Back to top

Megvannak a legjobb gesztenyék!

Magyarországon őshonos, hosszú életű fa a szelídgesztenye, ami valaha a szegényeknek adott élelmet. Mára a helyzet alapjaiban megváltozott egy Japánból származó kórokozó miatt, ami gyorsan kipusztítja a fákat. Megindult azonban a nemesítés, amivel ellenálló ázsiai fajtákat kereszteztek a kiváló minőségű európai fajtákkal. Ezekből és a Nagymaros környékén szelektált fajtajelöltekből rendezett bírálatot a Nébih.

Hazánkban körülbelül 500 hektáron termesztünk gesztenyét, az éves termés 200-500 tonna. Hagyományos termőtájai a Duna-kanyarban, Zala, Vas és Somogy megyében találhatók, mondta bevezetőjében Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága vezetője.

Tizennégy gesztenyefajtát bíráltak a Nébih rendezvényén
Fotó: Horváth Csilla
Sokféleképp hasznosítható a gesztenye, derült ki a bírálatot megelőző kerekasztal-beszélgetésen: erdeinkben elegyesen található meg a melegebb, savanyú vagy semleges talajú területeken. Fája a legnagyobb fűtőértékű hazai faanyag, tudtuk meg Kiss Balázs erdésztől.

Nagymaros körzetében többször is betelepítettek olasz gesztenyefajtákat, ami sajátos, természetesen kereszteződött állomány kialakulásához vezetett.

Mint Zeller Zoltán nemesítő elmondta, 700 évre visszanyúló népi szelekció is működött a tájban, és ezek a gesztenyefák jobban alkalmazkodnak az eltérő környezeti adottságokhoz, mint a hivatalos fajtalistán szereplők.

Mint a legtöbb héjas gyümölcshöz, a gesztenyéhez is lehet szarvasgombát telepíteni, mondta Gógán Andrea kutató. Magyarországon sokféle, kiváló minőségű szarvasgombafaj él, amelyekkel a gesztenye gyökérzetét is be lehet oltani, ezáltal az elültetett fa a föld alatt is termést ad. Még egy haszonvételi mód lehetséges, a mézgyűjtés, amiről Németh Zsolt méhész elmondta, hogy a gesztenyeméz nagyon értékes mézfajta, viszont a közhiedelemmel ellentétben sosem fekete, hanem borostyánszínű vagy barna.

Nagymaroson szelektált fajtajelölt
Fotó: Horváth Csilla
Maga a szelídgesztenye igen értékes táplálék, hiszen magas rost- és C-vitamin-tartalmú, sok benne a vas, a kalcium, a magnézium, a foszfor és a kálium,

ezáltal hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz, mondta Zoltai Anna közétkeztetési szakértő. Ráadásul nagyon finom, minden magyar ismeri a gesztenyepürét. Sok más sütemény vagy édesség is készül belőle, sőt a gasztronómiában köretekben, sós változatban is használják.

A bírálaton a hazai államilag minősített fajták (Iharosberényi 2, Iharosberényi 29, Köszegszerdahelyi 29, Nagymarosi 38) mellett öt nagymarosi szelekció szerepelt, valamint külföldi fajhibridek, amelyek ellenállók a gesztenye kéregrákkal szemben. Ez utóbbiak nevét már most érdemes lehet ízlelgetni: Bouche de Betizac, Bournette, Ferosacre, Precoce Migoule, Marlhac.

Győztek a nagymarosiak

Színük, méretük, ízük, állományuk és a gesztenye pucolhatósága (a bél milyen könnyen fejthető ki a héjból és a rekeszfalak közül) alapján bírálták el a fajtákat, 1-5-ig terjedő skálán.

A termés színe alapján a bírálók a Nagymaroson szelektált gesztenyéket, illetve a Nagymarosi 38-at ítélték a legtetszetősebbnek. A hazai fajták 4,3-4,7 pontot értek el. A termés mérete, alakja szempontjából a nagymarosi szelekciók mellett a Bouche de Betizac és a Precoce Migoule fajták szerepeltek a legjobban. Szintén az újonnan szelektált hazai gesztenyék bizonyultak a legjobbnak a bél kifejthetősége alapján, 3,9-4,6 közötti átlagos pontszámokkal.

A gesztenyebél értékelése során is hasonlóan alakultak az értékek, mint a termés esetében. Illat, íz (3,8-4,5) szempontjából és a bél állománya (3,5-4,4) szerint is az új szelekciók kapták a legmagasabb pontszámokat. Az állomány értékelése során még a Bouche de Betizac került a legjobbak közé. Érdekes módon szinte roppanó húsú, illetve erősen lisztes állományú gesztenyéket is kóstolhattunk, és alighanem az ázsiai fajtákból eredő mellékízt is lehetett érzékelni egyes mintákban.

Az összesített pontszámok alapján az új nagymarosi gesztenyék állnak az élen, az ellenálló hibridek közül a Bouche de Betizac, valamint a Marlhac kapta a legkedvezőbb értékelést.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Ingyenes állategészségügyi és járványvédelmi képzés

Tavasszal elsőként a viziszárnyastartók számára indítja el ingyenes állategészségügyi oktatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Professzor: kevesebb sót használjon az élelmiszeripar!

Újabb tudós figyelmeztetett a sóbevitel mérséklésének hatására, Paul Elliott, az Imperial College London professzora ráadásul rendszerszintű változást sürget. Szerinte ha az élelmiszeripar nagyarányú sócsökkentést lépne meg, az emberéleteket menthetne.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.

Léüzemekben végzi az étkezési alma

Olyan mértékben szenvedtek minőségromlást az ősszel étkezési almaként a hűtőházakba tárolt gyümölcsök, hogy - kármentés gyanánt - Magyarországon is újraindultak a léüzemek, de az árak az őszihez hasonlóan a mélyben vannak - írta a Világgazdaság.

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozási továbbképzés a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága – az ingyenes szakmai programsorozata keretein belül – meghirdeti a „Tanuljunk együtt! - Zöldség-gyümölcs feldolgozás” elnevezésű rendezvényét.

Kelet-Közép-Európa legkorszerűbb zöldség-gyümölcs termelő beruházása

Mosonmagyaróváron március 19-én közös sajtótájékoztató keretében jelentette be az Agrárminisztérium és a FAKT AG, hogy egy közel egymilliárd eurós mezőgazdasági és infrastruktúra-fejlesztési beruházás valósul meg hamarosan Hegyeshalom-Bezenye települések határában. A beruházás jelentős mérföldkő mind a cég, mind Magyarország életében.

Brexit: már a karácsonyi szerződések is késnek

Előfordulhat, hogy hiába keresik a hagyományos karácsonyi élelmiszertermékeket a brit édességek és csemegék rajongói az idei ünnepek alkalmával. Arról már sokat beszéltek, hogy a jelentős élelmiszerbehozatalra szoruló brit szigeteken korábban nem látott áruhiány és drágulás következhet be a Brexit miatt, de a jelek szerint a jellegzetesen brit termékek kivitele is komoly akadályok elé néz.

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.