Back to top

Megvannak a legjobb gesztenyék!

Magyarországon őshonos, hosszú életű fa a szelídgesztenye, ami valaha a szegényeknek adott élelmet. Mára a helyzet alapjaiban megváltozott egy Japánból származó kórokozó miatt, ami gyorsan kipusztítja a fákat. Megindult azonban a nemesítés, amivel ellenálló ázsiai fajtákat kereszteztek a kiváló minőségű európai fajtákkal. Ezekből és a Nagymaros környékén szelektált fajtajelöltekből rendezett bírálatot a Nébih.

Hazánkban körülbelül 500 hektáron termesztünk gesztenyét, az éves termés 200-500 tonna. Hagyományos termőtájai a Duna-kanyarban, Zala, Vas és Somogy megyében találhatók, mondta bevezetőjében Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága vezetője.

Tizennégy gesztenyefajtát bíráltak a Nébih rendezvényén
Fotó: Horváth Csilla
Sokféleképp hasznosítható a gesztenye, derült ki a bírálatot megelőző kerekasztal-beszélgetésen: erdeinkben elegyesen található meg a melegebb, savanyú vagy semleges talajú területeken. Fája a legnagyobb fűtőértékű hazai faanyag, tudtuk meg Kiss Balázs erdésztől.

Nagymaros körzetében többször is betelepítettek olasz gesztenyefajtákat, ami sajátos, természetesen kereszteződött állomány kialakulásához vezetett.

Mint Zeller Zoltán nemesítő elmondta, 700 évre visszanyúló népi szelekció is működött a tájban, és ezek a gesztenyefák jobban alkalmazkodnak az eltérő környezeti adottságokhoz, mint a hivatalos fajtalistán szereplők.

Mint a legtöbb héjas gyümölcshöz, a gesztenyéhez is lehet szarvasgombát telepíteni, mondta Gógán Andrea kutató. Magyarországon sokféle, kiváló minőségű szarvasgombafaj él, amelyekkel a gesztenye gyökérzetét is be lehet oltani, ezáltal az elültetett fa a föld alatt is termést ad. Még egy haszonvételi mód lehetséges, a mézgyűjtés, amiről Németh Zsolt méhész elmondta, hogy a gesztenyeméz nagyon értékes mézfajta, viszont a közhiedelemmel ellentétben sosem fekete, hanem borostyánszínű vagy barna.

Nagymaroson szelektált fajtajelölt
Fotó: Horváth Csilla
Maga a szelídgesztenye igen értékes táplálék, hiszen magas rost- és C-vitamin-tartalmú, sok benne a vas, a kalcium, a magnézium, a foszfor és a kálium,

ezáltal hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz, mondta Zoltai Anna közétkeztetési szakértő. Ráadásul nagyon finom, minden magyar ismeri a gesztenyepürét. Sok más sütemény vagy édesség is készül belőle, sőt a gasztronómiában köretekben, sós változatban is használják.

A bírálaton a hazai államilag minősített fajták (Iharosberényi 2, Iharosberényi 29, Köszegszerdahelyi 29, Nagymarosi 38) mellett öt nagymarosi szelekció szerepelt, valamint külföldi fajhibridek, amelyek ellenállók a gesztenye kéregrákkal szemben. Ez utóbbiak nevét már most érdemes lehet ízlelgetni: Bouche de Betizac, Bournette, Ferosacre, Precoce Migoule, Marlhac.

Győztek a nagymarosiak

Színük, méretük, ízük, állományuk és a gesztenye pucolhatósága (a bél milyen könnyen fejthető ki a héjból és a rekeszfalak közül) alapján bírálták el a fajtákat, 1-5-ig terjedő skálán.

A termés színe alapján a bírálók a Nagymaroson szelektált gesztenyéket, illetve a Nagymarosi 38-at ítélték a legtetszetősebbnek. A hazai fajták 4,3-4,7 pontot értek el. A termés mérete, alakja szempontjából a nagymarosi szelekciók mellett a Bouche de Betizac és a Precoce Migoule fajták szerepeltek a legjobban. Szintén az újonnan szelektált hazai gesztenyék bizonyultak a legjobbnak a bél kifejthetősége alapján, 3,9-4,6 közötti átlagos pontszámokkal.

A gesztenyebél értékelése során is hasonlóan alakultak az értékek, mint a termés esetében. Illat, íz (3,8-4,5) szempontjából és a bél állománya (3,5-4,4) szerint is az új szelekciók kapták a legmagasabb pontszámokat. Az állomány értékelése során még a Bouche de Betizac került a legjobbak közé. Érdekes módon szinte roppanó húsú, illetve erősen lisztes állományú gesztenyéket is kóstolhattunk, és alighanem az ázsiai fajtákból eredő mellékízt is lehetett érzékelni egyes mintákban.

Az összesített pontszámok alapján az új nagymarosi gesztenyék állnak az élen, az ellenálló hibridek közül a Bouche de Betizac, valamint a Marlhac kapta a legkedvezőbb értékelést.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Jubileumi vándorgyűlés Gyulajon

Idén a Tolnai-hegyhát déli részén található Lengyel ad otthont az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének és ahhoz kapcsolódóan az Év Erdésze Verseny döntőjének. A jubileumi 150. Vándorgyűlés terepi programjainak és az Év Erdésze Verseny döntőjének a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. lesz a házigazdája és szervezője.

A tápanyagellátás befolyásolja a vörösborok minőséget

Olaszországban mind nagyobb szerepet kap a szőlőtermesztésben az öntözés, a klímaváltozás közvetlen következményeként. Ezt lehetőségként fogják föl, amivel a vörösborok minőségén is javíthatnak. Tápoldatozással ugyanis térben és időben precíziósan tudják szabályozni a tápanyagellátást, a szőlő fejlődési szakaszaihoz igazítva.

Rekordszinten az európai almakészlet

Idén március elején 12 éve nem tapasztalt mennyiségű almakészlet volt még az európai tárolókban. Az Alma és Körte Világszövetség (WAPA) adatai szerint március elsején közel 3,1 millió tonna alma vár értékesítésre. Ez több mint másfélszer annyi, mint egy évvel korábban ugyanebben az időpontban, amikor csaknem 1,8 millió tonna alma maradt az európai termelők tárolóiban.

Jól jött a hétvégi csapadék a veteményeseknek és a gyümölcsösöknek

Az elvetett zöldségmagok kikelését és a gyümölcsök virágzását segítette a hétvégén esett csapadék, ugyanakkor az közel sem biztosította a szükséges mennyiséget - közölte Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.

Az agrárszakmák sztárjai

Véget ért a kétnapos Agrár Szakma Sztár fesztivál. Kihirdették az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és a Szakma Kiváló Tanulója Versenyek eredményeit, a dobogósok személyesen vehették át elismeréseiket.

Csicseriborsó vírus dinnyén

Marokkóban közel 17 ezer hektáron termesztenek görögdinnyét, a termés megközelíti a 620 ezer tonnát. Néhány éve új vírusbetegség ütötte föl a fejét, ami húsbarnulással, valamint a termés torzulásával és megkeményedésével jár. A kórokozó a csicseriborsó klorotikus törpülés vírus (CpCDV), amely a világ meleg éghajlatú vidékein számos növénycsalád tagjait betegíti meg.

Végjáték: kijutni a tojásból

Elérkezett a végjáték! A Nébih „Túlélő tojások” című élő streamje a végkifejlethez közeledik, vagyis hamarosan várható a kiscsibék kikelése. A keltetőbe tett nyolc tojásból hét eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor egy napon belül megkezdi a kikelést. A tojás héjának feltörése, és a tojásból való kijutás folyamata akár 4-5 órán át is eltarthat.

Az erdei faválasztékot szállítókat is ellenőrzi a Nébih

Erdei faválaszték szállítása kizárólag szállítójeggyel végezhető. 2019. január elsejétől már csak az új típusú szállítójegy alkalmazható, amelyen a szállítás részleteit a fuvarozóknak kell feltüntetnie és igazolnia. A Nébih a jövőben fokozottan ellenőrzi, hogy a fuvarozók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. A mulasztás komoly szankciókat vonhat maga után.