Back to top

Az év fajai: a hírverés akár a fennmaradás záloga is lehet

A Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában új, havonta jelentkező rovattal találkozhatnak olvasóink. Ebben tartalmas, természetről és annak védelméről szóló cikkekkel készülünk, illetve gyűjtünk össze számos, a gazdálkodók számára fontos és hasznos tudnivalót a témában. Alább a rovat első cikkeinek egyikét olvashatják.

A Kárpát-medence megannyi természeti kinccsel ölel körül bennünket: gazdag növény- és állatvilágának egyes fajaihoz számos élményt és emléket társítunk, másokról viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni, nem ritkán pedig észre sem vesszük őket. Egy biztos: mindezen értékeink figyelmet érdemelnek, egyszersmind pedig vigyáznunk kell rájuk, hisz jelenlétük távolról sem magától értetődő. Egyebek közt e célokat szem előtt tartva indultak útjukra annak idején az év fajait kiválasztó kezdeményezések, amelyek közül cikksorozatunk első részében az Év Emlőse, az Év Hala és az Év Fája kategóriák hátterét és azok legfőbb üzeneteit mutatjuk be.

Immáron hagyomány, hogy év fajait kiválasztó kezdeményezések igyekszenek ráirányítani a széles közönség figyelmét az őshonos növény- és állatvilágunk különböző példányaira. Akadnak fajok, amelyeket a szervezők nyilvános szavazás útján „versenyeztetnek meg” egymással, más esetekben pedig szakemberek hozzák meg a végső döntést. Utóbbiak közé tartozik az Év Emlőse kezdeményezés, amely az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya, illetve a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program együttműködése révén jött létre hat esztendővel ezelőtt.

A szervezetek képviselői idén a legnagyobb európai macskafélét, a hiúzt választották a kategória győztesének – a döntés hátterében egy hosszútávú szakmai és kommunikációs stratégia áll. Bakó Botond, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vadonleső Programjának munkatársa lapunknak elmondta, a kezdeményezésre az útjára indításának évében egy mindenki által ismert és kedvelt emlőssel, a keleti sünnel hívták fel a figyelmet, ezt követően pedig elkezdték megismertetni a széles közönséggel a ritkább fajokat is; tavaly például a földikutyát „hozták felszínre”.

„A döntéssel rendszerint természetvédelmi szempontból fontos fajokat emelünk ki, s nemcsak az adott állatra, hanem például a hozzájuk köthető élőhelyek védelmének fontosságára is felhívjuk a figyelmet”

– magyarázta a szakember. Az intenzív erdőművelés például megzavarhatja és elriaszthatja a rejtett életmódot folytató óvatos hiúzokat, amelyekkel az erdőt járva egyébként aligha találkozhatunk. Mint azt Bakó Botondtól megtudtuk, a szavazás eredményeképpen ugyanakkor egész évben „előtérben lesznek” ezek a ritka ragadozók. „Hiú(z) ábrándok” címmel például nagyszabású családi napra kerül sor március 30-án a Magyar Természettudományi Múzeumban, lesz idén hiúz tematikájú futóverseny a Népligetben, akadályverseny a Bükki Nemzeti Parkban, szerveződnek szakmai fórumok, végül, de nem utolsó sorban pedig a Hiúz Gála és Forgatag című kétnapos évadzáró rendezvény is várja majd az érdeklődőket.

Fotó: haltarsasag.hu
Hasonló céllal, ám egészen más koncepció mentén szerveződik esztendőről esztendőre az Év Hala kezdeményezés, amelyet idén rekordszámú érdeklődés kísért: a Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán 11483-an voksoltak. A kiírás 2019-es győztese a vörösszárnyú keszeg lett, amely a második helyezett szivárványos ökle s a harmadik sebes pisztráng előtt úszott a célba. Harka Ákossal, a Magyar Haltani Társaság elnökével beszélgetve megtudtuk: a szavazásra bocsátott halfajok minden esetben őshonosak, s minden alkalommal szerepel köztük védett, illetve fogható is, méghozzá az ország különböző régióinak vizeiből válogatva. Az idei győztes „titkára” vonatkozó kérdésünkre a szakember két dolgot is említett: a piros úszóival és ezüstös pikkelyeivel a szavazók nagy részének tetszését elnyerhette a kis vörösszárnyú keszeg, amely emellett sokak számára ismert és kedves halfajnak számít.

Különösképp a horgászok szívéhez áll közel, akik többségének első fogási emléke valószínűleg az állóvizek, csatornák, holtágak és a folyók lassú szakaszaiban gyakran előforduló vörösszárnyú keszeghez fűződik.

A győztes halfajról egyébként annak idején a „Hej, halászok, halászok” kezdetű magyar népdalban is említést tettek. Idén, ha nem is dalban, de számos hírportál, napilap és szaklap számolt be a 2019-es Év Haláról, amely fontos szereplője lesz a március 20-i Halak napja rendezvénynek, amelynek ezúttal Tiszafüred ad otthont, s amelyen a témában érdekelt valamennyi fontos hazai szervezet részt vesz.

A cikkünkben tárgyalt év fajai kiírások közül legrégebbi múltra az Év Fája mozgalom tekint: 1996-ban, az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében indult útjára e kezdeményezés, amely az őshonos fafajokkal kapcsolatos figyelemfelhívást és ismeretterjesztést tűzte ki legfőbb célul – kezdetben az erdész szakembereket megszólítva ily módon. A mozgalom lebonyolítására kuratórium jött létre – tagjai a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának és Faipari Mérnöki Karának oktatói, illetve az Erdészeti Lapok főszerkesztője –, amely javaslatot tesz a szavazásban részt vevő fákra.

Fotó: Korda Márton
Az előzőleg említett kategóriához hasonlóan ez esetben is az internetes szavazás végeredménye hozza meg a végső döntést. Bartha Dénes, az egyetem Erdőmérnöki Karának Növénytani és Természetvédelmi Intézetének igazgatója és tanára, a kuratórium elnöke lapunknak elmondta, olyan fafajokat igyekszenek évről évre kiemelni, amelyek már nincsenek, vagy pedig sosem voltak az erdészek figyelmének középpontjában. Előbbi helyzet állt fenn a 2019-es Év Fájának választott sajmeggy esetében.

A szakember szavai szerint, noha a fa termését gyakorta használják ma is egyebek közt likőrök ízesítésére, elődeink előszeretettel készítettek a fából elegáns sétapálcát, esernyőnyelet, pipaszárat vagy éppen tubákos szelencét.

„A sajmeggy ilyen jellegű felhasználása megszűnt, mivel mára a fa kikerült az erdészek látóköréből, ráadásul a faj hajtásait a nagyvadállomány is előszeretettel fogyasztja, így a fiatal példányokból alig marad meg néhány” – részletezte a fő problémákat Bartha Dénes. A szavazás eredménye talán elindít valamit, annyi mindenesetre bizonyos: ahogy az megszokott, idén is elültetik az Év Fáját például Magyarország Berlini Nagykövetsége elé, az Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétumban, illetve a Nyírjesi Füvészkert és Vadasparkban is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Gombási Mónika: Meglepetés

Gombási Mónika frissen végzett erdőmérnök, nem régóta dolgozik a Bakonyerdő Zrt.-nél. Már gimnazista korában vonzotta a fotózás, de akkor a lovak szerelmeseként elsősorban a négylábúakat örökítette meg.

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Hódmezővásárhely: az államtitkár együttműködést ígért

Megújult épületben, új infrastruktúrával körülvéve várta a már hagyományos díjátadóra a 26. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szervezői csapata az érintett cégeket és újságírókat. A kiállítás idén az OMÉK társrendezvénye is.

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.