Back to top

Megvannak a legjobb gesztenyék!

Magyarországon őshonos, hosszú életű fa a szelídgesztenye, ami valaha a szegényeknek adott élelmet. Mára a helyzet alapjaiban megváltozott egy Japánból származó kórokozó miatt, ami gyorsan kipusztítja a fákat. Megindult azonban a nemesítés, amivel ellenálló ázsiai fajtákat kereszteztek a kiváló minőségű európai fajtákkal. Ezekből és a Nagymaros környékén szelektált fajtajelöltekből rendezett bírálatot a Nébih.

Hazánkban körülbelül 500 hektáron termesztünk gesztenyét, az éves termés 200-500 tonna. Hagyományos termőtájai a Duna-kanyarban, Zala, Vas és Somogy megyében találhatók, mondta bevezetőjében Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága vezetője.

Tizennégy gesztenyefajtát bíráltak a Nébih rendezvényén
Fotó: Horváth Csilla
Sokféleképp hasznosítható a gesztenye, derült ki a bírálatot megelőző kerekasztal-beszélgetésen: erdeinkben elegyesen található meg a melegebb, savanyú vagy semleges talajú területeken. Fája a legnagyobb fűtőértékű hazai faanyag, tudtuk meg Kiss Balázs erdésztől.

Nagymaros körzetében többször is betelepítettek olasz gesztenyefajtákat, ami sajátos, természetesen kereszteződött állomány kialakulásához vezetett.

Mint Zeller Zoltán nemesítő elmondta, 700 évre visszanyúló népi szelekció is működött a tájban, és ezek a gesztenyefák jobban alkalmazkodnak az eltérő környezeti adottságokhoz, mint a hivatalos fajtalistán szereplők.

Mint a legtöbb héjas gyümölcshöz, a gesztenyéhez is lehet szarvasgombát telepíteni, mondta Gógán Andrea kutató. Magyarországon sokféle, kiváló minőségű szarvasgombafaj él, amelyekkel a gesztenye gyökérzetét is be lehet oltani, ezáltal az elültetett fa a föld alatt is termést ad. Még egy haszonvételi mód lehetséges, a mézgyűjtés, amiről Németh Zsolt méhész elmondta, hogy a gesztenyeméz nagyon értékes mézfajta, viszont a közhiedelemmel ellentétben sosem fekete, hanem borostyánszínű vagy barna.

Nagymaroson szelektált fajtajelölt
Fotó: Horváth Csilla
Maga a szelídgesztenye igen értékes táplálék, hiszen magas rost- és C-vitamin-tartalmú, sok benne a vas, a kalcium, a magnézium, a foszfor és a kálium,

ezáltal hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz, mondta Zoltai Anna közétkeztetési szakértő. Ráadásul nagyon finom, minden magyar ismeri a gesztenyepürét. Sok más sütemény vagy édesség is készül belőle, sőt a gasztronómiában köretekben, sós változatban is használják.

A bírálaton a hazai államilag minősített fajták (Iharosberényi 2, Iharosberényi 29, Köszegszerdahelyi 29, Nagymarosi 38) mellett öt nagymarosi szelekció szerepelt, valamint külföldi fajhibridek, amelyek ellenállók a gesztenye kéregrákkal szemben. Ez utóbbiak nevét már most érdemes lehet ízlelgetni: Bouche de Betizac, Bournette, Ferosacre, Precoce Migoule, Marlhac.

Győztek a nagymarosiak

Színük, méretük, ízük, állományuk és a gesztenye pucolhatósága (a bél milyen könnyen fejthető ki a héjból és a rekeszfalak közül) alapján bírálták el a fajtákat, 1-5-ig terjedő skálán.

A termés színe alapján a bírálók a Nagymaroson szelektált gesztenyéket, illetve a Nagymarosi 38-at ítélték a legtetszetősebbnek. A hazai fajták 4,3-4,7 pontot értek el. A termés mérete, alakja szempontjából a nagymarosi szelekciók mellett a Bouche de Betizac és a Precoce Migoule fajták szerepeltek a legjobban. Szintén az újonnan szelektált hazai gesztenyék bizonyultak a legjobbnak a bél kifejthetősége alapján, 3,9-4,6 közötti átlagos pontszámokkal.

A gesztenyebél értékelése során is hasonlóan alakultak az értékek, mint a termés esetében. Illat, íz (3,8-4,5) szempontjából és a bél állománya (3,5-4,4) szerint is az új szelekciók kapták a legmagasabb pontszámokat. Az állomány értékelése során még a Bouche de Betizac került a legjobbak közé. Érdekes módon szinte roppanó húsú, illetve erősen lisztes állományú gesztenyéket is kóstolhattunk, és alighanem az ázsiai fajtákból eredő mellékízt is lehetett érzékelni egyes mintákban.

Az összesített pontszámok alapján az új nagymarosi gesztenyék állnak az élen, az ellenálló hibridek közül a Bouche de Betizac, valamint a Marlhac kapta a legkedvezőbb értékelést.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Iskolatej, iskolagyümölcs – Jelentős uniós támogatás a következő tanévben is

Az európai uniós iskolaétkeztetési program keretében 2019 és 2020 folyamán EU-szerte több millió gyermek fog majd tejet, gyümölcsöt és zöldséget kapni, Magyarország 5,7 millió eurós támogatásban részesül.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Hódmezővásárhely: az államtitkár együttműködést ígért

Megújult épületben, új infrastruktúrával körülvéve várta a már hagyományos díjátadóra a 26. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szervezői csapata az érintett cégeket és újságírókat. A kiállítás idén az OMÉK társrendezvénye is.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Drasztikus esés a fagyasztott meggy kereskedelemében

Globális szinten 2018-ban 17,6%-kal csökkent a fagyasztott meggy kereskedelme a legfőbb termelő ország exportjának csökkenése miatt. A NAK piaci pillanatképe.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.