Back to top

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Egy, a bécsi egyetem (WU) és a Bécshez közeli Laxenburgban működő Alkalmazott Rendszerelemzések Nemzetközi Intézete (IIASA) a közelmúltban nyilvánosságra hozott közös tanulmánya szerint „az aszályos időszakok és vízhiány növekvő száma erősíti a konfliktusokat és válságokat”, s végső soron a menekültek számának növekedése irányában hat. A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Pedig az időjárási feltételeknek a klímaváltozás jeleként és következményeként bekövetkezett változása már eddig is gyakran szolgált alapul a társadalmi elégedetlenségnek és az adott országból elmenekülők száma növekedésének.
Mielőtt 2010 tavaszán kitört az „arab tavasz”, Szíriát három éves folyamatos szárazság sújtotta, ami – a rossz tervezéssel és hiányos vízgazdálkodással súlyosbítva – több szezonra kiterjedő terméskiesésekhez és élelmiszerhiányhoz, az élelmiszerhiány pedig árrobbanáshoz vezetett. A vidéki lakosság városba vándorlása folytán 2002 és 2010 között a városi lakosság lélekszáma 8,9 millióról 13,8 millióra emelkedett, megterhelve a városi infrastruktúrát, a munkaerőpiacot és a szociális intézményeket; mindazokat a területeket, melyeket az Asszad-rezsim különben is mostohagyerekként kezelt. Így vált az aszály, valamint az elhibázott agrár- és környezeti politika a politikai nyugtalanságok melegágya és végső soron a polgárháború egyik kiváltója. A tanulmány szerzői szerint Szíria példája nem egyedi, a klímaváltozás a menekültmozgalmak összefüggéseire a világ más térségeiben, többek között Afrika szub-szaharai térségében, közelebbről Dél-Szudánban is akadt példa.
A klímaváltozás különböző formában jelenik meg a világ országaiban. Egyes térségekben, (mint a vélhetően leghamarabb a tengerszint-emelkedés áldozatává eső Kiribati szigetcsoport esetében), nem csak az élettér vész el, hanem olyan gazdasági tevékenységek is a természeti feltételek változásának befolyása alá esik, mint a halászat.
A világ más térségeiben az erős esőzések, a hőmérséklet emelkedése és az egyre sűrűbben pusztító viharok vezetnek ahhoz, hogy az emberek elhagyják hazájukat.
A klimatikus változásoknak a társadalomra gyakorolt hatása ugyanakkor nagyban függ attól, milyen az adott állam vezetése. „A klímaváltozás nem mindig és nem mindenütt oka egy-egy konfliktusnak és az abból fakadó migrációs áramlatnak”, de a gyönge állami intézményekkel és alacsony demokrácia-fokkal rendelkező országokban, valamint olyan államokban, melyek a politikai átalakulás időszakát élik, a szélsőséges klimatikus feltételek felerősíthetik a konfliktusokat”, mondta Jesús Crespo Cuaresma, a kutatócsoport vezetője a tanulmány nyilvános bemutatásakor.
 

A Der Standard c. napilap a tanulmányt ismertető írásában idézi az ENSZ Menekültügyi Hatóságát, mely szerint „egyetlen régió sincs bebiztosítva a klímaváltozás ellen”. A szervezet adatai szerint különösen Ázsia alacsony jövedelemtermelő képességű országai vannak kitéve a klímaváltozás hatásainak és 2008 óta már 21,5 millió ember hagyta el hazáját a klímaváltozás következményeként. Már pedig „ha a világ légköre továbbra is úgy fejlődik, ahogy az elmúlt évtizedekben történt, egyes térségekben némely növény- és állatfajták túlélése és ezáltal az emberek létalapja nem lesz biztosítható”.

A klimatikus változások mégsem csak migrációs mozgalmakhoz vezetnének, hanem a természetet is megterhelnék, ami – példának okáért – a menekülttáborok közelében a halállomány túlzott lehalászása, a túlzott fakitermelés és –felhasználás, valamint a vadállomány pusztítása formájában ölt testet.

Mindent egybe vetve „a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján az várható, hogy az elkövetkező évek klimatikus feltételeinek változása a menekült-mozgalmak erősödéséhez fog vezetni”,

idézi a Der Standard tudósítója a bécsi egyetem és a Bécs környéki intézet közös kutatócsoportjának vezetőjét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.

Kelet-Közép-Európa legkorszerűbb zöldség-gyümölcs termelő beruházása

Mosonmagyaróváron március 19-én közös sajtótájékoztató keretében jelentette be az Agrárminisztérium és a FAKT AG, hogy egy közel egymilliárd eurós mezőgazdasági és infrastruktúra-fejlesztési beruházás valósul meg hamarosan Hegyeshalom-Bezenye települések határában. A beruházás jelentős mérföldkő mind a cég, mind Magyarország életében.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.

Összefogás a termeléshez kötött agrártámogatások megtartásáért

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 18-i brüsszeli ülésén Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött támogatások legalább jelenlegi szinten tartását, vagy akár növelését a 2020 utáni időszakban.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.