Back to top

Világvándorból lett áfonyatermesztő

Hivekovics Ákos közel két évtized világ körüli vándorlás után tért vissza szülőfalujába, a Zala megyei Nagyrécsére. Szülei felajánlották neki a kéthektáros családi bodzást gazdálkodásra, de ő inkább az áfonyára és a körtére tette a hangsúlyt, és pár év alatt 65 hektáros gazdaságot épített.

Hivekovics Ákos hároméves korában kezdte gyűjteni az ízeltlábúakat. Nem állt meg néhány darabnál, kétszázféle tücske és bogara lett néhány év alatt, az egész ház az állataival volt tele. Falta a Gerald Durrell-könyveket és védte az állatokat, mert a szüleitől azt tanulta, hogy azt úgy kell - írja az Index.

Harminchét éves volt, amikor majdnem két évtizednyi külföldi vándorlása után a szülei feltették neki a kérdést: nem akarja-e abbahagynia az utazást, leporolni az agrárdiplomáját és csinálni valamit a szülői ház végében lévő kéthektárnyi bodzással? A szülők megküzdöttek érte, hogy a család a kárpótlás során visszakapja a kis földterületet, inkább más követelésükről mondtak le, csak a ház melletti területet megszerezzék.

Hivekovics Ákos megnézte a földet, majd egy évre európai körútra ment, 15 országban járt, hogy kiderítse, mit érdemes termeszteni a családi földön, mire van igény az európai piacon. A válasz egyértelmű volt: bogyós gyümölcsre, mert abba mindenkinek beletörik a bicskája. 2012-ben költözött vissza Magyarországra, családi gazdaságuk ma 65 hektáron gazdálkodik a Nagykanizsa közelében lévő Nagyrécse térségében, mert Hivekovics Ákos sosem tudott megállni néhány tételnél, már a bogaraknál sem.

Kezdjük a legnehezebbel!

„Nem akartam úgy beleugrani, hogy persze, adjátok ide a bodzást, aztán majd lesz valami.” Az egyéves európai körút után már megvolt a cél tehát, a bogyós gyümölcsök, és mivel azon belül is a szedret mondták a legnehezebbnek, a régi családi földön azzal kezdtek. „A szedren rengeteg a zöld munka. Egy bokron hat-nyolc hajtással dolgozunk egyszerre, ami letermett, le kell vágni, de már egyben termeszteni a jövő évi hajtásokat.”

És bár a szedren van fajlagosan a legnagyobb profit, mégsem ez lett a slágertermékük, hanem az áfonya. Nyári szezonban az áruházláncok a hazai fogyasztás nyolcvan százalékát tőlük veszik.

„Az áfonyát imádják az emberek, de annál nehezebb vele dolgozni. Nem szereti az itteni földet (egyébként nem sok földet szeret, azért sem bajlódnak vele sokan), ezért cserepekben termesztjük, hidropóniás módszerrel. 108 ezer tízliteres vödrünk van” – mutatott körbe Hivekovics Ákos az áfonyaföldön, ahol amerre csak szem ellátott, áfonyavödrök sorakoztak. (A hidropónia föld nélküli termesztést jelent. Az ötlet alapja, hogy a növényeknek nem feltétlenül szükséges a termőtalaj, ha a tápanyagokat külön adagolják neki.)

Málnát és körtét is termesztenek az áfonya mellett. „Ellentétben az áfonyával a körte szereti a zalai talajt, ezt még a nemzetközi agráregyetemek is említik. Egyértelmű volt, hogy ha hagyományos, fásszárú növénnyel fogunk foglalkozni, az a körte lesz” - fogalmaz a vállalkozó. Hivekovicsék kétfélét termesztenek, azt a kettőt, amelyiket a magyar szereti, a vilmost és Bosc kobakot. Az üzletember azt mondja, vannak kísérletek a körtével a világban, de nagy tömegben a magyarok egyelőre csak a megszokott körteféléket fogyasztják. A gyümölcsökön kívül maradt a méz is a családi gazdaságban, a kétszáz méhcsalád mellé a virágzás idején kölcsönöznek poszméheket is.

Családi ügy

A már visszavonuláson gondolkodó, de a fiuk őrült ötlete miatt még mindig aktívan dolgozó szülők mellé az idősebb báty is beszállt az üzletbe. Ő felel a pénzügyekért. Így alakult, hogy a Hivekovics testvérek eddig, öt év alatt már másfél milliárd forintot költöttek a családi gazdaságra, ennek ötöde volt önerő (mindenki eladta, amije volt, és betette a megtakarításait), további 1,2 milliárd forint pedig hitel.

Az uniós támogatásból tudtak földeket venni, azokat fejleszteni, de abból épült egy 1600 négyzetméteres új hűtőház is, elsősorban a körtének, amelyet így (mondjuk, csak a Bosc fajtát) akár egy évig is tudják majd tárolni, összesen 1100 tonnát.

Körtéből máshogy nem lehet keresni. Ha nem hűtik, azonnal és nyomott áron lehet csak eladni.

A bogyós gyümölcsöket ezzel szemben rövid ideig lehet eltartani, még a hűtőházban is, így esetükben az egyetlen út a profitmaximalizálásra a szezon széthúzása. „Ezen Magyarországon már nem tudok tovább javítani, fóliasátrakban májusra van először áfonya, utána jön a szabadföldi, és még szeptember közepén is tudok adni, de több egyszerűen ezen a klímán nem lehetséges.” Ezért Hivekovicsék kilépnek az országból, melegebb éghajlatot keresnek. Úgy néz ki, Marokkót érdekli a lehetőség, és hajlandó földeket eladni áfonyatermesztés céljából.

Valószínűleg hagyományos célokra itthon sem vesz több földet a Hivekovics család, inkább az innováció irányába lépnek. Az áfonyák locsolását és táplálását már így is teljesen számítógép-vezérelt rendszer végzi (ezzel kimaxolva a hatékonyságot és a környezetvédelmet), emellett a cég elnyerte az úgynevezett Cravo-házak telepítésének jogát Közép-Európában.

Ezekkel és a marokkói termesztéssel végre el tudnánk azt érni, hogy magyar gyümölcstermesztő gazdaság létünkre az év 12 hónapjában folyamatosan tudunk termelni és piacra szállítani.

A Hivekovics Családi Gazdaság 30 állandó alkalmazottat foglalkoztat, nyáron ez a szám idényjelleggel 130 főre duzzad. Embert találni és főleg ugyanazt az embert találni, aki előző évben is náluk dolgozott, nagyon nehéz. Mivel az idénymunka bizonytalan, a munkások ide-oda vándorolnak. „Nem könnyű az sem, hogy a munkás, aki a szezon végére betanul, utána elmegy ezzel a tapasztalatával Ausztriába, és keres ötször annyit.”

A gazdaság jelenlegi éves forgalma 500 millió forint, de a gazdaság és a kiszolgáló egységek 1 milliárdos éves bevételre vannak kalkulálva, amelyet ebben a tempóban két-három éven belül ér el. Hivekovics Ákos a fejlődési lehetőséget a szezonon kívüli időszakban látja, amikor a polcok chilei áfonyával vannak tele. „Biztosak vagyunk benne, hogy a chilei áfonyával szemben nagyon versenyképesek leszünk. A chileivel sok a baj, két és fél hónapot utazik a tengeren, gyakran félrohadt, mire ideér (amíg nekünk maximum három napra lesz szükségünk, hogy a marokkói gyümölcsünket eljuttassuk a fogyasztókhoz.”

Hivekovicsék sikerüket az áfonyának köszönhetik, emiatt még az áruházláncok is eltekintenek a kizárólagosságtól.

„Az áfonyára azonban nagy szükség van, így pedig könnyebben kérnek tőlünk mást is, körtét, szedret, málnát.” A cég nemrég kötötte meg a szerződést az utolsó nagy magyar áruházlánccal, ami hátravolt, a Sparral. A gazdaságnál új gyümölcsként belép még a kökény és a húsos som, szintén az áruházi igények miatt, illetve pályáznak egy mogyoróintegrátori szerepre is.

És akkor talán meglépjük a hazai Nutellát is.

Hivekovics Ákos szerint a mezőgazdaságban sohasem könnyű, és ők is belebuktak volna, ha nem tudják iszonyú pontosan kijelölni azt a négy-öt irányt, amiből sikert reméltek. Emellett testvére pénzügyi felkészültsége segített sokat.

Forrás: 
Index

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

Csúszásmentes, hűthető, fűthető padlóelemek

Különleges padlóborításokat, fűtött és hűtött rácspadozatot fejlesztett sertésistállókba a Fournier francia cég. A már szabadalmaztatott megoldás, a Modulo-Therm padozat lehetővé teszi az optimális hőmérsékletű - hűthető, fűthető - zónák tetszés szerinti kialakítását a sertésistállókban.

Úgy viszik a bécsi földet, mint a cukrot

Rekord mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta. A Guter Grund nevet viselő virágföldet a város zöldhulladékára alapozva állítják elő, ráadásul teljesen tőzegmentes és a biotermesztésben is felhasználható.

Kertekkel és napelemekkel szórja tele a városokat a Lidl

Az olasz Lidl megnyitotta első olyan üzletét, melynek tetején városi kertet alakított ki. A terv egy civil szervezet bevonásával valósult meg. Közben Belgiumban 7200 napelemet szerel fel boltjai tetejére.

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.

Mobil borfogyasztási szokások: vásárlást segítő applikációk

A borvilág dinamikus terület, folyton mozgásban és változásban van. A Bloomberg 2018-ban végzett felmérést a trendeket keresve, és érdekes megállapításokat tett.

Határidő: bonyolódott transzferár nyilvántartások

Közeledik a május 31-i elkészítési határidő, és minden érintett cégnek az új, bonyolultabb követelményeket kell követnie. Az eddigi, önálló nyilvántartás helyett már kötelező a fődokumentum és helyi dokumentum elkészítése.

Folytatódott a termelői árak drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint februárban – 2018 második havához viszonyítva – a vágójuh kilónkénti ára 23 forinttal nőtt, a vágómarháé viszont 42, a vágósertésé 13, a vágóbaromfié pedig 4 forinttal olcsóbb lett. A nyerstejért ugyanannyit, az étkezési tojásért 1 forinttal fizettek kevesebbet, mint az elmúlt évben. A gabona 14,8 százalékkal került többe.

Így keltettek nagy hírverést az agrárszakmáknak

Mint arról beszámoltunk, véget ért az I. Agrár Szakma Sztár Fesztivál, amelyet a jó hangulat és a feszült pillanatok egyaránt jellemeztek. A hagyományteremtő célú rendezvényen alaposan körbenéztünk – következzenek bővebb tapasztalataink.

Jól jött a hétvégi csapadék a veteményeseknek és a gyümölcsösöknek

Az elvetett zöldségmagok kikelését és a gyümölcsök virágzását segítette a hétvégén esett csapadék, ugyanakkor az közel sem biztosította a szükséges mennyiséget - közölte Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.