Back to top

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

A most lezárult kiírás mellett a tanyás térségek villany, víz- és szennyvíz beruházásaira a Vidékfejlesztési Program keretében még mindig van lehetőség pályázatot benyújtani.

A Tanyafejlesztési Program kiírására a 2019. február 11-ei benyújtási határidőig összesen 975 kérelem érkezett be, mintegy 3 milliárd forint támogatási igénnyel. Az első célterület (a települési és térségi fejlesztések támogatása – tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, valamint tanyasi közösségi tér kialakítása) esetében mintegy 310 millió forint értékben érkezett be támogatási kérelem. A második célterületre (a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok indítása és fejlesztése) összesen 1,4 milliárd forint igény érkezett be. A harmadik célterület (a tanyák lakóépületének felújítása, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztések) keretében pedig mintegy 1,3 milliárd forint összegben érkezett igény.

A Tanyafejlesztési Program egyik alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása a szolgáltatáshiányos tanyai életmód hátrányainak csökkentésével, a térséget és a településeket érintő alapvető infrastrukturális elemek és szolgáltatások fejlesztésével.

A tanyák nem csupán lakóhelyül szolgálnak, hiszen e speciális létforma szerves részét képezi a tanyai gazdálkodás, és a főfoglalkozású mezőgazdasági termelés.

A program másik alapvető célja a tanyai gazdálkodás megújítása a gazdálkodási feltételek megerősítésével, az egykori gazdaságok újjáélesztésével, új tanyagazdaságok indításának támogatásával.

A program eddigi hétéves működése során az Agrárminisztérium közel kétezer pályázatot támogatott mintegy 9 milliárd forint értékben. A meghirdetett pályázatok alapvetően kétféle konstrukciót foglalnak magukba, melyek keretében egyrészt tanyai lakosok, másrészt helyi közösségek juthatnak támogatási forráshoz.

A legfrissebb népszámlálás adatai alapján, Magyarországon a külterületi népesség 293 976 fő volt 2011-ben. Ebből 170 ezer fő, tehát közel 60 százalékuk élt valamely alföldi megyében, Pest megyével kiegészülve ez az arány eléri a 70 százalékot is. A tanyás térségek megújítása e koncentráltan fennmaradó tanyás területeken különösen indokolt és szükséges. Ezeknek az embereknek ugyanolyan életkörülményeket, életminőséget, gazdálkodási feltételeket kell biztosítani, mint a nagyobb településeken élőknek.

Az Alföldön mintegy 95 ezer tanya található, melyet a minisztérium által elrendelt 2016-os felmérés azonosított, a tanyák mintegy harmada Bács-Kiskun megyében, majd 20 százaléka Csongrád megyében található.

Az I. célterületen település, és térségi fejlesztésekre kiírt pályázati konstrukcióra az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, és önkormányzati társulások, tanyás térségben működő önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervek, és alföldi tanyás térségben működő nonprofit szervezetek pályázhattak.

A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére projektenként legfeljebb 2, illetve 4 millió forint volt nyerhető, a támogatásintenzitás pedig egészen magas, 90 százalék volt. Támogatás volt elérhető tanyagondnoki szolgálatok tevékenységének fejlesztésére, gépjárműbeszerzés kivételével, valamint tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek fejlesztésére, együttműködéseik kialakítására.

Tanyasi közösségi tér kialakítására projektenként legfeljebb 8 millió forint állt rendelkezésre, a támogatásintenzitás itt is 90 százalék volt.

Az II. célterületen a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok indításához, fejlesztéséhez magánszemélyek, őstermelők és egyéni vállalkozók nyerhetnek támogatást. A maximális támogatási összeg projektenként 3 millió forint lehetett, a támogatásintenzitás pedig ebben az esetben 75 százalék, valamint fiatal gazdálkodók esetében (aki a pályázat benyújtásakor a 40. életévét még nem töltötte be) 90 százalék volt.

Induló tanyagazdaságoknál tanyai lakóépület felújítására a pályázatban foglalt támogatott összköltség legfeljebb 50 százalékáig lehetett támogatást igényelni bizonyos tevékenységek kivételével. Ezen felül támogatást adtak még gazdálkodási célú épületek felújítására, építésére, gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztésére, beszerzésére, karám, kerítés létesítésére, felújítására, növényi- és állati szaporítóanyag vásárlására, beszerzésére, állatállomány kialakítására. A program támogatást biztosított ezen felül a tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére – villamosenergia, ivóvíz, valamint szennyvíz-kezelés és elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével, tanyagazdaság energetikai megújítására – villamosenergia fejlesztések kivételével, valamint a tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére.

Az III. célterületnél tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre kiírt pályázati konstrukció volt elérhető. A kedvezményezettek itt is magánszemélyek lehettek, projektenként legfeljebb 4 millió forintot kaphattak, a támogatásintenzitás pedig 75 százalékos volt. Ennek keretében

pályázat tárgya lehetett tanyai lakóépület felújítására (villamos energia, ivóvíz, valamint szennyvíz-kezelés és elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével), valamint tanyasi lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére.

Az I., II., III. célterület keretében az alföldi tanyás térségekből (724 település) lehetett pályázatot benyújtani az alábbiak szerint: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi, Vecsési járása.

Az érintetteknek nem csupán a Tanyafejlesztési Program állt rendelkezésre, hiszen a tanyás térségek villany, víz- és szennyvíz beruházásaira a Vidékfejlesztési Program keretében még mindig van lehetőség pályázatot benyújtani. A „tanyák háztartási léptékű villamos energia, és vízellátás, valamint a szennyvízkezelés fejlesztései” elnevezésű pályázatra a támogatási kérelmeket 2019. április 4-ig, lehet benyújtani.

A 8,23 milliárd forint keretösszegű felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint összegű támogatást nyerhetnek el.

Annak érdekében, hogy a természetes személyek, a tanyai lakosok is könnyebben és kevesebb önrésszel megvalósíthassák beruházásaikat, 2017 novemberében a korábbi 50-65 százalékról 95 százalékra növekedett a támogatásintenzitás, járási besorolástól függetlenül. Ez idáig az Irányító Hatóság összesen 252 kérelem támogatásáról döntött több mint 1,3 milliárd forint értékben.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A barcsi Vadgazdák az élen

Ezúttal a KEFAG Zrt. Vackor Vár Erdészeti Erdei Iskolájában osztották ki az Országos Erdészeti Egyesület által ősszel meghirdetett „Fedezd fel az örökséged – A növekvő erdők nyomában” erdőismereti verseny díjait a nevezett középiskolás csapatok közt. A barcsi Vadgazdák bizonyultak a legjobbnak, őket a szegedi Erdész triumvirátus és a nemesvámosi Éjjeli baglyok követték.

Több mint 2,2 milliárd forint jut az élelmiszerpiac fejlesztésére

Több mint 2,2 milliárd forintot nyert el, elsősorban az élelmiszerpiac építésére, fejlesztésére összesen 20, a főváros vonzáskörzetében fekvő település, illetve 10 ezer főnél népesebb Pest megyei város önkormányzata - mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek.

Meteorológusok a gazdákért

A Nap, a Föld és az időjárás a központi témája az idén már hatvan éve ünnepelt Meteorológiai Világnapnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat épületében gyűltek össze a szakma kiválóságai, hogy együtt tisztelegjenek az egyik legrégebbi tudomány, az emberiséggel egyidős meteorológia előtt.

Hatékonyabban az élelmiszerhamisítás ellen

Sem az időnként nagy botrányokat okozó élelmiszerbűnözés, sem a potenciálisan komoly piaci zavarokat eredményező állatbetegségek fenyegetése nem múlt el Zsigó Róbert szerint. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára úgy véli, a hatóságok munkájának eredménye, hogy manapság viszonylag csend van ezen a téren a médiában.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

Szemléletváltás szükséges a vízgazdálkodásban

A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon.

Már százezren aláírták a magyar gazdák érdekében indított petíciót

Már százezren aláírták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért indított petíciót - jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a Csongrád megyei Fábiánsebestyénen.

Újra indul a zártkertek megújítását célzó program

Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.