Back to top

Mi a baj a kadarkával?

A kadarka az egyik ősi magyar szőlőfajta, a belőle készült bor mégsem népszerű a hazai fogyasztók körében, ezért nehéz eladni. Kadarka - Régen és most címmel tartottak kerekasztal beszélgetést az Egerben. Kiderült, a fajta jelenleg kuriózum, kevés van belőle, ezért nem érdemes olcsó borokra pazarolni a szőlőt. Ez egy komoly feladata szakma számára.

Kadarka - Régen és most címmel tartottak kerekasztal beszélgetést Egerben a XX Szőlészeti és Borászati konferencián, ahol Mauer Oszkár, Geönczöl Attila, Pálfi Noémi, Csutorás Ferenc, Szentesi József, Nagy-Sagmeister Ernő borászok (Külhoni Magyar Borászok Egyesülete) keresték a megoldást a kadarka problémára.

Elhangzott, hogy származását homály fedi, egyesek szerint balkáni eredetű, Kis-Ázsiából került hozzánk, olyan régen termesztik Magyarországon, hogy teljes egészében ősi magyar fajtaként tartják számon,

rengeteg változata van, alkalmazkodott a körülményekhez, és mindenhol helyivé vált.
Legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd, de minden olyan borvidéken találkozunk vele, ahol számottevő vörösbor készítés van, így többek között Villányban és Egerben is. A háború előtti időszakban az Egri Bikavér elmaradhatatlan alkotórésze volt.

A filoxéra járvány után háttérbe szorult, helyét a világfajták foglalták el.

A legrégebbi ültetvények a Dél-Alföldön, és a Szerémség területén a mai Horvátország és Szerbia területén, a Duna és a Száva között található – itt megmaradt az ősi ültetvények egy része.

Ez a legjobb termőterülete, amit mi sem bizonyít jobban, mint egy 1920-as adat, amely szerint a Szerémségben 9000 hektárnyi szőlőültetvény volt, amelyből 6000 hektárt foglalt el a kadarka.


Napjainkra a hazai termőterületei lecsökkentek, az országban 360 hektárnyi ültetvény van, Egerben, ahol a bikavér első számú alapanyaga volt, mindössze 36 hektár található.

Bár magyar fajta,  itthon nehezen fedezik fel újra a borfogyasztók. Ennek egyik oka, hogy a szocializmus tömegtermelésének rossz emléke még mindig él.  Akkor 40. 0000 hektáron termesztették, sok volt belőle, és a minősége is kívánnivalót hagyott maga után.  A rendszerváltás idejére az emberek kiéheztek a változatosságra, ezért más fajták felé fordultak.

Nehéz visszaszerezni a bizalmat. A magyar fogyasztó jelenleg nem nyitott erre, egyelőre igen megosztó borféle, vagy kedvelik, vagy egyáltalán nem szeretik.

Pedig a magyar gasztronómiában meg van a helye, a szereti a paprikát és a magyar fűszereket, ezért a hagyományos magyaros fogások kísérője.

De kiváló az ázsiai ételekhez is, ezért ázsiai éttermekben is vásárolják.

A hazai piacon mégis nehéz eladni. mert nem elég testes, a színe halványabb a megszokott vörösborokénál, sok fogyasztó azt hiszi, hibás a bor. Angol szakírók viszont dicsérik a magyar kadarkát. Külföldön több ilyen típusú bor is van, ezért ott értik és szeretik.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a legnagyobb játszótér a hazai borászoknak. Jelenleg kuriózum, kevés van belőle, ezért nem érdemes olcsó borokra pazarolni a szőlőt. Ez egy komoly feladata szakma számára.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy új marketingre van szüksége a kadarkának és a fogyasztókat is meg kell tanítani a fajta jellegzetességeire, értékelésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Kihajózik a Balatoni Kör

Rendhagyó helyszínre talált a Balatoni KÖR által életre hívott télen-nyáron nyitva tartó Balatont hirdető 2018/2019-es Gasztropiknik. A rendezvénysorozat utolsó állomása stílusosan a Balaton közepe lesz, ahol a pompás élőzene kiséretében elfogyasztott finom ételek-italok mellett bemutatásra kerül a legújabb Kóstold körbe kiadvány is.

Jó helyek a Dél-Balatonon

Bár rengeteg online felület ajánl utazási tippeket, mégis legszívesebben a helyiek tanácsát fogadjuk meg. Így sokszor olyan helyekre juthatunk el, egyedi élményeket szerezve, amelyekről az útikönyvek sem írnak.

A tápanyagellátás befolyásolja a vörösborok minőséget

Olaszországban mind nagyobb szerepet kap a szőlőtermesztésben az öntözés, a klímaváltozás közvetlen következményeként. Ezt lehetőségként fogják föl, amivel a vörösborok minőségén is javíthatnak. Tápoldatozással ugyanis térben és időben precíziósan tudják szabályozni a tápanyagellátást, a szőlő fejlődési szakaszaihoz igazítva.

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.

Mobil borfogyasztási szokások: vásárlást segítő applikációk

A borvilág dinamikus terület, folyton mozgásban és változásban van. A Bloomberg 2018-ban végzett felmérést a trendeket keresve, és érdekes megállapításokat tett.

Folytatódott a termelői árak drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint februárban – 2018 második havához viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 23 forinttal nőtt, a vágómarháé viszont 42, a vágósertésé 13, a vágóbaromfié pedig 4 forinttal olcsóbb lett. A nyerstejért ugyanannyit, az étkezési tojásért 1 forinttal fizettek kevesebbet, mint az elmúlt évben. A gabona 14,8 százalékkal került többe.