja a vírusvektorokat, s csökkenti a vírusok elterjedésének veszélyét.

Tökéletesen megfelel mindazoknak a XXI. századi elvárásoknak, amit egy új rovarölő szertől megkívánunk. Nem csak beilleszthető az integrált növényvédelmi technológiába, de a szőlő virágzása idején is nyugodt szívvel felhasználható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.

Növényvédelmi előrejelzés – itt az utolsó pillanat a tél végi lemosó permetezésekre

Aki még nem tette meg, az most még gyorsan szakíthat időt a lemosó permetezésre, de már legyünk óvatosak a töménységgel, mert bimbósak a gyümölcsfák. Az örökzöldeket is érdemes lemosni réztartalmú készítménnyel, a puszpángbokraink belsejét pedig alaposan nézzük át, mert már várható a puszpángmoly éledése.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.