Back to top

Aggódnak a brit gazdák

Nyolc százalékos gazdasági visszaesés, befulladó beszerzésimenedzser-index, aggódó brit gazdák és az egyre nehezedő uniós élelmiszerexport – a lehető legsötétebb jóslatok kerültek ijesztő közelségbe a brexit előtti utolsó hetekben. A március végi kilépésig kisebbfajta csodára lenne szükség egy rendezett és megengedő kilépési megállapodás teljes körű elfogadtatásáig.

MMG - Brexit: fájdalmasabb lesz mint a világválság?

 

Minden eddiginél valószínűbbé vált a megállapodás nélküli, úgynevezett no-deal brexit forgatókönyve, amit az elmúlt két évben mindenki igyekezett elkerülni.

A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint alig kimutatható üteműre lassult az év elején a brit szolgáltatási szektor teljesítményének növekedése, nem utolsósorban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt. Szakértői vélemények szerint az új mutatók arról tanúskodnak, hogy a brit gazdasági növekedés egészét a kifulladás fenyegeti – írja tudósításában az MTI.

A neheze ezután jön

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok be­­szerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) múlt kedden ismertetett közös felmérése szerint a brit hazai össztermék (GDP) csaknem 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor beszerzési­me­nedzser-indexe (BMI) januárban 50,1-re, két és fél évi mélypontra csökkent a decemberben mért 51,2-ről. Az 50 feletti BMI-index a vizsgált szektorok aktivitásának erősödését jelzi, vagyis a brit szolgáltatási ágazat teljesítménye e mérőszám alapján immár alig növekszik.

Az összágazati – a feldolgozószektort is tartalmazó – súlyozott IHS/CIPS kibocsátási BMI-index is csupán 50,3 volt januárban, a decemberi 51,5 után.

Chris Williamson, az IHS főközgazdásza az adatok ismertetéséhez fűzött kommentárjában alig burkoltan arra utalt, hogy

nem tartja kizártnak a recessziót sem a brit gazdaságban.

Chris Wil­liamson úgy fogalmazott: az új BMI-felmérés adatai azt jelzik, hogy a brit gazdaságot a növekedés kifulladása „vagy még ennél is rosszabb” fenyegeti, különös tekintettel arra, hogy a brexittel kapcsolatban eszkalálódó bizonytalansághoz a világ­gazdaság növekedésének lassulása társul, idézi a szakembert az MTI.

A Bank of England nemrég bemutatott tanulmánya szerint a teljesen szabályozatlan brexit esetére kidolgozott szimulációs modell szerint a brit hazai össztermék a legrosszabb forgatókönyv-változat megvalósulása esetén 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére.

Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne, mint amit a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság során elszenvedett a brit gazdaság: a brit hazai össztermék a válság előtti utolsó csúcspont és az azt követő mélypont között 6,25 százalékot zuhant.

Csaknem negyedével csökkent az észak-írországi farmok jövedelme, és a brexit miatt még tovább romolhat a közeljövőben, ezért mielőbb szükség volna a jó megállapodásra – írja a Belfast Telegraph című északír lap online kiadása. Jelentősen, 467 millió fontról mintegy 360 millió fontra esett az északír farmok jövedelme 2018-ban. A zsugorodás mértéke 23 százalékos – közölte az Egyesült Királyság mezőgazdaságért, környezetügyért és vidékfejlesztésért felelős mi­­nisztériuma. Igaz, ezzel egy időben kedvező adatokat is megosztottak: növekedett a kertészeti ágazat és az élő állatok kibocsátása.

Robin Swann, az Ulster Unionist Party vezetője ugyanakkor megjegyezte: a piaci mozgások miatt nagyon vo­­latilissá válhat a farmok bevétele, ezért a gazdák számára fontos volna, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli, vagyis a no-deal brexitet.

Az egyre közeledő, végsőnek tekintett március 29-ei határidőig már nagyon valószínűtlen egy újabb átfogó megállapodás tető alá hozása, ezért

a szakértők szerint vagy elhalasztják a kilépést, vagy az egyöntetűen legrosszabbnak tartott no-deal brexit valósul meg.

Utóbbi esetben komoly vámkorlátozások és adminisztratív akadályok nehezíthetik az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet, aminek a brit szigetek mezőgazdaságának szereplői lehetnek a legfőbb kárvallottjai.

Mennyire lépnek ki?

A legfontosabb kérdés a gazdasági – és azon belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari – sze­­replők szempontjából is az, hogy a britek benne maradnak-e a vámunióban. Ha hosszabb távon maradnának, akkor a kétoldalú kereskedelem kisebb adminisztratív terhek mellett ugyan, de folytatódhatna, bár London elveszítené vele jogát kereskedelmi különmegállapodások kötésére – amiért végül is az egész brexit történt. Viszont ha kilépnek, a kétoldalú kereskedelem annyira megnehezedik, hogy azt mind az EU, mind Nagy-Britannia megérzi – persze, in­­kább utóbbi igazán. A kereskedelmi forgalmat vámkezelni kellene, aminek egyelőre sem a tárgyi, sem a személyi felté­telei nem állnak az ország rendelkezésére.

Ezen felül egy sor adminisztratív kérdés felvetődne, például állat- és növény­egészségügyi kérdések, márpedig az országba exportáló magyar agrofood-cégeket is nagyon keményen érintené a kilépés.

Nagy-Britannia a no-deal brexittel egyszerűen harmadik országgá válna, vagyis az Európai Szén- és Acélközösség előtti helyzetbe kerülne vissza a kontinenssel való kapcsolatai tekintetében.

Még tárgyalnak

A nehézségek ellenére a tárgyalások folytatásáról állapodott meg múlt hét csütörtöki brüsszeli találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a rendezetlen kiválás elkerülése érdekében.

A kommüniké szerint Juncker ismételten leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, szerinte kiegyensúlyozott szerződés, és figyelmeztetett, hogy a kiválási szerződést a huszonhét bennmaradó tagállam mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A brit kormányfő később Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Guy Verhofstadttal, a testület Brexit-ügyi főmegbízottjával találkozott, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Tusk azt írta a Twitteren, hogy „áttörés továbbra sincs a láthatáron, folytatódnak a tárgyalások”. Tusk már korábban is keményen fogalmazott, múlt héten ugyanis kijelentette: „a pokolban van egy külön hely azok számára, akik az Egyesült Ki­­rályság európai uniós kiválásáért kampányoltak anélkül, hogy bármiféle tervük lett volna arra nézve, miként lehet ezt biztonságosan végrehajtani.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Határidő: bonyolódott transzferár nyilvántartások

Közeledik a május 31-i elkészítési határidő, és minden érintett cégnek az új, bonyolultabb követelményeket kell követnie. Az eddigi, önálló nyilvántartás helyett már kötelező a fődokumentum és helyi dokumentum elkészítése.

A kamara is támogatja a NAK-Magosz aláírásgyűjtését

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtését, amelynek keretében már 165 ezer aláírás gyűlt össze az európai uniós agrárforrások szintjének megőrzése érdekében - jelentették be a kamarák elnökei kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A Sajón tevékenykedő rapsicok buktak le

Április első hetében, hosszas előzetes megfigyelés után, újabb sikeres akciót hajtott végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök ezúttal a Sajó térségében tartottak járműellenőrzéseket, egyik ilyen akciójuk során bukkantak azokra az orvhalászokra, akiknek autójából sajnos már élettelen állapotban került elő három, illegálisan kifogott hal.

A gazdálkodók uniós támogatásának összhangban kell lennie a környezetvédelmi követelményekkel

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. április 15-i luxemburgi ülésén az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről folytattak vitát. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben csökkennének a támogatások.

Tíz százalékkal emelkedhetnek a halászatra fordítható EU-s források

Mintegy tíz százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források - jelentette ki Erdős Norbert fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Megszünteti létfontosságú kávé-vésztartalékait Svájc

A két világháború között született törvény arra kötelez 15 kávéforgalmazó céget, hogy képezzenek 15 300 tonnás állandó "vastartalékot" nyers kávébabból.

Tizenhét traktort kötöttek el Ausztriában tavaly, most kapták el őket

Négy román férfit vettek őrizetbe, akik tavaly március és december között tizenhét traktort loptak el Ausztriában. Erdőben rejtették el a gépeket, ott igyekeztek eltüntetni róluk mindent, ami nyomra vezethet.

Online térképen kapcsolják össze a gazdákat a legközelebbi malommal

Egy interaktív térképet indítottak el az Egyesült Királyságban annak érdekében, hogy a gazdák megtalálják a hozzájuk legközelebbi gabonamalmot, így maximalizálni tudják az őrlés után a bevételüket.

Tipikus gazdaságok nemzetközi összehasonlítása - tejtermelés

Egyre nagyobb az igény az olyan nemzetközi hálózatok iránt, amelyek rendszeresen elemzik és összehasonlítják egy adott ágazat tipikus üzemeit. Az IFCN (International Farm Comparison Network) 2000 óta foglalkozik a globális tejszektor üzemszintű összehasonlításával.

Nem lesz több vega burger

Európában is hódítanak a vegetáriánus és vegán ételek. Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága úgy döntött, hogy az eredetileg húsból készült ételek növényi megfelelőire nem lehet majd használni a "burger", "kolbász", "szalámi", stb. neveket.