Back to top

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37 százalékos európai átlagra. Globálisan százból 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben. A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61 százalék), míg

legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak: bevallásuk szerint csupán 17 százalékuk él jobban, derült ki a Nielsen, a fogyasztók anyagi percepcióját felmérő, 64 piacon végzett online globális tanulmányából.

A Changing Consumer Prosperity c. globális Nielsen-kutatásból általános optimizmus rajzolódik ki, különösen, ami az ázsiai régiót illeti, itt a fogyasztók 70 százaléka érzi jobbnak anyagi helyzetét öt évvel korábbihoz képest, de az afrikai (52 százalék) és a latin-amerikai (50 százalék) válaszadók sem panaszkodnak.

A fejlett országokban kevésbé pozitív a helyzet: sőt 37 százalékkal Európa sereghajtó.

A magyarok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is. Kényelmesen kijön a pénzéből 100-ból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42 százalék), ám

Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54 százalék) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában ez 48 százalék, a világátlag pedig 32 százalék).

„Érdekesség, hogy bár a fogyasztók stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés” – mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója, „A hazai fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság – a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése – továbbra is fontos szempont. A kiskereskedelmi szféra átalakulása a fogyasztói magatartásban is új trendeket rajzol ki, ami a költéseikben és a keresett kategóriákban tükröződik leginkább.”

A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezen felül több megy el a rezsire és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is.

Az európai átlagfogyasztó szintén többet költ (+39 százalék) élelmiszerre, rezsire (+33 százalék), háztartási vegyi árura (+27 százalék), albérletre/jelzálogkölcsönre (+25 százalék) és elektronikai eszközökre (+25 százalék).

Húsra, sörre és sajtra költöttek a legtöbbet a magyarok

Élelmiszerre 1835 milliárd forintot költött tavaly a lakosság, háztartási vegyi árura és szépségápolási termékekre pedig 448 milliárdot, az előbbi 7, az utóbbi 8 százalékos növekedés az előző évhez képest; az élelmiszerek közül a hús, a sör és a sajt forgalma emelkedett ki - ismerteti a csütörtöki Világgazdaság a Nielsen adataira hivatkozva.

A piackutató tájékoztatásából kiderül, hogy a teljes élelmiszer-forgalom 38 százalékáért az öt legnagyobb kategória értékesítése felelt.

A múlt évben a bevásárlások során a legtöbbet, 292 milliárd forintot feldolgozott húsra szánta a lakosság, a sonka, a szalámi és a virsli iránti növekvő kereslet révén 6 százalékkal nőtt a húskészítmények forgalma.

A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is sörforradalom zajlik, ami magával hozza a prémium- és szuper prémium, illetve az ízesített és az alkoholmentes termékek robbanásszerű növekedését. Mindez azt eredményezte, hogy a kiskereskedelmi sörértékesítés 11 százalékkal 150 milliárd forint fölé ugrott.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a sajtokat találjuk, amelyek forgalma 5 százalékkal 102 milliárd forintra nőtt. A negyedik és az ötödik helyen erőteljes növekedéssel a szénsavas üdítőital és az ásványvíz áll - írja a Világgazdaság.

Forrás: MTI-Eco

Forrás: 
Nielsen/MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Ezeket az ételeket semmiképp ne adjuk a kutyánknak!

A kutyák emésztőrendszere másként működik, mint az embereké. Ezért óvatosan kell bánni az ételekkel! Ami számunkra veszélytelen, nagy kárt is okozhat a kutyusunknak.

Tiltakoztak a termelők az akciós tej miatt

Petíciót adtak át a Penny Market alsónémedi telephelyénél az üzletlánc képviselőinek a tejtermelők, miután a cég 135 forintért kínált akciós importtejet. A tüntetők felszólították a Penny Marketet az akció azonnali visszavonására.

A gabonakivitel rontotta az egyenleget

Több mint tíz százalékkal esett az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege tavaly, pozitív viszont, hogy a feldolgozott termékek aránya az alapanyagexport csökkenésétől függetlenül is emelkedik.

Vendéglátás: a séfek keresnek a legjobban

Több mint 300 ezer forintot visz haza a vendéglátóiparban dolgozók fele, 12 százalékuk pedig félmilliónál is többet. Legjobban a séfek keresnek, helyenként még az üzletvezetőknél is jobban, az átlagjövedelmük eléri a havi 360 ezer forintot - írja a Világgazdaság keddi száma az Eventrend Global iparági kutatására hivatkozva.

Több mint 2,2 milliárd forint jut az élelmiszerpiac fejlesztésére

Több mint 2,2 milliárd forintot nyert el, elsősorban az élelmiszerpiac építésére, fejlesztésére összesen 20, a főváros vonzáskörzetében fekvő település, illetve 10 ezer főnél népesebb Pest megyei város önkormányzata - mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek.

Kétszeresére nő Kína sertésimportja az ASP miatt

Kína 2019-ben várhatóan kétszer annyi sertést importál, mint az előző évben – összesen 2 millió tonnát. Kína, mint a világ legnagyobb sertéspiaca jelentős károkat szenvedett el a sertéspestis első megjelenése óta különös tekintettel 2018 végére.

Sonka, tojás, csokinyúl a középpontban – megkezdődött a tavaszi élelmiszer mustra

Hétfőn indult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés. A Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár által elrendelt országos akció a húsvéti ünnepek végéig, azaz április 22-ig tart.

Hatékonyabban az élelmiszerhamisítás ellen

Sem az időnként nagy botrányokat okozó élelmiszerbűnözés, sem a potenciálisan komoly piaci zavarokat eredményező állatbetegségek fenyegetése nem múlt el Zsigó Róbert szerint. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára úgy véli, a hatóságok munkájának eredménye, hogy manapság viszonylag csend van ezen a téren a médiában.

A bio csokoládé, amit kézzel és lábbal készítenek

Ritkaságnak számít Elefántcsontparton Dana Mroueh csokoládégyártó műhelye. Nem csak azért, mert kiváló kézműves csokoládékat készít a világ legnagyobb kakaótermelő országában. A módszerei is egyedülállóak.