Back to top

Aggódnak a brit gazdák

Nyolc százalékos gazdasági visszaesés, befulladó beszerzésimenedzser-index, aggódó brit gazdák és az egyre nehezedő uniós élelmiszerexport – a lehető legsötétebb jóslatok kerültek ijesztő közelségbe a brexit előtti utolsó hetekben. A március végi kilépésig kisebbfajta csodára lenne szükség egy rendezett és megengedő kilépési megállapodás teljes körű elfogadtatásáig.

MMG - Brexit: fájdalmasabb lesz mint a világválság?

 

Minden eddiginél valószínűbbé vált a megállapodás nélküli, úgynevezett no-deal brexit forgatókönyve, amit az elmúlt két évben mindenki igyekezett elkerülni.

A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint alig kimutatható üteműre lassult az év elején a brit szolgáltatási szektor teljesítményének növekedése, nem utolsósorban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt. Szakértői vélemények szerint az új mutatók arról tanúskodnak, hogy a brit gazdasági növekedés egészét a kifulladás fenyegeti – írja tudósításában az MTI.

A neheze ezután jön

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok be­­szerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) múlt kedden ismertetett közös felmérése szerint a brit hazai össztermék (GDP) csaknem 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor beszerzési­me­nedzser-indexe (BMI) januárban 50,1-re, két és fél évi mélypontra csökkent a decemberben mért 51,2-ről. Az 50 feletti BMI-index a vizsgált szektorok aktivitásának erősödését jelzi, vagyis a brit szolgáltatási ágazat teljesítménye e mérőszám alapján immár alig növekszik.

Az összágazati – a feldolgozószektort is tartalmazó – súlyozott IHS/CIPS kibocsátási BMI-index is csupán 50,3 volt januárban, a decemberi 51,5 után.

Chris Williamson, az IHS főközgazdásza az adatok ismertetéséhez fűzött kommentárjában alig burkoltan arra utalt, hogy

nem tartja kizártnak a recessziót sem a brit gazdaságban.

Chris Wil­liamson úgy fogalmazott: az új BMI-felmérés adatai azt jelzik, hogy a brit gazdaságot a növekedés kifulladása „vagy még ennél is rosszabb” fenyegeti, különös tekintettel arra, hogy a brexittel kapcsolatban eszkalálódó bizonytalansághoz a világ­gazdaság növekedésének lassulása társul, idézi a szakembert az MTI.

A Bank of England nemrég bemutatott tanulmánya szerint a teljesen szabályozatlan brexit esetére kidolgozott szimulációs modell szerint a brit hazai össztermék a legrosszabb forgatókönyv-változat megvalósulása esetén 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére.

Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne, mint amit a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság során elszenvedett a brit gazdaság: a brit hazai össztermék a válság előtti utolsó csúcspont és az azt követő mélypont között 6,25 százalékot zuhant.

Csaknem negyedével csökkent az észak-írországi farmok jövedelme, és a brexit miatt még tovább romolhat a közeljövőben, ezért mielőbb szükség volna a jó megállapodásra – írja a Belfast Telegraph című északír lap online kiadása. Jelentősen, 467 millió fontról mintegy 360 millió fontra esett az északír farmok jövedelme 2018-ban. A zsugorodás mértéke 23 százalékos – közölte az Egyesült Királyság mezőgazdaságért, környezetügyért és vidékfejlesztésért felelős mi­­nisztériuma. Igaz, ezzel egy időben kedvező adatokat is megosztottak: növekedett a kertészeti ágazat és az élő állatok kibocsátása.

Robin Swann, az Ulster Unionist Party vezetője ugyanakkor megjegyezte: a piaci mozgások miatt nagyon vo­­latilissá válhat a farmok bevétele, ezért a gazdák számára fontos volna, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli, vagyis a no-deal brexitet.

Az egyre közeledő, végsőnek tekintett március 29-ei határidőig már nagyon valószínűtlen egy újabb átfogó megállapodás tető alá hozása, ezért

a szakértők szerint vagy elhalasztják a kilépést, vagy az egyöntetűen legrosszabbnak tartott no-deal brexit valósul meg.

Utóbbi esetben komoly vámkorlátozások és adminisztratív akadályok nehezíthetik az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet, aminek a brit szigetek mezőgazdaságának szereplői lehetnek a legfőbb kárvallottjai.

Mennyire lépnek ki?

A legfontosabb kérdés a gazdasági – és azon belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari – sze­­replők szempontjából is az, hogy a britek benne maradnak-e a vámunióban. Ha hosszabb távon maradnának, akkor a kétoldalú kereskedelem kisebb adminisztratív terhek mellett ugyan, de folytatódhatna, bár London elveszítené vele jogát kereskedelmi különmegállapodások kötésére – amiért végül is az egész brexit történt. Viszont ha kilépnek, a kétoldalú kereskedelem annyira megnehezedik, hogy azt mind az EU, mind Nagy-Britannia megérzi – persze, in­­kább utóbbi igazán. A kereskedelmi forgalmat vámkezelni kellene, aminek egyelőre sem a tárgyi, sem a személyi felté­telei nem állnak az ország rendelkezésére.

Ezen felül egy sor adminisztratív kérdés felvetődne, például állat- és növény­egészségügyi kérdések, márpedig az országba exportáló magyar agrofood-cégeket is nagyon keményen érintené a kilépés.

Nagy-Britannia a no-deal brexittel egyszerűen harmadik országgá válna, vagyis az Európai Szén- és Acélközösség előtti helyzetbe kerülne vissza a kontinenssel való kapcsolatai tekintetében.

Még tárgyalnak

A nehézségek ellenére a tárgyalások folytatásáról állapodott meg múlt hét csütörtöki brüsszeli találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a rendezetlen kiválás elkerülése érdekében.

A kommüniké szerint Juncker ismételten leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, szerinte kiegyensúlyozott szerződés, és figyelmeztetett, hogy a kiválási szerződést a huszonhét bennmaradó tagállam mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A brit kormányfő később Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Guy Verhofstadttal, a testület Brexit-ügyi főmegbízottjával találkozott, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Tusk azt írta a Twitteren, hogy „áttörés továbbra sincs a láthatáron, folytatódnak a tárgyalások”. Tusk már korábban is keményen fogalmazott, múlt héten ugyanis kijelentette: „a pokolban van egy külön hely azok számára, akik az Egyesült Ki­­rályság európai uniós kiválásáért kampányoltak anélkül, hogy bármiféle tervük lett volna arra nézve, miként lehet ezt biztonságosan végrehajtani.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Ha hangos a kolomp...

Egy müncheni bíróság elutasította egy bosszús házaspár keresetét, amit a szomszéd hangos tehénkolompjai miatt nyújtottak be. A Münchenhez közeli Holzkirchenben lakó házaspár első keresetét 2015-ben nyújtotta be és a minap elutasított legutolsó próbálkozás ellenére is a fellebbezést tervezik.

Küszködnek az ír húsmarha termelők a Brexit miatt

A Brexit miatt kialakult nehéz gazdasági helyzet szenvedő alanyai, többek között az ír húshasznú szarvasmarhát tartó gazdák. Az Ír Szarvasmarha- és Juhtermelők Szövetség elnöke szerint az ír húsmarha ágazatnak mentőcsomagra van szüksége Brüsszeltől.

Élelmiszercsalások Európában

Megjelent az Európai Unió Élelmiszercsalás Elleni Európai Hálózat (Food Fraud Network) 2018. évi jelentése, amely betekintést nyújt az Igazgatási Segítségnyújtási és Együttműködési Rendszer (Administrative Assistance and Cooperation System, AAC) segítségével végzett információcserékbe.

A szomszédjogokról: ne zavarjuk egymást szükségtelenül!

Rossz szomszédság török átok, tartja a magyar mondás. A szomszédsággal kapcsolatos kérdések a jogalkotók figyelmét is felkeltették, olyannyira, hogy nemcsak a Polgári Törvénykönyvben, hanem néhány, a szomszédjogok szempontjából különösen fontosnak ítélt aspektussal külön törvényben is foglalkoznak.

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Egyre tudatosabban vásárolunk

Több felmérés azt mutatja, hogy a magyar vásárlók egyre tudatosabbak, sőt egyre inkább keresik a magyar termékeket - mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.