Back to top

Haszongalambok takarmányozása (2. rész) - Takarmány-kiegészítők és természetes anyagok

Húsgalambjaink takarmányozásában az ásványi kiegészítők közül a konyhasó használata a leggyakoribb, mint erről már korábban is említést tettünk. Fontos a só tisztasága, és mivel nedvszívó anyag, gyorsan csomósodik. A galambok elé tett sóban előforduló sócsomók akár sómérgezést is okozhatnak.

Madaraink mész- és foszforigényének nagy részét jó minőségű emésztők adagolásával biztosíthatjuk.

Káros és „barátságos” baktériumok

Galambjaink bélcsatornája egy sereg, a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen, úgynevezett „barátságos” baktériumot és ezen kívül különböző megbetegedéseket okozó káros (patogén) baktériumot tartalmaz. A „barátságos” és a káros baktériumok egymáshoz viszonyított aránya az egyik jelentős tényezője az immunrendszer működésének, a fertőzések elleni védekezésnek. Azok a „barátságos” baktériumok (például a laktobacillusok és az enterococcusok) amelyek biztosítják az egészséges béltraktust, és a rostemésztésért felelősek, savas (pH 6,0) közegben szaporodnak jól, míg a legtöbb káros baktérium ideális pHja 7,0 körül van.

Tehát galambjaink jó emésztéséhez szükséges a béltraktus savanyítása.

Ennek egyik módja a szerves savak használata, melyek jellemzője, hogy savanyítják a béltraktust, felszívódnak a baktériumok sejtfalán, roncsolják azok DNS-ét, rontva ezzel szaporodási esélyüket, élénkítik a sejtlégzést, és javítják a vas beépülését.

Az almaecet is túladagolható!

Számos szerves savat ismerünk, ezek közül hasznosságában a biológiai erjesztéssel készülő almaecet emelkedik ki. Az almaecet különös jelentőségét az adja, hogy az alma tulajdonságai az erjesztési folyamat során változatlanul mennek át az ecetbe, hasonló tulajdonságokkal csak a borecet rendelkezik. Az almaecetben a makro- és mikroelemek közül jelentős mennyiségben fordul elő kalcium, magnézium, kálium, foszfor, klór, kén, vas és szilícium. Nyolc esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavat (fenilalanint, izoleucint, leucint, lizint, metionont, treonint, triptofánt, valint) is tartalmaz, így tökéletesíti a fehérjék beépülést. Az almaecet a vitaminok közül a riboflavint, a nikotinsavat és a pantoténsavat tartalmazza. Az almaecet is túladagolható, mint minden más készítmény. Túladagolva a hasznos bélflórára is káros, valamint a sok sav kalciumot (meszet) köt le és távolít el a szervezetből. 5%-os almaecetből egy liter ivóvízhez egy teáskanálnyi almaecetet adhatunk, heti 2-3 alkalommal, egész hetek kihagyása nélkül.

Az almaecetet tartós hőség esetén indokolt folyamatosan, minden nap adni, akár heteken keresztül is, mivel a galambok folyamatos lihegése miatt a megengedettnél több széndioxid távozik el a vérből, s ezért a szervezet savháztartása felborulhat.

(A jelenséget légzés okozta alkalózisnak nevezzük, ami akár életveszélyes állapotot is okozhat.) A hőség galambjainkban stresszhatást vált ki, s ez önmagában is emésztést hátráltató tényező, mivel ilyenkor az emésztőrendszert ellátó vérerek összeszűkülnek. Kánikulában tehát csökken a takarmányfelvétel, így a hasznos bélbaktériumok sem jutnak elégséges tápanyaghoz, ezért csökken az általuk termelt savak mennyisége is.

A méz haszna

Az almaecetet kombinálhatjuk mézzel, ivóvízbe kevert méz alkalmas a legyengült galambok energiaháztartásának gyors helyreállítására, mivel a méz a gyümölcscukron (fruktózon) kívül egyéb összetevőket, így vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaz. Összeállításához fél liter almaecetben 2,5-3 deciliter virágmézet oldunk fel, és az oldatból hetente több alkalommal 5 millilitert teszünk egy liter ivóvízbe. Szintén hasznos megoldás, ha két liter hársfateába egy evőkanál szőlőcukrot, 2,5 deciliter virágmézet, egy citrom levét és egy teáskanál almaecetet teszünk, ezt alaposan összerázzuk, és ezzel itatjuk betegségből lábadozó galambjainkat.

A mézes vizet tartalmazó itatót soha ne hagyjuk hosszabb időre a galambok előtt, mivel az itatóedény falára kitapadó fruktózon a fertőző gombák könnyen elszaporodnak.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Bontás helyett formatervezés

A takarmányszállító vezetékek akadálymentesítésére kínál egyszerű megoldást egy ötletes sarokelem. Az innovációs díjat is kiérdemlő Clean 9T Bypass berendezés nem csak a szállítóvezeték teljesítményét javítja, az állatok egészségére is kedvező hatással van.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Hiánycikk, és lassan megfizethetetlen a széna és a szalma

Szinte naponta dőlnek meg a csúcsok, sosem látott magasságokba emelkedett, és ki tudja, hol áll meg Németországban a széna és a szalma ára. A jelenség oka a tavalyi rekordaszály, következménye pedig az állatállomány csökkenése, mert sokszor egyszerűen fenntarthatatlan a takarmányozás.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.