Mivel ezekre a termékekre nem vonatkozik szisztematikus statisztikai adatgyűjtés, így csak a különböző biotermékek termelőit összefogó szakmai egyesületek, szakmai szervezetek által közzétett tanulmányokra vagy a biominősítéssel foglalkozó szervezetek adatközléseire hagyatkozhatunk.
youtube://v/-HOQhwXKLUQ
Ahhoz, hogy kicsit jobban beleláthassunk a bioborok nemzetközi piaci folyamatainak alakulásába, a közelmúltban (2015–2016-ban) készült néhány felmérést hívunk segítségül, és azokat szintetizálva igyekszünk átfogó képet adni a bioborok piacának alakulásáról. Az adatok forrása a francia biominősítő szervezet (Agence Bio), az, Eurostat, a svájci ökológiai termesztési kutatóintézet (Forschungsinstitut für biologischen Landbau, FIBL), az ökológiai termesztés nemzetközi ernyőszervezete (Organics International – International Federation of Organic Agriculture Movements, IFOAM), a francia agrárszakmaközi hivatal és kifizetőügynökség (FranceAgriMer), valamint a dél-franciaországi bioszőlő és -bortermelők szakmaközi szervezete (SudVinBio).
A piac megháromszorozódott
A világ biotermék-piacát 2016-ban 84,7 milliárd euró értékűre becsülték, ennek 40%-át az Európai Unió teszi ki kb. 34 milliárd euróval. Igen dinamikusan fejlődő piacról van szó, hiszen tíz év alatt megháromszorozódott a világon a biotermékek iránti kereslet.
A világ biotermék-fogyasztásának 90%-a az észak-amerikai kontinensen és Európában realizálódik, ahol egyértelműen az USA áll az élen 46%-os piaci részesedéssel, majd Németország (11%) és Franciaország (8%) következik. A felmérések szerint Kína a világ negyedik legnagyobb biotermék-fogyasztója (7% részesedéssel), majd Kanada következik 4%-kal, Olaszország, Nagy-Britannia és Svájc 3-3%-kal, illetve Svédország és Japán 2-2%-kal (1. ábra).
A világon közel 57,8 millió hektárra tehető a biológiai termesztésbe vont mezőgazdasági területek felülete.
Ez mintegy 1,2%-a a világ összes mezőgazdasági területének. Az EU-ban ennél magasabb arányt képviselnek a biotermesztéssel érintett területek: 2017-ben elérték a 28 tagország mezőgazdasági művelés alatt álló területeinek 6,2%-át és ezzel közel 12 millió hektárra terjednek ki. A világon több mint 2,4 millió, az EU-ban pedig közel 300 ezer mezőgazdasági vállalkozás foglalkozik biotermeléssel a legutóbbi, 2016-ban végzett felmérések alapján.
A bioszőlő-terület megnégyszereződött
A világ bioszőlő-ültetvényeinek felülete 379 555 hektárra tehető (2016), amely a világ teljes szőlőfelületének 5%-a. A felületnövekedés évről évre jelentős mértékű, átlagosan évi 5%-kal nő a biotermesztésbe vont szőlőterületek nagysága (2. ábra). 2004 óta a bioszőlő-területek nagysága megnégyszereződött a világban.
Nem meglepő módon a világ bioszőlő-területéről származó termés alapvetően borászati célokat szolgál, de néhány szőlőtermelő országban, így Törökországban már találunk jelentősebb bio-csemegeszőlő vagy bio-mazsolaszőlő előállítását célzó ültetvényeket is (14 000 ha).
Spanyol-, Olasz- és Franciaország a legnagyobbak
A világ bioszőlő-termesztésében Európa – 87%-os részesedéssel – élen jár a maga 328 492 hektárnyi területével, amely az EU teljes szőlőtermő felületének 9%-át teszi ki. Azon belül is a nagy bortermelő országokban találjuk a legjelentősebb bioszőlő-ültetvényeket (3. ábra). Az EU bioszőlő-ültetvényeinek 90%-a három tagországra, Spanyol-, Olasz- és Franciaországra koncentrálódik. Eltérő mértékben, de évről évre jelentősen nő ezekben az országokban a biotermesztésre átállt területek nagysága.
Magyarországon 2016-ban 1 637 hektár bioszőlő-ültetvényt tartottak nyilván, amely 2,5%-a teljes szőlőterületnek.
Nálunk is növekvő tendencia figyelhető meg a biotermesztésre átállt szőlőterületek tekintetében: egy év leforgása alatt 25%-kal nőtt az ökológiai gazdálkodásba vont ültetvények felülete (2015-ben még 1 325 ha volt), amihez nagyban hozzájárult az ökológiai termesztést elősegítő vidékfejlesztési támogatás.
A legdinamikusabban Spanyolországban és Olaszországban nő a bioszőlő-területek nagysága (4. ábra). 2018-ban Spanyolországban 120 ezer, Olaszországban 100 ezer, Franciaországban pedig 80 ezer hektár bioszőlő-ültetvényt tartottak nyilván. Ezekben az országokban gyakorlatilag a teljes termésmennyiségből bort készítenek.
A világ többi szőlőtermelő országa közül az USA-ban inkább stabilizálódott a helyzet, Kínában, Chilében és Argentínában pedig csak kismértékben nőttek a biotermesztésbe vont szőlőfelületek. Ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy ezekben az országokban igen alacsony a biotermelésbe vont szőlőterületek aránya (1,5-2%). Új-Zélandon a szőlőterület 5,4%-a, mintegy 2 000 hektár érintett biotermeléssel.
A legjelentősebb bioborpiacok
A világ biobor-termelését 7,5 millió hektoliterre becsülik, amely a teljes borpiac 2,8%-ának felel meg.
A világ hat legjelentősebb bioborpiaca Franciaország, Németország, az USA, Olaszország, Nagy-Britannia és Ausztria. Az e piacokon eladott bioborok származási országát tekintve igen jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: míg Franciaországban alapvetően a helyben megtermelt borokat fogyasztják (összesen 2,2 millió hektoliter biobort, 1 millió euró értékben), addig Németország – hasonlóan az általános borpiaci tendenciákhoz – a világ legnagyobb biobor-importőre, legnagyobb beszállítói a spanyolok és az olaszok. Németország közel 900 ezer hektoliter biobort importál (2016), mivel saját biotermelésből a belső fogyasztásnak csak a 15%-át tudja fedezni.
A német biobor-piacot közel 200 millió euró értékűre becsülik. A biobor-import mennyiségben a német borpiac 4,5%-át, értékben a 6%-át teszi ki.
A piaci csatornák tekintetében a specializált bio- vagy borszaküzletek állnak az első helyen, amelyeket a hiper- és szupermarketek követnek. Az utóbbi években pedig már a hard diszkontok is elkezdték fejleszteni biobor-kínálatukat.
Az AgenceBio 2017-es felmérése alapján a német fogyasztók 4%-a vásárol rendszeresen biobort. A könnyű vörösborok a legkeresettebb termékek a fogyasztók körében.
Olaszország a világ legnagyobb biobor-exportőre, értékét tekintve 67%-os piaci részesedéssel bír a nemzetközi biobor-kereskedelemben. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy Olaszországban a belső fogyasztás viszonylag alacsony szintű, de fejlődésnek indult, és közel 70 millió eurót tesz ki. Olaszországban a borfogyasztók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább egyszer ivoott biobort 2016-ban, ami egyébként egyre növekvő tendenciát mutat (2015-ben 17%-uk). Az olaszok a bioborok esetében is a vörösbort preferálják, és a franciákhoz hasonlóan ők is alapvetően közvetlenül a termelőtől szerzik be a bioborokat.
Ahogy Európában a mezőgazdasági területek hasznosítása tekintetében a legjelentősebb biotermelő Ausztria, úgy a borok esetében is megfigyelhető az osztrákok erős affinitása a biohoz. Arányaiban az osztrákok a legnagyobb biobor-fogyasztók: Ausztriában a teljes borfogyasztás 8%-át a bioborok adják, amelynek jelentős része hazai termelésből származik. Ausztriában egyébként – a többi bortermelő országhoz képest kiemelkedő arányban –a teljes szőlőterület 12%-a bio.
A fogyasztó országok közül Nagy-Britanniában 21 millió euróra tehető a borpiac nagysága. A brit fogyasztók 20%-a nyilatkozott úgy 2016-ban, hogy legalább egyszer már kóstolt, 1%-a pedig úgy, hogy rendszeresen vásárol biobort. A disztribúciós csatornák közül a bioborok eladásának jelentős része a hiper- és szupermarketekben valósul meg.
Svédországban szintén dinamikusan fejlődik a bioborpiac, 2016-ban már 21%-os részesedést ért el (2015-ben 16%, 2008-ban 2,6% volt). Az éttermi fogyasztásban a becslések szerint még ennél is nagyobb jelentősége lehet a biobornak. A fogyasztás tekintetében a legnagyobb biobor-kedvelők a svédek: a borfogyasztók 74%-a nyilatkozott úgy egy 2016-os felmérés során, hogy ismeri a bioborokat (kóstolta már).
A svéd állami alkoholmonopólium, a Systembolaget pedig azt tervezi, hogy 2020-ban a borkatalógusának 20%-át a bioborok adják majd.
Az USA mintegy 170 ezer hektoliter biobort importál évente több mint 120 millió dollár értékben főként Franciaországból, amely mennyiségét tekintve az amerikai biobor-behozatal 20%-át, értékben viszont a 40%-át teszi ki. Ez a mennyiség a teljes amerikai borimportnak egyébként csak marginális részét, 1,3%-át jelenti.
Az ázsiai piac egyelőre elég korlátozottnak tűnik. Bár Kína a világon a negyedik legnagyobb biotermék-fogyasztó, az innen származó statisztikákkal óvatosan kell bánni, hiszen eltérőek az európai és kínai biotermék-fogalmak és a rájuk vonatkozó szabályok. A kínai piacon nem jelölhető bioborként az a termék, ami nem felel meg a kínai bioelőírásoknak. Így csak olyan biobor vihető be a kínai piacra, amely megszerezte a kínai biominősítést is.
Ázsiában Japán szintén jelentős biobor-importáló, piacukon főként a francia bioborok vannak jelen.
Biobor-fogyasztási szokások Európában
A fogyasztói profilt tekintve négy európai ország (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Svédország) rendszeres borfogyasztóinak körében végzett felmérést 2015-ben a SudVinBio, vagyis a francia biobor szakmaközi szervezet. A megkérdezettek alapvetően úgy nyilatkoztak (70%-uk), hogy aggódnak Földünk jövőjéért, valamint nagy részük (60%-uk) gondolja úgy, hogy a biotermékek egészségesebbek is. A felmérés szerint a borfogyasztók 35%-a kóstolt már biobort. A svédek közül minden második megkérdezett fogyasztó ivott biobort, ellenben a britekkel, ahol csak minden ötödik fogyasztó, miközben a britek általában sokkal jelentősebb borfogyasztók (35%-uk rendszeres, vagyis hetente legalább egyszer fogyaszt bort), mint a svédek (ahol a rendszeres borfogyasztók aránya 26%).
A bioborfogyasztás tendenciája különböző módon alakul az európai országokban, amelynek oka elsősorban a bioborokhoz tapadó imázs eltérő megítélésében keresendő. Ez a tény pedig Nagy-Britanniában vagy Németországban az ágazat szereplőit is nagyobb kihívás elé állítja a bioborok fogyasztókkal történő megismertetése terén.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy míg a rendszeres borfogyasztók többségét a férfiak adják, addig a bioborok esetében – Franciaország kivételével – egyértelműen a nők vannak többségben.
Az életkor tekintetében általában az idősebb korosztály tekinthető borfogyasztónak, ugyanakkor egy fiatal fogyasztó inkább hajlamos biobort választani, mint az idősebbek. A bioborfogyasztók 23%-a 35 év alatti, míg a normál borfogyasztásnál a fiatal generáció csak 15%-kal képviselteti magát.
A bioborfogyasztás motivációja jelentős mértékben eltér a vizsgált országok tekintetében. Franciaországban és Svédországban messze a környezetvédelem miatt választja a legtöbb fogyasztó a biobort (a bioborfogyasztók több mint 70%-a ezt az indokot jelölte meg), miközben Németországban vagy Nagy-Britanniában a környezetvédelmi motiváció a sor végén szerepel, ott inkább a „bio” fogalmat a jóval azonosítják a fogyasztók, és ez az asszociáció határozza meg a választásukat is.
A felmérések azt is kimutatták, hogy a bioborfogyasztók odafigyelnek az élelmiszerek nyomon követhetőségére vonatkozó információkra, a biotermékekhez az egészségre gyakorolt pozitív hatást társítják és hajlandóak magasabb árat is fizetni a környezetkímélő módszerekkel készült termékekért.
A kutatás arra is rámutatott, hogy minél inkább biobort fogyaszt valaki, annál kevésbé találja azt drágának: míg általában a borfogyasztók 60%-a gondolja úgy, hogy a bioborok drágák, addig a bioborfogyasztóknak csak 38%-uk volt ezen a véleményen. Átlagosan pedig 1,20 euróval hajlandóak a fogyasztók többet költeni a bioborra mint a nem biora.
Arra a kérdésre, hogy miért nem vesznek biot a borfogyasztók, szintén országonként eltérő a válasz: míg a németek és a britek elsősorban az információhiányt jelölték meg (a fogyasztók 40%-a), addig a francia és a svéd borfogyasztók a magas árakat említették indokként.
A bioborpiac jövője
Bár volumenét tekintve a bioborok a borpiacnak csak 2-3%-át adják, az utóbbi évek tendenciái alapján és az előrejelzések szerint (SudVinBio, 2019) további bővülés várható. A biotermesztésre minősített szőlő-termőfelület várhatóan tovább bővül mind Európában, mind a harmadik országokban. Ezek szerint 2022-re Spanyolországban 160 ezer, Olaszországban 130 ezer hektár lesz, Franciaországban pedig várhatóan eléri a 100 ezer hektárt.
A bioszőlő-felület aránya a teljes szőlőterületen belül mindig jelentős mértékben meghaladja a bioborok részesedését a teljes borpiachoz képest, de a biobortermelés tekintetében is növekedés várható.
Értékét tekintve szintén jelentős bővülésre lehet számítani: a becslések szerint évi 12-15%-kal nőhet 2022-ig a bioborok piaca. Itt különösen az észak-európai (svéd, német, dán piac) és az amerikai fogyasztásbővülést kell kiemelni, illetve Franciaországban a belső fogyasztásnövekedést kell megemlíteni. További potenciált jelenthet a bioborok kedveltsége a fiatal és a női fogyasztók körében, ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a bioborokra vonatkozó hatékonyabb kommunikációra. Végül meg kell említeni a kedvező kilátásokat befolyásoló tényezőket is, mint például a klímaváltozást, az újabb károsítók megjelenését és az ellenük történő védekezésre rendelkezésre álló, biotermelésben használható hatóanyagokat, a fajtakínálatot, a biotermékekre – így a bioborokra – vonatkozó, a közeljövőben várható uniós jogszabályváltozásokat, valamint a fogyasztók árérzékenységét.
Források: • European Commission (2016): Facts and figures on organic agriculture in the European Union, European Commission, DG Agri, 2016 • FIBL&IFOAM (2018): The World of Organic Agriculture Statistics & Emerging Trends 2018, FIBL-IFOAM – Organics International • FIBL (2017): Organic Viticulture Worldwide, Research Institute of Organic Agriculture (FiBL), Frick, Switzerland, April 2017 • Info Vin Bio (2017): Le marché des vins Bios L’export, Agence Bio, Fiche N°4/12 Avril 2017 • La bio dans le monde, Edition 2017, Les carnets de l’Agence BIO • La bio dans l’Union Europeenne, Edition 2017, l’Agence BIO • Les européens et le vin bio. Chiffres et tendances – SudVinBio, 2015 • La production mondiale de vin bio augmentera dans tous les pays d’ici 2022, SudVinBio 2019, Salon Millésime Bio 29/01/2019 • Prospective filière française des vins biologiques, Les synthèses de FranceAgriMer, Avril 2017 – n° 43 |