Back to top

Nemzetközi bioborkörkép

Jól látható tendencia, hogy a biotermékek – így a bioborok iránt is – egyre nagyobb a fogyasztói igény a nemzetközi piacon, ugyanakkor általában a borokhoz képest a bioborok piacáról jóval kevesebb információ áll rendelkezésünkre.

Mivel ezekre a termékekre nem vonatkozik szisztematikus statisztikai adatgyűjtés, így csak a különböző biotermékek termelőit összefogó szakmai egyesületek, szakmai szervezetek által közzétett tanulmányokra vagy a biominősítéssel foglalkozó szervezetek adatközléseire hagyatkozhatunk.

MMG - A bioboroké a jövő?

 

Ahhoz, hogy kicsit jobban beleláthassunk a bioborok nemzetközi piaci folyamatainak alakulásába, a közelmúltban (2015–2016-ban) készült néhány felmérést hívunk segítségül, és azokat szintetizálva igyekszünk átfogó képet adni a bioborok piacának alakulásáról. Az adatok forrása a francia biominősítő szervezet (Agence Bio), az, Eurostat, a svájci ökológiai termesztési kutatóintézet (Forschungsinstitut für biologi­schen Landbau, FIBL), az ökológiai termesztés nemzetközi ernyőszervezete (Organics International – International Federation of Organic Agriculture Movements, IFOAM), a francia agrárszakmaközi hivatal és kifizetőügynökség (FranceAgriMer), valamint a dél-franciaországi bioszőlő és -bortermelők szakmaközi szervezete (SudVinBio).

A piac megháromszorozódott

A világ biotermék-piacát 2016-ban 84,7 milliárd euró értékűre becsülték, ennek 40%-át az Európai Unió teszi ki kb. 34 milliárd euróval. Igen dinamikusan fejlődő piacról van szó, hiszen tíz év alatt megháromszorozódott a világon a biotermékek iránti kereslet.

A világ biotermék-fogyasztásának 90%-a az észak-amerikai kontinensen és Európában realizálódik, ahol egyértelműen az USA áll az élen 46%-os piaci részesedéssel, majd Németország (11%) és Franciaország (8%) következik. A felmérések szerint Kína a világ negyedik legnagyobb biotermék-fogyasztója (7% részesedéssel), majd Kanada következik 4%-kal, Olaszország, Nagy-Britannia és Svájc 3-3%-kal, illetve Svédország és Japán 2-2%-kal (1. ábra).

A világon közel 57,8 millió hektárra tehető a biológiai ter­mesztésbe vont mezőgazdasági területek felülete.

Ez mintegy 1,2%-a a világ összes mezőgazdasági területének. Az EU-ban ennél magasabb arányt képviselnek a biotermesztéssel érintett területek: 2017-ben elérték a 28 tagország mezőgazdasági művelés alatt álló területeinek 6,2%-át és ezzel közel 12 millió hektárra terjednek ki. A világon több mint 2,4 millió, az EU-ban pedig közel 300 ezer mezőgazdasági vállalkozás foglalkozik biotermeléssel a legutóbbi, 2016-ban végzett felmérések alapján.

A bioszőlő-terület megnégyszereződött

A világ bioszőlő-ültetvényeinek felülete 379 555 hektárra tehető (2016), amely a világ teljes szőlőfelületének 5%-a. A felületnövekedés évről évre jelentős mértékű, átlagosan évi 5%-kal nő a biotermesztésbe vont szőlőterületek nagysága (2. ábra). 2004 óta a bioszőlő-területek nagysága megnégyszereződött a világban.

Nem meglepő módon a világ bioszőlő-területéről származó termés alapvetően borászati célokat szolgál, de néhány szőlőtermelő országban, így Törökországban már találunk jelentősebb bio-csemegeszőlő vagy bio-mazsolaszőlő előállítását célzó ültetvényeket is (14 000 ha).

Spanyol-, Olasz- és Franciaország a legnagyobbak

A világ bioszőlő-termesztésében Európa – 87%-os részesedéssel – élen jár a maga 328 492 hektárnyi területével, amely az EU teljes szőlőtermő felületének 9%-át teszi ki. Azon belül is a nagy bortermelő országokban találjuk a legjelentősebb bioszőlő-ültetvényeket (3. ábra). Az EU bioszőlő-ültetvényeinek 90%-a három tagországra, Spanyol-, Olasz- és Francia­országra koncentrálódik. Eltérő mértékben, de évről évre jelentősen nő ezekben az országokban a biotermesztésre átállt területek nagysága.

Magyarországon 2016-ban 1 637 hektár bioszőlő-ültetvényt tartottak nyilván, amely 2,5%-a teljes szőlőterületnek.

Nálunk is növekvő tendencia figyelhető meg a biotermesztésre átállt szőlőterületek tekintetében: egy év leforgása alatt 25%-kal nőtt az ökológiai gazdálkodásba vont ültetvények felülete (2015-ben még 1 325 ha volt), amihez nagyban hozzájárult az ökológiai termesztést elősegítő vidékfejlesztési támogatás.

A legdinamikusabban Spanyolországban és Olaszország­ban nő a bioszőlő-területek nagysága (4. ábra). 2018-ban Spanyolországban 120 ezer, Olaszországban 100 ezer, Francia­országban pedig 80 ezer hektár bioszőlő-ültetvényt tartottak nyilván. Ezekben az országokban gyakorlatilag a teljes termésmennyiségből bort készítenek.

A világ többi szőlőtermelő országa közül az USA-ban inkább stabilizálódott a helyzet, Kínában, Chilében és Argentínában pedig csak kismértékben nőttek a biotermesztésbe vont szőlőfelületek. Ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy ezekben az országokban igen alacsony a biotermelésbe vont szőlőterületek aránya (1,5-2%). Új-Zélandon a szőlőterület 5,4%-a, mintegy 2 000 hektár érintett biotermeléssel.

A legjelentősebb bioborpiacok

A világ biobor-termelését 7,5 millió hektoliterre becsülik, amely a teljes borpiac 2,8%-ának felel meg.

A világ hat legjelentősebb bioborpiaca Franciaország, Németország, az USA, Olaszország, Nagy-Britannia és Ausztria. Az e piacokon eladott bioborok származási országát tekintve igen jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: míg Franciaországban alapvetően a helyben megtermelt borokat fogyasztják (összesen 2,2 millió hektoliter biobort, 1 millió euró értékben), addig Német­ország – hasonlóan az általános borpiaci tendenciákhoz – a világ legnagyobb biobor-importőre, legnagyobb beszállítói a spanyolok és az olaszok. Németország közel 900 ezer hektoliter biobort importál (2016), mivel saját biotermelésből a belső fogyasztásnak csak a 15%-át tudja fedezni.

A német biobor-piacot közel 200 millió euró értékűre becsülik. A biobor-import mennyiségben a német borpiac 4,5%-át, értékben a 6%-át teszi ki.

A piaci csatornák tekintetében a specializált bio- vagy borszaküzletek állnak az első helyen, amelyeket a hiper- és szupermarketek követnek. Az utóbbi években pedig már a hard diszkontok is elkezdték fejleszteni biobor-kínálatukat.

Az AgenceBio 2017-es felmérése alapján a német fogyasztók 4%-a vásárol rendszeresen biobort. A könnyű vörösborok a legkeresettebb termékek a fogyasztók körében.

Olaszország a világ legnagyobb biobor-exportőre, értékét tekintve 67%-os piaci részesedéssel bír a nemzetközi biobor-kereskedelemben. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy Olaszországban a belső fogyasztás viszonylag alacsony szintű, de fejlődésnek indult, és közel 70 millió eurót tesz ki. Olaszországban a borfogyasztók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább egyszer ivoott biobort 2016-ban, ami egyébként egyre növekvő tendenciát mutat (2015-ben 17%-uk). Az olaszok a bioborok esetében is a vörösbort preferálják, és a franciákhoz hasonlóan ők is alapvetően közvetlenül a termelőtől szerzik be a bioborokat.

A Spanyolországban megtermelt bioborok nagy részét az exportpiacokon értékesítik. A belső fogyasztásban a bioborok aránya 0,5-1% között mozog, miközben Spanyolország a világ legnagyobb biobor-termelője.

Ahogy Európában a mezőgazdasági területek hasznosítása tekintetében a legjelentősebb biotermelő Ausztria, úgy a borok esetében is megfigyelhető az osztrákok erős affinitása a biohoz. Arányaiban az osztrákok a legnagyobb biobor-fogyasztók: Ausztriában a teljes borfogyasztás 8%-át a bioborok adják, amelynek jelentős része hazai termelésből származik. Ausztriában egyébként – a többi bortermelő országhoz képest kiemelkedő arányban –a teljes szőlőterület 12%-a bio.

A fogyasztó országok közül Nagy-Britanniában 21 millió euróra tehető a borpiac nagysága. A brit fogyasztók 20%-a nyilatkozott úgy 2016-ban, hogy legalább egyszer már kóstolt, 1%-a pedig úgy, hogy rendszeresen vásárol biobort. A disztribúciós csatornák közül a bioborok eladásának jelentős része a hiper- és szupermarketekben valósul meg.

Svédországban szintén dinamikusan fejlődik a bioborpiac, 2016-ban már 21%-os részesedést ért el (2015-ben 16%, 2008-ban 2,6% volt). Az éttermi fogyasztásban a becslések szerint még ennél is nagyobb jelentősége lehet a biobornak. A fogyasztás tekintetében a legnagyobb biobor-kedvelők a svédek: a borfogyasztók 74%-a nyilatkozott úgy egy 2016-os felmérés során, hogy ismeri a bioborokat (kóstolta már).

A svéd állami alkoholmonopólium, a System­bolaget pedig azt tervezi, hogy 2020-ban a borkatalógusának 20%-át a bioborok adják majd.

Az USA mintegy 170 ezer hektoliter biobort importál évente több mint 120 millió dollár értékben főként Fran­cia­országból, amely mennyiségét tekintve az ame­rikai biobor-behozatal 20%-át, értékben viszont a 40%-át teszi ki. Ez a mennyiség a teljes amerikai borimportnak egyébként csak marginális részét, 1,3%-át jelenti.

Az ázsiai piac egyelőre elég korlátozottnak tűnik. Bár Kína a világon a negyedik legnagyobb biotermék-fogyasztó, az innen származó statisztikákkal óvatosan kell bánni, hiszen eltérőek az európai és kínai biotermék-fogalmak és a rájuk vonatkozó szabályok. A kínai piacon nem jelölhető bioborként az a termék, ami nem felel meg a kínai bioelőírásoknak. Így csak olyan biobor vihető be a kínai piacra, amely megszerezte a kínai biominősítést is.

Ázsiában Japán szintén jelentős biobor-importáló, piacukon főként a francia bioborok vannak jelen.

Biobor-fogyasztási szokások Európában

A fogyasztói profilt tekintve négy európai ország (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Svédország) rendszeres borfogyasztóinak körében végzett felmérést 2015-ben a SudVinBio, vagyis a francia biobor szakmaközi szervezet. A megkérdezettek alapvetően úgy nyilatkoztak (70%-uk), hogy aggódnak Földünk jövőjéért, valamint nagy részük (60%-uk) gondolja úgy, hogy a biotermékek egészségesebbek is. A felmérés szerint a borfogyasztók 35%-a kóstolt már biobort. A svédek közül minden második megkérdezett fogyasztó ivott biobort, ellenben a britekkel, ahol csak minden ötödik fogyasztó, miközben a britek általában sokkal jelentősebb borfogyasztók (35%-uk rendszeres, vagyis hetente legalább egyszer fogyaszt bort), mint a svédek (ahol a rendszeres borfogyasztók aránya 26%).

A bioborfogyasztás tendenciája különböző módon alakul az európai országokban, amelynek oka elsősorban a bioborokhoz tapadó imázs eltérő megítélésében keresendő. Ez a tény pedig Nagy-Britanniában vagy Németországban az ágazat szereplőit is nagyobb kihívás elé állítja a bioborok fogyasztókkal történő megismertetése terén.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy míg a rendszeres borfogyasztók többségét a férfiak adják, addig a bioborok esetében – Franciaország kivételével – egyértelműen a nők vannak többségben.

Az életkor tekintetében általában az idősebb korosztály tekinthető borfogyasztónak, ugyanakkor egy fiatal fogyasztó inkább hajlamos biobort választani, mint az idősebbek. A bioborfogyasztók 23%-a 35 év alatti, míg a normál borfogyasztásnál a fiatal generáció csak 15%-kal képviselteti magát.

A bioborfogyasztás motivációja jelentős mértékben eltér a vizsgált országok tekintetében. Franciaországban és Svéd­országban messze a környezetvédelem miatt választja a legtöbb fogyasztó a biobort (a bioborfogyasztók több mint 70%-a ezt az indokot jelölte meg), miközben Németországban vagy Nagy-Britanniában a környezetvédelmi motiváció a sor végén szerepel, ott inkább a „bio” fogalmat a jóval azonosítják a fogyasztók, és ez az asszociáció határozza meg a választásukat is.

A felmérések azt is kimutatták, hogy a bioborfogyasztók odafigyelnek az élelmiszerek nyomon követhetőségére vonatkozó információkra, a biotermékekhez az egészségre gyakorolt pozitív hatást társítják és hajlandóak magasabb árat is fizetni a környezetkímélő módszerekkel készült termékekért.

A kutatás arra is rámutatott, hogy minél inkább biobort fogyaszt valaki, annál kevésbé találja azt drágának: míg általában a borfogyasztók 60%-a gondolja úgy, hogy a bioborok drágák, addig a bioborfogyasztóknak csak 38%-uk volt ezen a véleményen. Átlagosan pedig 1,20 euróval hajlandóak a fogyasztók többet költeni a bioborra mint a nem biora.

Arra a kérdésre, hogy miért nem vesznek biot a borfogyasztók, szintén országonként eltérő a válasz: míg a németek és a britek elsősorban az információhiányt jelölték meg (a fogyasztók 40%-a), addig a francia és a svéd borfogyasztók a magas árakat említették indokként.

A bioborpiac jövője

Bár volumenét tekintve a bioborok a borpiacnak csak 2-3%-át adják, az utóbbi évek tendenciái alapján és az előrejelzések szerint (SudVinBio, 2019) további bővülés várható. A bioter­mesztésre minősített szőlő-termőfelület várhatóan tovább bővül mind Európában, mind a harmadik országokban. Ezek szerint 2022-re Spanyolországban 160 ezer, Olaszországban 130 ezer hektár lesz, Franciaországban pedig várhatóan eléri a 100 ezer hektárt.

A bioszőlő-felület aránya a teljes szőlőterületen belül mindig jelentős mértékben meghaladja a bioborok részesedését a teljes borpiachoz képest, de a biobortermelés tekintetében is növekedés várható.

Értékét tekintve szintén jelentős bővülésre lehet számítani: a becslések szerint évi 12-15%-kal nőhet 2022-ig a bioborok piaca. Itt különösen az észak-európai (svéd, német, dán piac) és az amerikai fogyasztásbővülést kell kiemelni, illetve Franciaországban a belső fogyasztásnövekedést kell megemlíteni. További potenciált jelenthet a bioborok kedveltsége a fiatal és a női fogyasztók körében, ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a bioborokra vonatkozó hatékonyabb kommunikációra. Végül meg kell említeni a kedvező kilátásokat befolyásoló tényezőket is, mint például a klímaváltozást, az újabb károsítók megjelenését és az ellenük történő védekezésre rendelkezésre álló, biotermelésben használható hatóanyagokat, a fajtakínálatot, a biotermékekre – így a bioborokra – vonatkozó, a közeljövőben várható uniós jogszabályváltozásokat, valamint a fogyasztók árérzékenységét.

Források:

• European Commission (2016): Facts and figures on organic agriculture in the European Union, European Commission, DG Agri, 2016

• FIBL&IFOAM (2018): The World of Organic Agriculture Statistics & Emerging Trends 2018, FIBL-IFOAM – Organics International

• FIBL (2017): Organic Viticulture Worldwide, Research Institute of Organic Agriculture (FiBL), Frick, Switzerland, April 2017

• Info Vin Bio (2017): Le marché des vins Bios L’export, Agence Bio, Fiche N°4/12 Avril 2017

• La bio dans le monde, Edition 2017, Les carnets de l’Agence BIO

• La bio dans l’Union Europeenne, Edition 2017, l’Agence BIO

• Les européens et le vin bio. Chiffres et tendances – SudVinBio, 2015

• La production mondiale de vin bio augmentera dans tous les pays d’ici 2022, SudVinBio 2019, Salon Millésime Bio 29/01/2019

• Prospective filière française des vins biologiques, Les synthèses de FranceAgriMer, Avril 2017 - n° 43

 

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt és turizmus: farm a Mátra-alján

Nagy utat tett meg a kecsketej és sajt, mire megjelent a piacon, vagy a neves éttermekben. Aki ma fog a kecsketartásába, annak már könnyebb a helyzete, bár a kitartás és az elhivatottság nélkül kódolva van a kudarc. A Nagyrédei Kecskefarm tulajdonosa, Sánta Judit nem tíz, vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a szakmát, amikor már kezdett a köztudatban megjelenni a kecskesajt, hanem jóval korábban.

Drón-sereg porozza be a kínai gyümölcsfákat

A Kína északnyugati részén található Hszincsiang tartomány, ahol Korla város gazdálkodói drónokat vetnek be gyümölcsfáik hatékonyabb megporzása érdekében.

A ligeti szőlő badacsonyi karrierje

Nagy Zóra Annamária lelkesen beszél szakterületéről, mintha mindenki számára magától értetődő, hétköznapi dolgokról számolna be. Ennek ellenére erősen koncentrálnom kell, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársának minden szavát értsem. Munkáját máris sokszor és több helyen elismerték.

Génbankból kiszabadított ritka paradicsomok

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a Föld Napja alkalmából elfeledett tájfajták öko palántáiból adományozott a Kortárs Építészeti Központ Kerthatár Közösségi Kertjének.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

A méhcsípések dícsérete

A méhmérggel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak kiképzett szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Kihajózik a Balatoni Kör

Rendhagyó helyszínre talált a Balatoni KÖR által életre hívott télen-nyáron nyitva tartó Balatont hirdető 2018/2019-es Gasztropiknik. A rendezvénysorozat utolsó állomása stílusosan a Balaton közepe lesz, ahol a pompás élőzene kiséretében elfogyasztott finom ételek-italok mellett bemutatásra kerül a legújabb Kóstold körbe kiadvány is.

Jó helyek a Dél-Balatonon

Bár rengeteg online felület ajánl utazási tippeket, mégis legszívesebben a helyiek tanácsát fogadjuk meg. Így sokszor olyan helyekre juthatunk el, egyedi élményeket szerezve, amelyekről az útikönyvek sem írnak.