0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Gazda- és falugazdászképzés

A Kárpát-medencében a Vajdaságban indult be elsőként a külhoni magyarok szülőföldön maradását segítő gazdaságfejlesztési program. A magyar kormány támogatásának köszönhetően 2016 óta több mint 10 ezer pályázat 38 milliárd forint támogatásban részesült, ami közel 75 milliárd forint összértékű beruházás megvalósítását tette lehetővé.

A Prosperitati Alapítvány által működtetett program keretében 23 mezőgazdasági és ipari nagyberuházás valósul meg, amelyek közel 700 új munkahelyet teremtenek, és több ezer mezőgazdasági termelőt karolnak fel. Az integráció folyamatban van, azonban a történet nem fejeződik be azzal, hogy feldolgozó­kapacitások épülnek ki és a gazdák modern eszközökhöz jutnak. Ez a közösségi boldoguláshoz édeskevés volna. A program működtetői azzal is tisztában vannak, hogy a nyersanyagtermelőket képezni kell, fel kell őket készíteni azokra a kihívásokra, amelyeket a XXI. század követelményei támasztanak velük szemben, legyen szó akár szakmai tudnivalókról, akár a jogszabályok ismeretéről, az élelmiszer-biztonságról vagy a környezetvédelemről.

A Prosperitati Alapítvány ebből a megfontolásból indított ingyenes online gazdaképző tanfolyamot februárban: az integrációs folyamat segítése és a felzárkóztatás céljából. A képzés a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Programban részt vevő integrátorok bevonásával valósul meg, és azon mezőgazdasági termelők számára elérhető, akik szerződéses viszonyban állnak valamelyik integrátorral.

Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a képzés ünnepélyes beindításakor az egész Kárpát-medencében úttörőnek nevezte a nyertes pályázók számára kialakított, a gazdaságfejlesztéshez szorosan illeszkedő képzési rendszert. Elmondta:

három éve, hogy megnyílt a nyolc Pros­peritati iroda a tartományban a támogatások iránt érdeklődők előtt, ma pedig nem egy ajtó, hanem egy kapu tárul ki az online térben, ami legalább annyira fontos.

Hozzátette, hogy a képzés előadói között Vajdaságban élő szakemberek is vannak, ami alátámasztja, hogy a délvidéki magyar kö­­zösségnek vannak saját szakkáderei, valamint hogy az új online gazdaképző tanfolyam igazi hiánypótló kezdeményezés, hisz ilyenre eddig nem volt példa.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a gazdaságfejlesztési program ötletgazdájaként elmondta, hogy az alapítvány folytatni szeretné pénzbeli támogatási programját is, de a hangsúlyt most a tudásgyarapításra he­­lyezik:

– A kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy a vajdasági magyar vállalkozók helyzetbe hozásához részben a technológiai előrelépésüket kell segíteni, hogy nagyobb eséllyel szállhassanak be a piaci versenyfutásba. De arról is folyamatosan beszéltünk, hogy a piaci versenyben nem elég a technológiai előny, hanem tudással felfegyverzett emberekre is szükség van. Ez utóbbit szolgálja majd a gazdaképzési rendszer. Arra szeretnék mindenkit biztatni, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe ezt a lehetőséget.

A képzési rendszer működését Lengyel László, a Szent István Egyetem Zentai Konzultációs Központjának és a Dr. Berényi János Agrár­in­novációs Irodának a vezetője, a képzési rendszer kidolgozásával megbízott Pro Scientia Naturae Alapítvány ügyvezetője mutatta be:

– Ellátogattunk az integrátorokhoz, és velük együttműködve állítottuk össze a szakmai anyagot. Célunk az volt, hogy hatékony képzést hozzunk létre, ami minőségi tudásanyagot juttat el minden résztvevő számára.

A képzés által felkarolt több ezer gazdát nem tudjuk egy teremben összegyűjtve oktatni, ezért döntöttünk az online rendszer mellett, melyet bármikor, akár a gabonaátadásra várva is használhatnak a termelők, mert a számítógépes felületen kívül okos telefonról is elérhető a tudás.

A felkínált tananyag kielégíti azt a tudásigényt, amely ahhoz szükséges, hogy a gazdálkodók jobban, ügyesebben, jobb minőségben termeljenek, az integrátoraink, feldolgozóink szükségletei és igényei alapján. Olyan előadókat választottunk, akik naprakész gyakorlati ismeretek birtokában vannak, és használható, gazdaságilag jól működő, aktuális tippeket és trükköket tudnak átadni a képzés résztvevőinek. Egy előtanulmány segítségével alakítottuk ki a képzés szerkezetét és a módszertant. Az elkészült anyagot teszteltük, és a visszajelzések alapján elvégeztük a szükséges módosításokat.

A képzés szerkezetéről Lengyel László elmondta, hogy 23 modul közül lehet választani, amelyekhez átlagosan 4–4 almodul tartozik. Minden almodul egy tizenöt perces kisfilmből, egy e-bookból, valamint egy tesztből áll, amellyel a képzés résztvevője ellenőrizheti, megértette-e az adott almodul tananyagát. A modulok végén a nagyobb összefüggésekre rákérdező, a tananyag mélyebb megértését vizsgáló záróvizsgát kell tenni. A legnépszerűbb modulokat a későbbiekben akkreditáltatják, így hivatalos elismerést is kaphatnak a képzés elvégzéséről akik sikeresen teljesítik a záróvizsgát.

Az online gazdaképzés meg­­hirdetésének híre még el sem ült a Vajdaságban, amikor egy hétre rá a falun élők életét segítő újabb képzés zajlott a Tisza-parti városban. Február 7-én Kárpát-medencei falugazdászok képzési programjának délvidéki megvalósulása címmel tartottak kétnapos szakmai kurzust a Délvidéken tevékenykedő falugazdászok számára.

Az egyhetes képzés megnyitóján Juhász Attila, a szerb kormány mezőgazdasági ál­­lam­­titkára hangsúlyozta:

a teljes agrárium szempontjából igen fontos, hogy a falugazdászok szerteágazó tudással rendelkezzenek, ugyanis összekötő kapocsként szolgálnak a hatalmi szervek és a gazdálkodók között, emellett jelentős mértékben hozzájárulnak ah­­hoz, hogy a termelőkhöz is eljussanak az információk a döntéshozók által tervezett intézkedésekről.

Torda Márta, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködési Főosztályának vezetője kifejtette, hogy a képzés a magyar kormány nemzetegyesítési törekvései jegyében valósul meg, amelyeknek fontos részét képezi a külhoni magyarsággal való törődés. Hozzátette, hogy az agrárium a gazdaság olyan ága, amely rendkívül jelentős a szülőföldön maradás szempontjából, hiszen a gazdálkodók esetében pozitív értelemben érvényesül a röghöz kötöttség. Ezért a minisztériumban igyekeznek mindent megtenni an­­nak érdekében, hogy a vajdasági falugazdászok csapata továbbra is kiválóan tudja folytatni munkáját:

– 2012-ben az volt a tapasztalatunk, hogy nagyon sok külhoni gazdához nem jutnak el azok a szakmai és támogatási pályázatokkal kapcsolatos in­­formációk, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres gazdálkodásukhoz. Ekkor merült fel bennünk a gondolat, hogy a Magyarországon már nagyon jól bevált falugazdász-hálózatot milyen jó volna átültetni a külhoni magyarsághoz is, akik segíteni tudják főleg a kis- és középvállalkozásokat, -gazdaságokat ezen a területen. Végül 2017 végén beérett a munkánk gyümölcse, amikor elfogadták a Kárpát-medencei falugazdász-programunkat. Ez­által a Kárpát-medence külhoni területein 107 falugazdász végzi a munkáját a közösség érdekében. Itt a Vajdaságban jelenleg húsz, Erdélyben hatvan, a Felvidéken 15, Kárpátalján tíz, a Muravidéken és a Drávaszögben egy-egy szakember teszi a dolgát.

Torda Márta a falugazdászokkal szemben támasztott szigorú elvárásokat is megfogalmazta:

– Azt várjuk el a falugazdászainktól, hogy sikerüljön nekik megtalálni és összefogni azokat az embereket, akik egy kicsit talán lemaradtak a gazdálkodásukban. Hívják fel a figyelmüket arra, hogy milyen változások vannak, segítsenek nekik a pályázatírásban, és hogy ellássák őket olyan szakmai információkkal, amelyek ma már elengedhetetlenek.

Hiszen a XXI. században az, aki nem tud felzárkózni a technológiai változásokhoz, véglegesen lemarad.

Kozári József, a Szent István Egyetem kancellárhelyettese azt emelte ki, milyen fontos, hogy falugazdászok ne csupán szerteágazó tudással, hanem megfelelő módszertani ismeretekkel is rendelkezzenek, ugyanis alapvető feladatuk, hogy megkíséreljék az általuk felhalmozott tudásanyagot minél eredményesebben átadni a gazdálkodóknak. Hozzátette: ez a képzés elsősorban azoknak a készségeknek a fejlesztésére irányul, amelyek ezt a munkát hivatottak megkönnyíteni a falugazdászok számára:

– A falugazdászok szakemberek, tudással rendelkeznek. A tudás mellé mi módszertani ismereteket adunk, hogy ezt a tudást minél hatékonyabban át tudják adni ügyfeleiknek. Mert nem elég, hogy elmondanak valamit a gazdának, vállalkozónak, és az vagy megcsinálja, vagy nem. Úgy kell elmondani, hogy ő tényleg elhiggye, hogy azt kell tennie, amit a hozzáértő szakember javasol, mert szakmailag megalapozott háttérrel rendelkezik. Ennek a módszertanát tanítjuk.

Balog Eszter, a gödöllői Szent István Egyetem Kárpát-medencei Agrár- és Vidékfejlesztési Innovációs Központjának vezetője a képzés konkrét formájáról elmondta:

– A falugazdászok minden térségben jelen vannak az adott közösségben. Mi, körbejárva ezeket a térségeket, 4 modulban kívánjuk elvégezni az ő képzésüket, ami igazából módszertani felkészítés, egy együttműködési és kommunikációs konfliktuskezelő tréning, valamint elméleti ismereteket is tanulnak majd a falugazdászok. Továbbá pályázatírással kapcsolatos fontos tudnivalókat is megismernek az egyik modulon belül. Az elméleti képzések egy videokonferencia-rendszeren keresztül történnek, amelyben egymással is tudnak kommunikálni az ezeken a területeken tevékenykedő falugazdászok.

Itt tart most a magyar gazdák és a falugazdászok képzése a Délvidéken.

Ternovácz István, Vajdaság

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság