Back to top

Útvesztő is lehet a precíziós technológiák sokasága?

A modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása a jelen s a jövő sikeres gazdálkodásának alapfeltétele, ám mindez nem jelenti azt, hogy nem futhat „lyukra” az, aki hirtelen jött ötlettől vezérelve akarja tartani a lépést. A téma szakértői a PREGA-n igyekeztek útmutatást adni előadásaikkal az innovációra nyitott gazdáknak.

Azok a gazdálkodók, akik elzárkóznak a precíziós technológiák használatától, lemaradnak az agrárium rohamos fejlődésével lépést tartani igyekvő társaiktól – halljuk gyakran. Arról ugyanakkor ritkábban esik szó, hogy az innovatív megoldások sokasága egyfajta útvesztőként is szolgálhat azok számára, akik kellő felkészültség hiányában próbálják alkalmazni őket. Az idei Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Kiállítás – a PREGA – e téren is tudott hasznos ismeretekkel szolgálni a gazdáknak, többek között a precíziós szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó szekcióban előadást tartott szakemberek jóvoltából.

Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense mindenekelőtt azt hangsúlyozta, a vállalkozó kedvű gazdák első és legfontosabb feladata felmérni a táblán belüli különbségeket. „Mindezt érdemes szenzorral felszerelt eszközzel megtennünk, de persze az sem árt, ha időnként magunk is kimegyünk a földekre” – tanácsolta a szakember, aki szerint az egyébként egységesnek tűnő táblákat felülről nézve – például egy drónnal – azonnal láthatjuk, hol van szükség beavatkozásra. Mint mondta, ez esetben

érdemes számolni a technológiai gépbérlet igénybe vételével, hisz az adott technológia megismerése, előnyeinek felmérése kulcsfontosságú akkor is, ha gépvásárláson gondolkozunk.

Milics Gábor elmondta, a gazdáknak abban az esetben is érdemes szakember véleményét kérni – például a hozamtérképek adatainak értelmezésében –, ha maguk vennék kézbe az irányítást.

Egyebek közt e területen nyújt segítséget a GDi Magyarország Kft., amely az amerikai Esri kizárólagos hazai disztribútoraként térinformatikai megoldásokkal igyekszik megkönnyíteni a gazdálkodási folyamatokat. „A térinformatika a precíziós gazdálkodás egyik legfontosabb eleméül szolgáló helyspecifikus műveletek keretrendszerét adja” – magyarázta Híri István, a cég üzletág igazgatója. Mint mondta, mindennek az alapja az adatok gyűjtése, illetve térképezése, azok elemzése és összehasonlítása. Ez egy szolgáltatásorientált térinformatikai platformon keresztül valósul meg, ahol az információk és az egyes funkciók például okostelefonon keresztül is elérhetők. Az előadás hallgatói ezt követően több, a precíziós gazdálkodást segítő alkalmazás működéséről is képet kaptak.

Az egyik applikáció a talajszkennelési értékeket szemlélteti helyzetünknek megfelelően, miközben a földterületen állunk, egy másik alkalmazással pedig a korábban belvízzel, aszállyal vagy vadkárral sújtott területeinket látjuk ugyanezen a módon. Mindezek mellett lehetőségük van a gazdáknak koordinálni az egyes munkafolyamatokat, illetve sokéves termelési adatokat rendszerezni, összehasonlítani és elemezni akár 200 tábla esetében is.

A szekció programjaiban különös fontossággal bírtak a legmodernebb mezőgazdasági technológiák terén komoly tapasztalattal bíró cégek képviselőinek előadásai. Elsőként Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője szólalt fel, aki nem tagadta, sok kihívásnak kell megfelelnie s legalább annyi tényezőt kell figyelembe vennie annak, aki készen áll a precíziós technikák alkalmazására. „A cél a racionálisabb inputfelhasználás, a hatékonyság és a jövedelmezőség növelése” – tért ki a szakember arra, miért is érdemes használni azokat. Mesterházi Péter Ákos ezt követően a modern mezőgépek legfontosabb ismérveiről beszélt, majd hozzátette:

„nincs olyan gép, amely nem alkalmas precíziós gazdálkodásra, ellenben van olyan gps-eszköz, amely nem alkalmas az adott gép vezérlésére.”

Mint mondta, a modern vezérlési és kormányzási megoldásokon túl a járművek közti adatkommunikáció is rendkívül fontos, különösképp, ha például két, hozammérésre alkalmas betakarítógép dolgozik egymás mellett.

Virág István, az Agrotec Magyarország Kft. PLM termékmenedzsere a cégük által forgalmazott New Holland márka kiterjesztett termékkínálatát ismertette. Mint mondta, az eszközparkot komplex rendszerek és innovatív megoldások jellemzik. Egyebek közt bálázókra és betakarítógépekre szerelhető infravörös szenzorok, nitrogén- és talajszenzorok, elektromos gyomszabályozó, illetve okos időjárásállomás alkotja a portfóliót, amely esetében kulcsszavakként a megtakarítást, a környezetkímélést, a naprakész adatokat, illetve azok önálló feldolgozásának lehetőségét emelte ki a szakember.

Mészáros Gábor, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy a hazai körülmények közt mindig a növény igénye, illetve a talaj állapota határozza meg, milyen talajművelési technikát kell alkalmazni. „Beszélhetünk sávos művelésről, lazításról, esetenként pedig szántásról is, egy a lényeg: azokat jól kell végezni” – emelte ki. A szakember szavai szerint napjaikban a navigációs megoldások már kulcsszerepet játszanak e téren,

a közeljövőt illetően pedig a differenciált munkamélységű talajművelési rendszerekben és a pozicionált fejtrágyázásban lát óriási lehetőséget.

Mint azt nem sokkal később Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője mondta, a precíziós irányba történő nyitáshoz nemcsak technológiai, hanem szemléletbéli változás is szükséges. Szavai szerint mindennek alapját a farmmenedzsment szoftverek kezelése, ezzel együtt a területeink ismerete kell, hogy jelentse. „Kezdetben sok dolgot kell megtanulnunk a nélkül, hogy a „világ összes pénzét” elköltenénk” – tanácsolta. Borsiczky István elmondta, érdemes elsőként a tápanyagutánpótlás irányába mozdulni, majd

egy fotót mutatott a hallgatóságnak, amelyen egy régi típusú, MTZ márkájú traktor volt látható a hozzá kapcsolt műtrágyaszóróval, benne fedélzeti számítógéppel, antennával felszerelve. „Nincs olyan helyspecifikus feladat szilárd műtrágya esetében, amelyet ezzel a géppel ne lehetne megoldani”

– hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, e megoldás amellett, hogy viszonylag kis összegű anyagi ráfordítást kíván, szakmailag óriási előrelépést jelent a gazdának.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

Drón-sereg porozza be a kínai gyümölcsfákat

A Kína északnyugati részén található Hszincsiang tartomány, ahol Korla város gazdálkodói drónokat vetnek be gyümölcsfáik hatékonyabb megporzása érdekében.

A betiltott lóbab

Az olaszországi Sesto Fiorentino polgármestere, Lorenzo Falchi megtiltotta a lóbab termesztését egy beteg gyermek védelmében. A gyermek házától 300 méteres körzetben rendelte el a növények felszámolását.

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

18 ezer hektár GMO fertőzött repcét semmisítettek meg francia gazdák

Franciaországban a gazdák összesen 18 ezer hektárnyi repcét pusztítottak el azután, hogy nem engedélyezett GMO fajtát találtak a vetőmagok között.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.