0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

A most lezárult kiírás mellett a tanyás térségek villany, víz- és szennyvíz beruházásaira a Vidékfejlesztési Program keretében még mindig van lehetőség pályázatot benyújtani.

A Tanyafejlesztési Program kiírására a 2019. február 11-ei benyújtási határidőig összesen 975 kérelem érkezett be, mintegy 3 milliárd forint támogatási igénnyel. Az első célterület (a települési és térségi fejlesztések támogatása – tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, valamint tanyasi közösségi tér kialakítása) esetében mintegy 310 millió forint értékben érkezett be támogatási kérelem. A második célterületre (a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok indítása és fejlesztése) összesen 1,4 milliárd forint igény érkezett be. A harmadik célterület (a tanyák lakóépületének felújítása, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztések) keretében pedig mintegy 1,3 milliárd forint összegben érkezett igény.

A Tanyafejlesztési Program egyik alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása a szolgáltatáshiányos tanyai életmód hátrányainak csökkentésével, a térséget és a településeket érintő alapvető infrastrukturális elemek és szolgáltatások fejlesztésével.

A tanyák nem csupán lakóhelyül szolgálnak, hiszen e speciális létforma szerves részét képezi a tanyai gazdálkodás, és a főfoglalkozású mezőgazdasági termelés.

A program másik alapvető célja a tanyai gazdálkodás megújítása a gazdálkodási feltételek megerősítésével, az egykori gazdaságok újjáélesztésével, új tanyagazdaságok indításának támogatásával.

A program eddigi hétéves működése során az Agrárminisztérium közel kétezer pályázatot támogatott mintegy 9 milliárd forint értékben. A meghirdetett pályázatok alapvetően kétféle konstrukciót foglalnak magukba, melyek keretében egyrészt tanyai lakosok, másrészt helyi közösségek juthatnak támogatási forráshoz.

A legfrissebb népszámlálás adatai alapján, Magyarországon a külterületi népesség 293 976 fő volt 2011-ben. Ebből 170 ezer fő, tehát közel 60 százalékuk élt valamely alföldi megyében, Pest megyével kiegészülve ez az arány eléri a 70 százalékot is. A tanyás térségek megújítása e koncentráltan fennmaradó tanyás területeken különösen indokolt és szükséges. Ezeknek az embereknek ugyanolyan életkörülményeket, életminőséget, gazdálkodási feltételeket kell biztosítani, mint a nagyobb településeken élőknek.

Az Alföldön mintegy 95 ezer tanya található, melyet a minisztérium által elrendelt 2016-os felmérés azonosított, a tanyák mintegy harmada Bács-Kiskun megyében, majd 20 százaléka Csongrád megyében található.

Az I. célterületen település, és térségi fejlesztésekre kiírt pályázati konstrukcióra az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, és önkormányzati társulások, tanyás térségben működő önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervek, és alföldi tanyás térségben működő nonprofit szervezetek pályázhattak.

A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére projektenként legfeljebb 2, illetve 4 millió forint volt nyerhető, a támogatásintenzitás pedig egészen magas, 90 százalék volt. Támogatás volt elérhető tanyagondnoki szolgálatok tevékenységének fejlesztésére, gépjárműbeszerzés kivételével, valamint tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek fejlesztésére, együttműködéseik kialakítására.

Tanyasi közösségi tér kialakítására projektenként legfeljebb 8 millió forint állt rendelkezésre, a támogatásintenzitás itt is 90 százalék volt.

Az II. célterületen a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok indításához, fejlesztéséhez magánszemélyek, őstermelők és egyéni vállalkozók nyerhetnek támogatást. A maximális támogatási összeg projektenként 3 millió forint lehetett, a támogatásintenzitás pedig ebben az esetben 75 százalék, valamint fiatal gazdálkodók esetében (aki a pályázat benyújtásakor a 40. életévét még nem töltötte be) 90 százalék volt.

Induló tanyagazdaságoknál tanyai lakóépület felújítására a pályázatban foglalt támogatott összköltség legfeljebb 50 százalékáig lehetett támogatást igényelni bizonyos tevékenységek kivételével. Ezen felül támogatást adtak még gazdálkodási célú épületek felújítására, építésére, gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztésére, beszerzésére, karám, kerítés létesítésére, felújítására, növényi- és állati szaporítóanyag vásárlására, beszerzésére, állatállomány kialakítására. A program támogatást biztosított ezen felül a tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére – villamosenergia, ivóvíz, valamint szennyvíz-kezelés és elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével, tanyagazdaság energetikai megújítására – villamosenergia fejlesztések kivételével, valamint a tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére.

Az III. célterületnél tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre kiírt pályázati konstrukció volt elérhető. A kedvezményezettek itt is magánszemélyek lehettek, projektenként legfeljebb 4 millió forintot kaphattak, a támogatásintenzitás pedig 75 százalékos volt. Ennek keretében

pályázat tárgya lehetett tanyai lakóépület felújítására (villamos energia, ivóvíz, valamint szennyvíz-kezelés és elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével), valamint tanyasi lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére.

Az I., II., III. célterület keretében az alföldi tanyás térségekből (724 település) lehetett pályázatot benyújtani az alábbiak szerint: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi, Vecsési járása.

Az érintetteknek nem csupán a Tanyafejlesztési Program állt rendelkezésre, hiszen a tanyás térségek villany, víz- és szennyvíz beruházásaira a Vidékfejlesztési Program keretében még mindig van lehetőség pályázatot benyújtani. A „tanyák háztartási léptékű villamos energia, és vízellátás, valamint a szennyvízkezelés fejlesztései” elnevezésű pályázatra a támogatási kérelmeket 2019. április 4-ig, lehet benyújtani.

A 8,23 milliárd forint keretösszegű felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint összegű támogatást nyerhetnek el.

Annak érdekében, hogy a természetes személyek, a tanyai lakosok is könnyebben és kevesebb önrésszel megvalósíthassák beruházásaikat, 2017 novemberében a korábbi 50-65 százalékról 95 százalékra növekedett a támogatásintenzitás, járási besorolástól függetlenül. Ez idáig az Irányító Hatóság összesen 252 kérelem támogatásáról döntött több mint 1,3 milliárd forint értékben.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag