Back to top

Bajai Békavár – ahol a fiatalok „tanyáznak”

A 2018-as Az Év Tanyája Pályázat egyik legfiatalabb résztvevője Vadas Tímea volt, aki városi vidékiként az egészségügyi pályát hagyta ott, hogy gumicsizmát húzzon és belevesse magát a tanyasi életbe. Párjával közösen Baja egyik külterületén indították el gazdaságukat, amelyet évről évre fejlesztenek és csinosítanak.

Ismerőseik, barátaik különcként tekintenek rájuk, a mai fiatalok körében nem túl népszerű életstílus miatt, de ez őket cseppet sem tántorítja el céljaik elérésében és vágyaik megvalósításában.

A harmincas évei elején járó Vadas Tímea kedvesével igazi városiként, a nulláról indulva vágott bele a tanyasi gazdálkodásba, amellyel régi álmát váltja valóra. Elmondása szerint még a nagyszülőktől szívta magába a vidéki romantikát. Amikor felmerült az ötlet, hogy párjával együtt szívesen gazdálkodnának egy tanyán, a családtagok és barátok mind óva intették a „városi gyerekeket” attól, hogy belevágjanak a számukra ismeretlen paraszti életbe, de ők nem tágítottak.

A gyökerekhez való visszatérés és a hagyományőrzés miatt választották ezt az életformát, amit a mai napig nem bántak meg.

A bajai Békavár néven elhíresült tanyájukat 2016 őszén vették birtokba. A korábban szebb napokat is megélt, csárdaként funkcionáló épülettel is rendelkező 6000 négyzetméteres területen két hortobágyi rackával kezdtek gazdálkodni és azóta is apró lépésenként fejlesztik tovább. Mára már a két házőrző négylábú mellett számos baromfi, juh és sertés is megtalálhatók az udvarban. Jövőre pedig kárpáti borzderes marhával szeretnék bővíteni az állatállományukat.

A két fiatal, agrárvégzettség és konkrét tervek nélkül, ám annál több lelkesedéssel indította el a gazdaságot. Az állatállomány kialakításában a minél szívósabb, igénytelenebb fajták tartása volt a cél, ezért is esett a választásuk a mangalicára, a hortobágyi rackára és az őshonos baromfi fajtákra. Timi egyrészt gyakorlati tapasztalás útján gyarapítja ismereteit, másrészt a környező falvakat járva tanyalátogatások alkalmával szerez újabb szaktudást, illetve „les el” különböző praktikákat az állattartással kapcsolatban. Azt vallja, hogy ezt a fajta tudást nem lehet egyik pillanatról a másikra megszerezni, hosszú évek áldozatos munkája kell hozzá. Elmondta, hogy sok információt szednek össze a különböző közösségi média csoportokból is. Ahogy az a korosztályukra általában jellemző, az ő életüknek is elválaszthatatlan részét képezi az internet és az okos telefon.

A modern technológia készség szintű alkalmazásával szerzett információkat kiegészítik a világhálót és a közösségi médiát nem ismerő, idősebb gazdák nagy tapasztalataival.

Az Év Tanyája Pályázatról is az interneten keresztül értesültek. Elmondása szerint a fiatalabb – húszas, harmincas, negyvenes éveiben járó – generáció előnye az, hogy az internet segítségével gyorsabban jutnak naprakész információkhoz, amelyeket kiváltképp a különböző pályázatok és támogatások igénylésekor tudnak felhasználni.

Duplájára emelt keretösszeg

Az Agrárminisztérium 1,2 milliárd forintról összesen 2,4 milliárd forintra emelte a nemzeti Tanyafejlesztési Program idei keretösszegét, amely a tanyán élők életszínvonalának javítását, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítását szolgálja, jelentette be Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Nyíregyházán, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat sajtótájékoztatóján.

A helyettes államtitkár kiemelte: a program hétéves működése során közel kétezer pályázatot bíráltak el pozitívan, ami több mint 8,9 milliárd forint megítélt támogatást jelent. A megemelt keretösszegnek köszönhetően az idén újabb 2,4 milliárd forintról születik döntés, aminek a kifizetése, előleg formájában, december 31-éig megtörténik. A tavaly decemberben megjelent pályázati felhívások támogatási kérelmeit 2019. január 28. óta lehet szerkeszteni és kitölteni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. A pályázatok véglegesítésére és benyújtására 2019. február 4-étől február 11-éig lesz lehetőség.

A Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, hogy

már több mint 176 ezer kérelem támogatásáról született döntés, és az Irányító Hatóság több mint 1300 milliárd forintra vállalt kötelezettséget.

Jelenleg 19 pályázati felhívás van nyitva, amelyekről a www.szechenyi2020.hu honlapon lehet tájékozódni.

A pár célja, a kulturális és szellemi örökség megóvása és a hagyományok továbbadása a következő korosztálynak. Ennek érdekében csatlakoztak a Tündérkert mozgalomhoz és a telek egy részét őshonos magyar gyümölcsfákkal ültették be. Továbbá jövőbeni terveik közt szerepel nyári gyermektáborok szervezése is. Korunk multimédiával túltöltött világában, az okos „kütyük” bűvöletében, nehéz olyan elfoglaltságot találni, amellyel a gyerekek kiszakadnak a virtuális világból. A pedagógusi végzettséggel is rendelkező Tímea, ebben kíván változtatni, oly módon, hogy olyan minőségűre fejlesztik a birtokot, amely alkalmas arra, hogy különböző iskoláknak, óvodáknak tudják bemutatni a tanyavilágot. Ezáltal a gyerekek testközelből ismerhetik meg a környezetet és valós gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek az állatokról, növényekről és az ezek gondozásához szükséges eszközökről.

A tanya körüli munkák, illetve a kézműves foglalkozások segítségével a gyerekek játszva tanulhatnak és ismerhetik meg a hagyományokat.

Timi saját tapasztalataiból kiindulva azt szeretné elérni, hogy a tanyán eltöltött napokon a gyerekek hasonló jó élményeket szerezzenek, mint amilyeneket ő élt át a nagymamájával. A gyerekek mellett a felnőtteket is szeretnék felejthetetlen és emlékezetes élményekkel megajándékozni, ezért „Élménydisznóvágásokat” szerveznének, amelyek igazi vidéki jó hangulatban telnek. A vendégekkel közösen dolgoznák fel és fogyasztanák majd el a hízót. Több konkrét fejlesztést is megfogalmaztak, amelyeket a jövőben szeretnének megvalósítani. Ebből az egyik, egy fajtatiszta mangalica állomány kialakítása, továbbá az infrastruktúra kiépítése, a konyha és a mellékhelyiségek felújítása. A fejlesztésekkel a disznóvágás élményét még magasabb színvonalra tudnák emelni. Tímea elmondta, hogy tudatosan a falusi vendég asztalra készül, amelynek keretében a felnőttek gasztronómiai jellegű élményekkel, a gyerekek pedig kézműves-hagyományőrző tapasztalatokkal gazdagodnának. Hozzátette, fontosnak tartja, hogy

a térség falusi turizmusában résztvevő vállalkozások ne egymás konkurenciái legyenek, hanem összefogással segítsék egymást.

Baja különösen jó adottságokkal rendelkező település, a Gemenc és a Duna a külföldiek számára is vonzó látnivalókat kínál. Egy kis összefogással pedig az Alföldön egyedülálló turisztikai programokat lehetne összehozni. Arra kérdésre, hogy miért is csinálják csak annyit mondott, élvezik. „Jó móka új dolgokat tanulni, visszatalálni a gyökereinkhez és elfeledett, kihalóban lévő képességek birtokába jutni egy olyan világban, ahol már csak elvétve találunk olyanokat, akik megtanítanak minket ezekre.”

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Végjáték: kijutni a tojásból

Elérkezett a végjáték! A Nébih „Túlélő tojások” című élő streamje a végkifejlethez közeledik, vagyis hamarosan várható a kiscsibék kikelése. A keltetőbe tett nyolc tojásból hét eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor egy napon belül megkezdi a kikelést. A tojás héjának feltörése, és a tojásból való kijutás folyamata akár 4-5 órán át is eltarthat.

Egyeztettek az erdélyi gazdaszervezetek

Március elején volt a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) éves egyeztető fóruma Szovátán, amelyen a fórum általános bizottságának ülését is megtartották, és amin a szakemberek mellett magyarországi meghívottak és székelyföldi falugazdászok vettek részt.

Nagyon megugrottak a sertésárak

Négy héttel ezelőtt jelentős felvásárlási áremelkedés indult a vágósertés-piacon. A 11. héten a kilogrammonkénti átlagár még 347,10 Ft volt, ami a 12. héten 2 Ft-tal, a 13. héten 17,50 Ft-tal, a 14. héten pedig példátlanul magasan, 28,40 Ft-tal, 395 Ft-ra drágult. Négy hét alatt ez közel 50 forintos árnövekedés! Természetesen mindezt persze nagy örömmel nyugtázzák a termelők.

A tavaszi élelmiszerellenőrzés: kevesebb súlyos jogsértés és bírság

A Húsvét hétfőig tartó tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést ez évben is elrendelte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az országos akció félidejéig 1.913 ellenőrzést végeztek el a szakemberek, ennek során 4.765.180 Ft összegű bírságot szabtak ki a feltárt szabálytalanságok miatt.

Üzembe állt az országos jégkármérséklő-rendszer

Üzembe helyezte 2019. április 15-én az országos jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyet az Agrárminisztériummal közösen működtet. Tavaly, működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg, megóvva a mezőgazdaságot, a lakossági, ipari és állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat.

A gazdálkodók uniós támogatásának összhangban kell lennie a környezetvédelmi követelményekkel

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. április 15-i luxemburgi ülésén az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről folytattak vitát. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben csökkennének a támogatások.

Élénkülő agrárkapcsolatok Szerbia és Magyarország között

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter Goran Trivan, szerb környezetvédelmi miniszterrel, valamint Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel az ötödik Magyar - Szerb Kormányzati Csúcstalálkozón, Szabadkán.

Éttermeknek indított termelői piacteret indított a magyar Supp.li startup

Elindította a kis- és közepes termelőket éttermekkel közvetlenül összekötő magyar Supp.li startup online piacterét. A cég 144 millió forintos befektetést kap a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelőtől.

Az agrárképzést népszerűsítették a Szakmák Éjszakáján

Országszerte 160 település 467 szakképző intézménye várta az érdeklődő diákokat a Szakmák Éjszakája rendezvénysorozaton péntek este.

A világ legintelligensebb madara

A keapapagáj a világ legintelligensebb madarai közé tartozik, ám hogy a ranglétra csúcsán is áll-e, nehéz eldönteni, hiszen különböző kutatási módszerekkel más-más szempontrendszer szerint közelítik meg az állatokat. Egyes kutatások szerint azonban madarunk értelmi képességei valóban a legjobbak, még a csimpánzokat is megelőzik.