Back to top

Aggódnak a brit gazdák

Nyolc százalékos gazdasági visszaesés, befulladó beszerzésimenedzser-index, aggódó brit gazdák és az egyre nehezedő uniós élelmiszerexport – a lehető legsötétebb jóslatok kerültek ijesztő közelségbe a brexit előtti utolsó hetekben. A március végi kilépésig kisebbfajta csodára lenne szükség egy rendezett és megengedő kilépési megállapodás teljes körű elfogadtatásáig.

MMG - Brexit: fájdalmasabb lesz mint a világválság?

 

Minden eddiginél valószínűbbé vált a megállapodás nélküli, úgynevezett no-deal brexit forgatókönyve, amit az elmúlt két évben mindenki igyekezett elkerülni.

A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint alig kimutatható üteműre lassult az év elején a brit szolgáltatási szektor teljesítményének növekedése, nem utolsósorban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt. Szakértői vélemények szerint az új mutatók arról tanúskodnak, hogy a brit gazdasági növekedés egészét a kifulladás fenyegeti – írja tudósításában az MTI.

A neheze ezután jön

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok be­­szerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) múlt kedden ismertetett közös felmérése szerint a brit hazai össztermék (GDP) csaknem 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor beszerzési­me­nedzser-indexe (BMI) januárban 50,1-re, két és fél évi mélypontra csökkent a decemberben mért 51,2-ről. Az 50 feletti BMI-index a vizsgált szektorok aktivitásának erősödését jelzi, vagyis a brit szolgáltatási ágazat teljesítménye e mérőszám alapján immár alig növekszik.

Az összágazati – a feldolgozószektort is tartalmazó – súlyozott IHS/CIPS kibocsátási BMI-index is csupán 50,3 volt januárban, a decemberi 51,5 után.

Chris Williamson, az IHS főközgazdásza az adatok ismertetéséhez fűzött kommentárjában alig burkoltan arra utalt, hogy

nem tartja kizártnak a recessziót sem a brit gazdaságban.

Chris Wil­liamson úgy fogalmazott: az új BMI-felmérés adatai azt jelzik, hogy a brit gazdaságot a növekedés kifulladása „vagy még ennél is rosszabb” fenyegeti, különös tekintettel arra, hogy a brexittel kapcsolatban eszkalálódó bizonytalansághoz a világ­gazdaság növekedésének lassulása társul, idézi a szakembert az MTI.

A Bank of England nemrég bemutatott tanulmánya szerint a teljesen szabályozatlan brexit esetére kidolgozott szimulációs modell szerint a brit hazai össztermék a legrosszabb forgatókönyv-változat megvalósulása esetén 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére.

Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne, mint amit a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság során elszenvedett a brit gazdaság: a brit hazai össztermék a válság előtti utolsó csúcspont és az azt követő mélypont között 6,25 százalékot zuhant.

Csaknem negyedével csökkent az észak-írországi farmok jövedelme, és a brexit miatt még tovább romolhat a közeljövőben, ezért mielőbb szükség volna a jó megállapodásra – írja a Belfast Telegraph című északír lap online kiadása. Jelentősen, 467 millió fontról mintegy 360 millió fontra esett az északír farmok jövedelme 2018-ban. A zsugorodás mértéke 23 százalékos – közölte az Egyesült Királyság mezőgazdaságért, környezetügyért és vidékfejlesztésért felelős mi­­nisztériuma. Igaz, ezzel egy időben kedvező adatokat is megosztottak: növekedett a kertészeti ágazat és az élő állatok kibocsátása.

Robin Swann, az Ulster Unionist Party vezetője ugyanakkor megjegyezte: a piaci mozgások miatt nagyon vo­­latilissá válhat a farmok bevétele, ezért a gazdák számára fontos volna, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli, vagyis a no-deal brexitet.

Az egyre közeledő, végsőnek tekintett március 29-ei határidőig már nagyon valószínűtlen egy újabb átfogó megállapodás tető alá hozása, ezért

a szakértők szerint vagy elhalasztják a kilépést, vagy az egyöntetűen legrosszabbnak tartott no-deal brexit valósul meg.

Utóbbi esetben komoly vámkorlátozások és adminisztratív akadályok nehezíthetik az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet, aminek a brit szigetek mezőgazdaságának szereplői lehetnek a legfőbb kárvallottjai.

Mennyire lépnek ki?

A legfontosabb kérdés a gazdasági – és azon belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari – sze­­replők szempontjából is az, hogy a britek benne maradnak-e a vámunióban. Ha hosszabb távon maradnának, akkor a kétoldalú kereskedelem kisebb adminisztratív terhek mellett ugyan, de folytatódhatna, bár London elveszítené vele jogát kereskedelmi különmegállapodások kötésére – amiért végül is az egész brexit történt. Viszont ha kilépnek, a kétoldalú kereskedelem annyira megnehezedik, hogy azt mind az EU, mind Nagy-Britannia megérzi – persze, in­­kább utóbbi igazán. A kereskedelmi forgalmat vámkezelni kellene, aminek egyelőre sem a tárgyi, sem a személyi felté­telei nem állnak az ország rendelkezésére.

Ezen felül egy sor adminisztratív kérdés felvetődne, például állat- és növény­egészségügyi kérdések, márpedig az országba exportáló magyar agrofood-cégeket is nagyon keményen érintené a kilépés.

Nagy-Britannia a no-deal brexittel egyszerűen harmadik országgá válna, vagyis az Európai Szén- és Acélközösség előtti helyzetbe kerülne vissza a kontinenssel való kapcsolatai tekintetében.

Még tárgyalnak

A nehézségek ellenére a tárgyalások folytatásáról állapodott meg múlt hét csütörtöki brüsszeli találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a rendezetlen kiválás elkerülése érdekében.

A kommüniké szerint Juncker ismételten leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, szerinte kiegyensúlyozott szerződés, és figyelmeztetett, hogy a kiválási szerződést a huszonhét bennmaradó tagállam mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A brit kormányfő később Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Guy Verhofstadttal, a testület Brexit-ügyi főmegbízottjával találkozott, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Tusk azt írta a Twitteren, hogy „áttörés továbbra sincs a láthatáron, folytatódnak a tárgyalások”. Tusk már korábban is keményen fogalmazott, múlt héten ugyanis kijelentette: „a pokolban van egy külön hely azok számára, akik az Egyesült Ki­­rályság európai uniós kiválásáért kampányoltak anélkül, hogy bármiféle tervük lett volna arra nézve, miként lehet ezt biztonságosan végrehajtani.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Egyre tudatosabban vásárolunk

Több felmérés azt mutatja, hogy a magyar vásárlók egyre tudatosabbak, sőt egyre inkább keresik a magyar termékeket - mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

Határidő: bonyolódott transzferár nyilvántartások

Közeledik a május 31-i elkészítési határidő, és minden érintett cégnek az új, bonyolultabb követelményeket kell követnie. Az eddigi, önálló nyilvántartás helyett már kötelező a fődokumentum és helyi dokumentum elkészítése.

A kamara is támogatja a NAK-Magosz aláírásgyűjtését

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtését, amelynek keretében már 165 ezer aláírás gyűlt össze az európai uniós agrárforrások szintjének megőrzése érdekében - jelentették be a kamarák elnökei kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A Sajón tevékenykedő rapsicok buktak le

Április első hetében, hosszas előzetes megfigyelés után, újabb sikeres akciót hajtott végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök ezúttal a Sajó térségében tartottak járműellenőrzéseket, egyik ilyen akciójuk során bukkantak azokra az orvhalászokra, akiknek autójából sajnos már élettelen állapotban került elő három, illegálisan kifogott hal.

A gazdálkodók uniós támogatásának összhangban kell lennie a környezetvédelmi követelményekkel

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. április 15-i luxemburgi ülésén az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről folytattak vitát. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben csökkennének a támogatások.

Tíz százalékkal emelkedhetnek a halászatra fordítható EU-s források

Mintegy tíz százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források - jelentette ki Erdős Norbert fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.